ZETApress

Történelmi magyar aranyérem a jégmászó ifjúsági világbajnokságon. A miskolci Seregi Ernő Róbert gyorsasági mászásban arany-, nehézségi mászásban ezüstérmet nyert a finnországi Ouluban rendezett jégmászó ifjúsági világbajnokságon. A fiatal sportoló teljesítményét a sikeres expedíciós hegymászó, Suhajda Szilárd is méltatta.

Fantasztikus sikert ért el a 19 éves miskolci Seregi Ernő Róbert a finnországi Ouluban rendezett UIAA Ifjúsági Jégmászó Világbajnokságon. A magyar sportoló gyorsasági mászásban aranyérmet, nehézségi mászásban ezüstérmet szerzett, mellyel az összetett versenyben is a 2. helyet szerezte meg. Ernő két évvel ezelőtt már azzal történelmet írt, hogy első magyarként részt vett a felnőtt világkupa-sorozatban, most pedig ő az első, aki junior világbajnoki címet szerzett – tudatta Pintér László, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kommunikációs vezetője.

Az idei téli szezonban már három magyar versenyző képviselte hazánkat a nemzetközi jégmászó versenyeken. A budapesti testvérpár, a 17 éves Karminás Zsombor Mór és a 19 éves Karminás Bence Regő idén először csatlakozott a miskolci Seregi Ernő Róberthez. Az oului ifjúsági világbajnokságra is együtt jutottak ki, de a versenyen bokasérülése miatt Zsombor nem tudott elindulni. Bence a csak a nehézségi versenyszámban indult, ahol 4. lett.

Suhajda Szilárd, hazánk egyik legeredményesebb magashegyi expedíciós hegymászója, aki első magyarként pótlólagos oxigén nélkül mászta meg a 8611 méter magas K2-t, tavaly pedig szintén palack nélkül a 8516 méteres Lhocét, pici kora óta ismeri Ernőt, és maximális elismeréssel gratulált a közösségi oldalán:

Amikor a kitartó, következetes és fegyelmezett munka gyümölcse beérik. ERNŐ! SZÍVBŐL GRATULÁLUNK!!!

Büszkén mondhatom, hogy az egyik legnagyobb ifjú tehetség pályafutását volt szerencsém a kezdetektől látni – igaz, már két és fél évesen is a hámori sziklákon mászott és hol voltam én még akkor? Sehol! Amikor ezt a fiút mászni látom, valójában ma is így érzem – ezek a magasságok számomra elérhetetlennek tűnnek. Ez csakugyan egy olyan szintű tudás, amit csakis ennyi év tanulásával és mindennapi munkájával – és nevelésével – lehet megszerezni: ha a támogató családi háttérre, a hámori mászóközösség szakmaiságára és húzóerejére, és a szó szerint mindennapi edzésmunkára gondolok, akkor csak idő kérdése volt, hogy előbb-utóbb egy világversenyen láthatjuk viszont fiatal barátunk nevét.

Seregi Ernő 19 éves, jelenleg a franciaországi Chambéryben , az Université Savoie Mont Blanc angol és francia nyelvű, hároméves BSC képzésén vesz részt alkalmazott nyelvhasználat a kereskedelemben szakirányon. Szülei mindketten másznak, így nem volt nehéz bekerülnie a mászás világába, főleg, mivel Alsóhámorban született. Édesapjával ma is sokat edz együtt, rengeteget jártak a Magas-Tátrába. Körülbelül tíz évnyi jégmászó tapasztalata van, ami így 19 évesen elég komolynak mondható. Hatéves korában egy nyíregyházi mászótól kapott egy kimondottan neki gyártott gyerek jégcsákányt, ezzel mászott először Hámorban. Azóta minden télen jegezik, illetve drytoolingozik, az erőnlétéhez pedig a sportmászás nagyon sokat hozzátesz.

Mi fán terem a jégmászó verseny? – Azok számára, akik esetleg nem láttak még jégmászó versenyt, íme egy rövid klip, hogy könnyebb legyen elképzelni:

Az első ismert jégmászó versenyt 1912-ben rendezték, a Mont Blanc Brenva-gleccserén, a olaszországi Courmayeurben. A jégmászó versenyek tehát több mint egy évszázados múltra tekintenek vissza, igazán komoly lendületet azonban csak az 1990-es évek végén vettek. Gyökereit az alpinizmusban kereshetjük, hiszen a hóval-jéggel borított hegyoldalak megmászásához használt technikákat alkalmazzák a versenyeken is. Természetesen a sportmászás versenyszerű fejlődésével is mutat párhuzamokat, ezt leginkább a két versenyszámban, a nehézségiben és a gyorsaságiban lehet tetten érni.

A világkupa elődjének számító európai jégmászó versenyeket a franciaországi Courchevelben, az olaszországi Cortina d?Ampezzóban, az ausztriai Pitztalban és az oroszországi Kirovban rendeztek. Az első közös szabályrendszeren alapuló világkupa-sorozatot 1998-ban vezették be. A Hegymászó Szövetségek Nemzetközi Uniója (UIAA) 2002-ben vette át a sorozat irányítását. E keretek között az első versenyeket Val Daonéban (Olaszország), Pitztalban (Ausztria), Kirovban (Oroszország), Quebecben (Kanada) és Saas Feeben (Svájc) rendezték. A jégmászó világkupa azóta is az UIAA irányítása alatt működik. Versenyszámai a nehézségi és gyorsasági mászások

Nehézségi jégmászás

Elsősorban erre a versenyszámra igaz, hogy az alpinizmusban gyökerezik. Az első versenyeken jellemzően jó jégmászó képességgel rendelkező alpinisták mérték össze tudásukat, itt még nem volt specializáció. A versenyeken ugyanazokat az eszközöket használták, amelyeket a szabad természetben is. Az évek során azonban a versenyszerű jégmászás önálló ággá fejlődött, melyet túlnyomóan versenymászók művelnek, akik kimondottan ezekre a versenyekre edzenek. Közülük sokan profi státuszú sportolók. A versenyág fejlődését a felszerelésgyártók is követik, és a versenyzői igényeknek megfelelő speciális eszközöket készítenek, amelyeket csak a versenymászásban használnak.

A nehézségi jégmászásnál mesterségesen kialakított műfalakon (nem jégen), kötélbiztosítással, elölmászásban teljesítik a mászók a versenyutat, azaz a biztosítókötelüket mászás közben maguk akasztják be a falon előre elhelyezett ún. köztesekbe, és ha esnek, akkor ingaszerűen annyival esnek az utolsó köztes alá, amennyivel fölé másztak. A nehézségi fal 15-18 méter magas, mindig van benne áthajló, illetve plafon rész is. Ezek teljesítése komoly koordinációs képességet és fizikai erőt kíván. A fogásokat a mászó a kezében lévő jégszerszámmal akasztja, a lépéseket pedig a lábán lévő hágóvassal érinti. Mivel a jégszerszám fém csőre sokszor csak minimális felületen érintkezik a fogással, tudni kell azt is, hogy melyik fogás milyen irányban terhelhető. A versenyzők olykor egészen kitekeredve másznak, lábukat a karjukon átvetve, 4-est formázva, ez az ún. figure four. Ezt nagyon gyakran látni, leginkább áthajló szakaszon vagy plafonon, amikor nincs jó lépés. Ez relatíve stabil pozíciót biztosít.

Bár alapvetően végig jégmászásról beszélünk, mivel műfalon és nem jégen másznak, ezért gyakorlatilag egyfajta drytoolingról beszélünk. Ez a mászásnak az a válfaja, amikor jégmászó eszközökkel száraz felületet (pl. jégmentes sziklát) másznak. A verseny formátuma szerint először selejtezőt rendeznek, amelyből 16-an jutnak az elődöntőbe, majd onnan nyolcan a döntőbe. A rangsort az határozza meg, ki milyen magasra jut az úton.

Gyorsasági jégmászás

Ahogy a nevében benne van, itt egy dolog számít: ki milyen gyorsan tud felrohanni a 15 méter magas jégfalon. Ezt már valódi jégen művelik, amelyet azonban egy vázszerkezetre vizet folyatva mesterségesen állítanak elő. A mászó itt is kötélbiztosítással mászik, de nem elölmászásban, hanem felső biztosítással. A jégszerszám egészen speciális, húskampónak hívják a szakzsargonban, amelyet szinte nem is beüt a mászó a jégbe, hanem inkább csak akaszt. A sportmászás gyorsasági versenyszámához hasonlóan itt is egyszerre ketten másznak egymás ellett, így még izgalmasabb látványt nyújt a párok küzdelme.