ZETApress

Németh Angéla ? fővárosunk 2012-es díszpolgára ? sokkal több volt, mint egy bajnok! Bár a puszta hírt már órák óta ismerem, még mindig eluralkodik rajtam a döbbenet: Németh Angéla nincs többé! Így van ez annak ellenére is, hogy sokan tudtuk, Angéla nagyon beteg. Ám arról is jöttek hírek, hogy Ő példás küzdő, meg hogy azért akár még évekig is élhet.

A rideg szavak ? amelyekkel tudatta az MTI a megváltoztathatatlant ? keményen belemartak a Családon túl a közelebbi hozzátartozókba, barátokba is. Jómagam is ? bár nem ápoltunk különösebb kapcsolatokat ? a tragédia kárvallottjai közé számítom magamat. Angélával ugyanis több mint negyven éve ismertük és kedveltük egymást, a legkorrektebb keretek között. Mindig volt néhány, igen kedves szava, bármiről is beszélgettünk, ritkán de annál hosszabban ? írta Jocha Károly, a JochaPress.hu főszerkesztője.

Egy olyan gesztusban részesültem tőle kezdő újságíróként, amire nem minden olimpiai bajnok lett volna képes, s aminek kapcsán meg nem szűnő hálámat és köszönetemet visszatérően ki is nyilvánítottam felé. Még 1969-ben történt, február közepe táján. A marosvásárhelyi Új Élet című, kéthetenként megjelent képes újságba nyílt lehetőségem írni róla. Nem könnyen, de sikerült elérnem férjét, Ránky Mátyás kitűnő kosárlabdázót, majd szakembert, aki tudatta: Angéla a BEAC kosarasaként Ausztriában játszik, egy napot tölt itthon, majd atlétaként elutazik Splitbe, edzőtáborozásra. Az emlékezés folytatása idekattintva olvasható.