Csányi elnök maradt
A Magyar Labdarúgó Szövetség délelőtt további öt évre szavazott bizalmat Csányi Sándor elnöknek a Telkiben zajló küldöttközgyűlésén. A 72 éves sportvezetőt egyedüli jelöltként nyílt szavazáson egyhangúlag választották meg ismét az MLSZ élére, melyet 2010 óta irányít.
Az elnökségben történt némi változás, Balogh Gabriellát, Bánki Eriket, Dankó Bélát, Garancsi Istvánt, Nyilasi Tibort és Török Gábort is újraválasztották, Berzi Sándor és Anthony Radev helyére pedig Juhász László, Hoszné Nagy Tímea és Lőw Zsolt került. A vezető testület létszáma így nyolcról kilenc főre nőtt.
A tisztújítás mellett a 76-ból megjelent 58 küldött – egy nem szavazat és két tartózkodás mellett – elfogadta a szövetség 2025 és 2030 közötti stratégiai programját, amelynek sarkalatos pontja volt a 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer. Ennek értelmében az 500 millió forintos központi támogatáshoz az élvonalbeli csapatokban a mérkőzéseken átlagosan minimum öt magyar játékosnak kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egy 21 éven alulinak.
Jelenleg 325 millió jár annak a klubnak, amely betartja az úgynevezett fiatal-szabályt, és azok az egyesületek megkapják a különbözetet, amelyek már a következő idényben megfelelnek az új előírásoknak. A régi-új elnök reméli, hogy a 2026/27-es idénytől mind a 12 klub teljesíti a feltételeket. – Nem elfogadható, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg pénzt használtunk fel és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos – indokolta az új rendszer bevezetését Csányi az egyórás előadásában, melyben arra is kitért, hogy a TAO-pénzek odaítélésében is diszkriminálhatják azokat a klubokat, melyek nem tartják be ezeket az irányelveket.
A másodosztályt érintő újítás, hogy az NB II-ben csak magyar vezetőedző lehet és két U20-as játékost kell szerepeltetni a támogatáshoz, amelyhez eddig is kikötés volt, hogy külföldi futballistát nem lehet foglalkoztatni. A klubok az OTP Bank Liga jelenlegi, háromszor 11 fordulós lebonyolítását támogatják, ezért egy évig marad a mostani rendszer, még ha az nem is teljesen igazságos. Újra megvizsgálják, hogy 22 kör után alsó- és felsőházra bontsák-e a mezőnyt, de az MLSZ el tudja fogadni, hogy további öt évig ne legyen változás!
A közgyűlés után, a finom meleg ebédünk előtti sajtótájékoztatón elárulta, hogy személy szerint idegenkedik a rájátszástól, de nem tudja megmagyarázni, hogy miért. A másik megoldással, a létszámnöveléssel viszont kevesebb pénz jutna az együtteseknek, így romlana a versenyhelyzetük az európai színtéren. Szerinte bevált, hogy az NB I-et 12, az NB II-t 16 csapat alkotja, a magyar bajnokság az európai rangsorban nyolc helyet javítva a 32.-ről a 24. helyre jött, hála az FTC-nek!
A nézőszámot nem sikerült olyan mértékben növelni, ahogy szerették volna, de azért így is 2800-ról 4300-ra emelkedett a meccsenkénti átlag az élvonalban. Az osztályozó bevezetését elvetették az NB I 11. és NB II 2. helyezett között, mert nem azonosak a feltételek pénzügyileg és a külföldi labdarúgók foglalkoztatásában az első és a másodosztályú klubok esetében.
– Óriási utat tett meg férfi válogatottunk, mert 2016-ban 1972 után végre kijutott 44 év után az Eb-re, ahol azóta állandó résztvevő. Sajnos a 2024-es németországi Eb rosszul sikerült, mégis ki kell jutni a 2026-os vb-re! Ha négy évvel később lennénk, akkor majdnem biztos, hogy kijutnánk, de most van bennem kétely, mert nem szerencsés a sorsolás, mert Portugáliával szerepel azonos selejtezőcsoportban a magyar válogatott és csak az 1. helyezett kvalifikálja magát közvetlenül a jövő évi vb-re, a 2. helyezett pótselejtezőre kényszerül. Talán Rossinak is könnyebb lesz a helyzete a jövőben, mert több magyar lesz az élvonalban – jegyezte meg.
Csányi a 15 éve tartó regnálása során az infrastruktúra fejlesztésére a legbüszkébb és a következő öt esztendő legfontosabb céljának a minőségi utánpótlás-nevelés erősítését nevezte meg, mert a korosztályos válogatottak nem sikeresek. Ennek egyik oka szerinte, hogy amíg az ellenfelek játékosai élbajnokságokban játszanak, addig nálunk legfeljebb NB I-ben és NB II-ben. Sorrendben a PAFC, az ETO és a Honvéd gyűjtötte a legtöbb produktivitási pontot. – Nálunk 21-22 évesen tartják késznek a játékosokat, de ez nem igaz, 18-19 évesen késznek kell lenniük! Például a horvátoknál és a szerbeknél már 17 évesen vannak élvonalbeli játékosok! – jelentette ki.
Előadásában arról is beszélt, hogy 632 milliárd forint áramlott a magyar futballba az elmúlt 15 évben, ennek 95%-a sportszervezetekhez, ráadásul 90%-a amatőr szervezetekhez került, 2010 óta 28 új stadion épült, 36-ot pedig felújítottak. A legfontosabbnak azt tartja, hogy elérték a nemzetközi szintet, azaz a lakosság 4%-a focizik, ami 308 ezer játékost jelent. A következő öt évben hasonló, 300 milliárd forintos lehetőségre számít a TAO-rendszer megmaradásával.
Csányi szerint futsalban tapasztalható a legnagyobb fejlődés, a női futballban pedig üdvözítőnek tartotta, hogy a Győr felzárkózott az MTK és az FTC párosához, Csiki Anna személyében pedig itt is van Szoboszlai Dominik szintű labdarúgó. A játékvezetéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a döntési pontosság 10 év alatt 90-ről 98%-ra nőtt, ami összefügg a videobíró megjelenésével. 14 súlyos hiba volt az elmúlt bajnokságban, de nem ugyanarra az egy-egy csapatra. A szakemberképzést illetően úgy fogalmazott, hogy 103 pro licences edző került ki, de sajnálatosan kevesen kapnak lehetőséget.
Rossi is a helyén marad!
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2030 júniusáig meghosszabbította Marco Rossi szövetségi kapitányi szerződését. Az olasz-magyar állampolgár szakvezető 2018 júniusa óta irányítja a nemzeti együttest, amely vezetésével 74 mérkőzésen 34 győzelem és 17 döntetlen mellett csak 23-szor szenvedett vereséget.
– Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy akkora a bizalom irányomban, amit a szerződésem 2030-ig történő meghosszabbítása mutat! Szeretném megragadni az alkalmat, hogy Csányi Sándor elnök úrnak is gratuláljak újraválasztásához és külön is megköszönjem támogatását és bizalmát, ami ugyanakkor hatalmas felelősséget is jelent, ismerve a felénk támasztott elvárásokat. Mint mindig, ezentúl is minden tőlem telhetőt el fogok követni, hogy megfeleljünk ezeknek, illetve lehetőség szerint túl is teljesítsük őket! – ígérte a régi-új szövetségi kapitány.
A 60 éves Rossi klubedzőként 2017-ben bajnoki címet nyert a Budapest Honvéddal, a nemzeti csapattal kijutott a 2021-es és a 2024-es Európa-bajnokságra is. A magyar szövetségi kapitányok örök-rangsorában Rossit csak Baróti Lajos előzi meg.
