ZETApress

Az MTA 200 ünnepi programsorozat eseményeként a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Hazám egy volt: Erdély – Benkő Samu (1928-2021) hagyatéka címmel mutatja be Benkő Samu erdélyi művelődéstörténész hagyatékát május 15-én csütörtökön 16-tól 18 óráig a Magyar Tudományos Akadémián – tudatták sajtósaik.

Az esemény részeként Benkő Samu tárlókiállítás nyílik, melyet Monok István, az MTA KIK főigazgatója nyit meg. Utána az érdeklődők megismerhetik a digitálisan is elérhető könyvhagyatékot, melyet Bilicsi Erika, az MTA KIK Szakinformatikai Osztályvezetője és Nagy Ágnes a Gyűjteményszervezési Osztály vezetője mutat be. Végül Benkő Elek régész, történész, Entz Géza művészettörténész és Monok István művelődéstörténész kerekasztal-beszélgetésen idézik fel a tudós munkásságát és életét a koccintás előtt.

Benkő Samu sikerének titka, hogy a történettudomány és az irodalom határterületein magabiztosan mozogva, tárgyilagos, mégis világos és olvasmányos stílusban írt. Az erdélyi magyarság történetének elmúlt 70 évének megértése szinte elképzelhetetlen nélküle. Halála után fia, Benkő Elek régész, történész az MTA Könyvtárának ajándékozta édesapja könyv- és kézirathagyatékát, melyet a könyvtár 2023-ban szállított haza.

Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori elnöke, tiszteletbeli tagja, az MTA külső tagja, az MMA tagja, illetve a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének kutatója és a Korunk folyóirat szerkesztője is volt. Az erdélyi magyar művelődéstörténet XVIII-XIX. századi kutatójaként többek között Kemény Zsigmond Naplójának közreadásával, a Kriterion Könyvkiadó Téka-sorozatának szerkesztésével fontos kulturális feladatokat vállalt. Jelentős szerepe volt Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában és az életmű megismertetésében. Szülőföldje iránti hűségét bizonyítják szociográfiai munkái (pl. Murokország) és jeles személyekkel készített interjúi (pl. Kós Károly). Az általa szerkesztett kötetek bevezetései, tanulmányai Erdély iránti feltétlen ragaszkodását fejezték ki. A rendszerváltás után jelentős szerepet vállalt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újra-szervezésében (1994-2002) és az Erdélyi Múzeum folyóirat újra-indításában is.

Halálát követően fia, Benkő Elek régész, történész az MTA Könyvtárának ajándékozta édesapja könyv- és kézirathagyatékát, melyet a könyvtár 2023-ban szállított haza. A művelődéstörténész Kolozsváron gyűjtött tékájában az erdélyi kiadók által kiadott munkák színe-java megtalálható. A könyvtári feldolgozást követően a könyvtár munkatársai és önkéntesei szkennelték dedikációit, összeállították immár digitálisan is elérhető tékáját, méltó és teljes emléket állítva a tudós szellemi örökségének. Bővebben róla idekattintva olvashatunk. Az akadémiai kivételes eseményen olyan emberek társaságában idézik fel alakját, akiknek valós emlékei lehettek Benkő Samuról.

A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának alapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és szolgáltatásait.

Az MTA KIK az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja, hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója, valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő nemzeti bibliográfiai adatbázist.