ZETApress

Marton Kati, a külföldön Kati Martonként ismert magyar származású amerikai írónő az ABC külföldi hírtudósítója és több könyv írója, a Nemzetközi Női Egészségügyi Koalíció elnöke, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2009-ben pedig A magyar kultúra követe lett.

A világhírű magyar származású amerikai újságíró-írónővel 2012. novemberben a Sofitel Budapest Chain Bridge szállodában Szarvas István beszélgetett a vízesés szomszédságában. – Úgy gondolom, hogy neked a béke nagyon fontos dolog. Két könyved is szól azokról, akik ezt igyekeztek elősegíteni: a Wallenberg és a Halál Jeruzsálemben. Jól látom ezt? – kérdezte.

KM: Igen István, abszolút jól látod! A békénél nincs fontosabb a világon!

– Ugye Jichák Sámír miniszterelnök is benne volt a Stern-csoportban?

KM: Igen, a Stern-gang vezetője volt. 1948. szeptemberben cionista gerillák meggyilkolták Folke Bernadotte svéd grófot, a svéd királyi család tagját, a II. világháború több embermentő akciójának szervezőjét, akit az ENSZ békeközvetítőnek küldött ki Palesztinába azzal a céllal, hogy békés megállapodást készítsen elő a harcban álló arab országok és a nemrég alakult Izrael állama között. Yitzhak Sámír, a későbbi izraeli miniszterelnök, a gyilkosságot végrehajtó Lehi (közismertebb nevén Stern) csoport vezetője és a csoport tagjai attól tartottak, hogy Bernadotte tervei erősen megcsonkítanák Izrael területét és nemzetközi várossá tennék Jeruzsálemet, miközben ők a Jordán folyó mindkét partját birtokló bibliai méretű nagy állam létrehozásáról álmodtak, és a cionista ügy árulóinak tekintették új államuk olyan mérsékelt vezetőit is, mint David Ben-Guriont és Golda Meir asszonyt.

– A mai napig fennáll a terrorizmus veszélye?

KM: Igen, a terrorizmus továbbra is probléma.

– A Halál Jeruzsálemben című könyvedet történelmi regénynek tekinted?

KM: Nem, ez egy dokumentum, de úgy írtam, mint egy regényt.

– Benne van a könyvben a te álláspontod és a te áttekintésed is róla?

KM: Hát persze! Egy könyv más dolog, mint az újságírás. Újságíró is voltam, de nem tudtam volna ilyesféle könyvet írni fiatal újságíróként. Remélem, hogy száz év múlva is fogják ezt a könyvet olvasni, mert ez egy dokumentum! De szerintem nem muszáj, hogy dokumentumok szárazok és érdektelenek legyenek!

– Dolgozol-e új könyvön?

KM: Mindig dolgozom új könyvön. Most kezdek írni egyet Párizsról. A címe: Paris, a love story, és tulajdonképpen majdnem minden jó az életemben Párizsban történt. Szóval ez egy love story lesz Párizsról, és így tulajdonképpen a saját életemnek a legszebb perceit fogom leírni, de Párizsban.

– A Sorbonne-on jártál egyetemre?

KM: Igen és van ott egy lakásom is. Ott ismerkedtem meg Richard Holbrooke-kal és ott éltük a legszebb évünket. Ott tanultam meg az újságírást, és ott volt az első nagy sztorim: Khomeini ajatollah Párizsban történ letelepedéséről készítettem az ABC News-nak.

– A Titkos hatalom című könyvedhez, amely az amerikai elnökök feleségeiről szól, hány interjút csináltál?

KM: Hétszázötven interjút készítettem. Ez egy érdekes abszolút történelmi dokumentum.

– Van esetleg amit nem kérdeztem, de szívesen megosztanál az olvasóinkkal?

KM: Csak annyit, hogy ez a Halál Jeruzsálemben nagyon releváns ma és fontos a történelmet ismerni! A férjem béketeremtő volt a Balkánon 1994-95-ben. Nála volt a könyv, amely egy prófécia, és annyira tisztázza, hogy milyen veszélyes béketeremtőnek lenni!