HUN-REN: ELTE vagy MTA?
Az ELTE Szenátusa tegnapi ülésén dr. Darázs Lénárd kinevezett rektortól és dr. Scheuer Gyula kancellártól részletes tájékoztatást kapott az ELTE és a HUN-REN között folyó tárgyalásokról. Úgy vélik ezután, hogy stratégiai fejlődési lehetőség az ELTE számára a négy HUN-REN kutatóközpont csatlakozása.
Az ülésen elhangzott: korábban is több alkalommal felmerült annak lehetősége, hogy egyes HUN-REN intézetek, illetve azok jogelődjei az ELTE-hez kerülnek, ám ezek csupán felvetések maradtak. Most azonban reális fejlesztési lépésként merült fel a négy kutatóközpont csatlakozása, amit a HUN-REN Irányító Testülete támogatott – tudatták sajtósaik.
A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál.
A központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatók. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel.
A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez is. Az ELTE közössége és a Szenátus tagjai a továbbiakban is rendszeres tájékoztatást kapnak a tárgyalásokról.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége ma ülésén egyhangúlag állást foglalt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontásáról. A kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal azonnali beavatkozásokkal, meghatározható, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba. A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését biztosítását.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását. Nem ért egyet azzal, hogy ez a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása miatt, indokolatlan gyorsasággal született meg. Az Akadémia Elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az, a szervezeti integráció és az új működési költségek átalakulása – a bérek fedezete – a fenntartó intézménytől független, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges.
Mivel az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntést, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutató tulajdonába adja, az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges!
