Vadvilág és ökoszisztéma
A Pilisi Parkerdő a klímaváltozásra való felkészülés jegyében a fajokban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszik, melynek része a természeteshez minél közelebbi vadállomány kialakítása.
A március 3-i Vadvilág Világnapja alkalmából a vadon élő állatoknak a fenntartható erdei ökoszisztémában betöltött szerepéről, a vadgazdálkodással szabályozott ökológiai egyensúlyról dr. Csépányi Péter, a Parkerdő vezérigazgató-helyettese beszélt. A muflonokat és a szarvast ábrázoló fotókat Németh János. A vaddisznókat ábrázoló képet Szekeres János fényképezte.
A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma szerves részét képezik. A Pilisi Parkerdő területén a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma egyensúlyát szem előtt tartva. Az erdő természetes vadtűrő képességének megfelelő vadsűrűség, az egészséges erdei ökoszisztéma működését erősíti.
– Az erdő élővilága roppant érzékeny rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják annak egyensúlyát. Egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az erdeinkben folyó vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: célja olyan vadállomány-sűrűség kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például vad-kárelhárító kerítések, egyedi védelem nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil, fa- és cserjefajokban gazdagabb erdők tarthatók fenn. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei nagy fajgazdagságú, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszenek. Az alacsony sűrűségű vadállománynak köszönhető egészséges, stabil és fajokban gazdag erdő ennek fejében megfelelő élőhelyi körülményeket biztosít a vadállománynak, mely így jobb kondícióban tartható fenn. Ekkor a vadállomány nem befolyásolja negatívan az erdei ökoszisztéma állapotát, hanem hozzájárul működéséhez, színesítéséhez – foglalta össze dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes.
A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint biotikus vagy más károsításokkal szemben.
A Pilisi Parkerdőben folyó vadgazdálkodást a természeteshez minél közelebbi vadállomány és az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel. Ezek a következők: a vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása; nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél; szisztematikus vadhatás monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében; a vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett; kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás; a ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós funkciójuk alapján.
A Pilisi Parkerdő területén mind az öt hazai nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) megtalálható. Mellettük számos kis-ragadozó és egyéb állatfaj teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A Pilisi Parkerdő egyre nagyobb területén bevezetett örökerdő-gazdálkodás elképzelhetetlen a vadállomány hatásának ellenőrzött szabályozása és a helyesen kivitelezett vadgazdálkodás nélkül. Ez a szakmai munka az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megőrzését és a klímaváltozásra való felkészítését célozza. A térség vadvilágát eredeti élőhelyén, erdei környezetben mutatja be a Pilisi Parkerdőhöz tartozó Budakeszi Vadaspark, ahol az egyes programokon az erdő- és vadgazdálkodás alapjaival is megismerkedhetnek a látogatók.
Vadvilág Világnapja
Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban, az úgynevezett washingtoni egyezmény elfogadásának 40. évfordulóján döntött arról, hogy március 3-át a vadvilág világnapjává nyilvánítja. Az 1973. március 3-án megkötött washingtoni egyezmény – más néven: Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről – azért született, hogy hatékonyan ellenőrizze a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal történő kereskedelmet. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A vadvilág világnapján a Földön vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét ünnepeljük.
