200 éves varázshatalom
Kiállítás nyílt tegnap 15:30-kor az Akadémia első 200 évéről az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. Mától október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás.
A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem minden érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudást és a tudomány mindennapi életünket. A közösség tudása – a tudás közössége gondolat jegyében öt markánsan eltérő tematikus egység bontakozik ki a látogatók előtt, melyek változatos látványvilágon keresztül rajzolják meg az Akadémia 200 éves történetének ívét. A kiállítás új megvilágításba helyezi a tudomány szerepét: megmutatja, hogy nem csupán az ismeretek tárházáról van szó, hanem egy élő, alakító erőről, amely közösségeket épít, formálja a minket körülvevő világot, és segíti a hétköznapoki boldogulásunkat.
Demeter Szilárd beszédében hangsúlyozta: Amikor az MTA 200 évéről emlékezünk meg, Arany János akadémiai főtitkár előtt fejet hajtva azt is ünnepeljük, hogy anyanyelvünk alkalmas arra, hogy megismerjük, belakjuk és otthonossá formáljuk a világot. Mint mondta, az Akadémia létrejötte lehetővé tette, hogy a magyar tudósok a semmiből egy új világot teremtsenek, ezért vagyunk ma itt, reménykedünk! Az MNMKK 24,5 milliós műtárgyállományát gondozva azt látjuk, hogy nekünk, magyaroknak van egy szupererőnk, aminek lényegét Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg: látni, amit mindenki lát, és olyat gondolni, amit senki sem gondolt még. is mondjuk azt, amit gondolunk? – tette hozzá a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke.
A kiállítást megnyitó köszöntőjében Freund Tamás az MTA-nak a nemzet elmúlt két évszázadában betöltött szerepét méltatta. – Az Akadémia kétszáz évvel ezelőtt a magyar nyelv művelésének, a magyar irodalom fejlesztésének, a magyar történelem kutatásának, a magyar közjog történeti megalapozásának céljával jött létre. De ez a szándék – mint a jó mag, amely jó földbe hull – kezdeti önmagában sokkal több termést hozott: az Akadémia munkája a teljes magyar szellemi élet gyarapodásához, a nemzetközi magyar nyelvtudományok műveltségéhez beágyazódásához vezetett – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hozzátéve: a magyar nemzet méltósága, tekintélye, vonzereje a kiművelt és erkölcsös emberfőkre alapozva teremthető meg. – Ez a kulturális és tudományos program kétszáz éve megtartó ereje nemzetünknek. Az volt az Akadémia alapítása idején. Az volt, amikor az első világháborút követő sokrétű veszteségek és politikai zűrzavar közepette kellett megtalálni azt a kitörési pontot, amelyre stratégiai jövőkép alapozható – mondta az MTA elnöke.
Gábor Zsigmond megjegyezte: a kiállítás egy párbeszéd is: a múlt és a jelen, a tudomány és a művészet, a társadalomtudományok és természettudományok közötti kapcsolatok mélyértelmezése. saját gyűjteményeiből mintegy 350, eddig jórészt kevéssé ismert tárgy. És természetesen a Magyar Nemzeti Múzeum saját anyagai. Ez az együttműködés a hazai intézményi tudásmegosztás szép példája is – mondta az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Karikó Katalin köszöntőjében kiemelte: Számomra egy ez nagyon nagy megtiszteltetés és öröm, hogy a Nobel-díjamat, valamint az oklevelemet itt a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki. Azt gondolom, hogy mindenki, aki meglátja majd a kiállítást, nagyon fog belőle tanulni. Bízom benne, hogy a fiatalok nagyobb lelkesedéssel tanulnak amiatt, hogy az én érmem is ott van a tárlatban! – mondta az esemény díszvendége.
– A Magyar Tudományos Akadémia egy város közepén, központi helyzetben és központi társadalmi szerepben működik. Számomra az volt a kiindulópont, hogy mit tud ez egy társadalomnak adni. Úgy gondolom, a tudomány és a tudományos gondolkodás lényege éppen az, hogy hatással van a társadalom minden szegmensére – mondta Császtvay Tünde kurátor.
A kiállítás 1. terme az Akadémia megalapításának szellemi előzményeit tárja fel. A 2. tér Széchenyi István örökségét és az Akadémia XIX. századi fénykorát idézi meg. A 3. egység a XX. század viharos történelmét, az ebből fakadó veszteségeket és a szellemi megújulás lehetőségeit vizsgálja. A 4. terem a kortárs tudományos gondolkodás, valamint az Akadémia mai eszméinek tükrében mutatja be a tudomány alakulását, míg az utolsó egység a mai Magyar Tudományos Akadémia mint tudományos központot és jövőformáló műhelyt állítja a reflektorfénybe.
A kiállításon több mint 800 műtárgy és dokumentum várja a látogatókat, köztük olyan ikonikus ereklyék, mint Nikolausz Kopernikusz De revolutionibus című, a modern tudományt megalapozó művének első kiadása, Bartók Béla tekerőlantja, Mikszáth Kálmán utazótáskája, Jókai Mór íróasztala vagy Karikó Katalin, biokémikus-, kutatói Nokémikus-, kutatói-díj. A felfedezés élményét látványos installációk, interaktív elemek, multimédiás tartalmak és Orosz Klára szobrászművész kiállítás erre az alkalomra készült munkái egészítik ki, elősegítve a tudomány mélyebb összefüggéseinek megértését.
