ZETApress

hírportál

Az elfeledett Stradivarius

Az Aranymúzeum vásárolta meg az elfeledett Stradivariust. A hangszerész-kereskedő úgy érezte, hogy nem átlagos hangszertől akarnak megválni. 100 éve nem bukkant fel a világon új Stradivarius, ám három éve Budapesten egy gyanútlan örökös próbálta értékesíteni Cecíliát, a hegedűt.

A rendkívüli hangszer az Aranymúzeum és Zelnik István jóvoltából hazai kézben maradt és egy magyar művész, Kokas Katalin használhatja öt évig ? tudtuk meg Tímár Andrástól, a múzeum kommunikációs munkatársától. Három évvel ezelőtt sétált be egy zenész Juhos Tibor Operaház melletti hangszerüzletébe, hogy eladja a család régi hegedűjét, hogy abból egészítse ki a hiányzó részt egy új zongora vásárlásánál.

Egy kisebb összegben meg is állapodtak, a hegedű ott is maradt a kereskedőnél, aki nekilátott a hangszer alaposabb vizsgálatához. Eközben vált mind egyértelműbbé, hogy egy nagyon különleges hangszerről van szó, így a becsületes kereskedő visszahívta a tulajdonost. ? A hegedűn mindössze egy C A rövidítést találtam. Ez a két betű arra utalt, hogy a hangszer az egri érsekség (Capitulum Agriense) tulajdonában volt ? emlékszik vissza Juhos, aki a nyomon elindulva levéltári adatok között rá is talált a hangszerre. Ez igazolta a feltételezését: egy Stradivarius bukkant fel! ?100 éve nem került elő újonnan Stradivarius a világon, egy hangszerész csak álmodozik ilyenekről ? mondta Juhos, aki végül összeállította a hegedű teljes történetét.

A hangszert Pyrker János egri érsek hozta Magyarországra 1827 szeptemberében Velencéből három másik kimagasló hangszerrel együtt egy vonósnégyes létrehozására, amikor az érsekség élére nevezték ki. A második világháborút követően az egri templom újjáépítésekor adták el és egy magas rangú egyházi személy vásárolta meg a 10 éves, kezdő zenész lányának. A hangszer jelentősége és eredete ettől fogva feledésbe merült, így történhetett meg, hogy az unoka már csak mint régi hegedűt próbálta értékesíteni Juhos Tibornak.

A levéltári nyomozáson túl a hangszerésznek a hangszerről hivatalos szakvéleményt is kellett szerezni, ami végkép igazolta a feltételezést. Londoni és bécsi szakértői vizsgáltatok után kiállították a papírt Angliában: a hegedűt 1697-ben Antonio Stradivari műhelyében készítették és egy ugyanabban az évben készült Molitor nevű Stradivariushoz hasonlít, amely egy 2010-es aukción 3,6 millió dollárért kelt el és jelenleg Anne Akiko Meyers amerikai hegedűművész koncertezik vele.

A lelkiismeretes kereskedő viszont nem csak a tulajdonost nem csapta be és segítette a hangszer meghatározását. Az első pillanattól kezdve fő szempont volt az értékesítésnél, hogy a hangszer Magyarországon és magyar kézben maradhasson. Belső körökben ekkor már lehetett tudni a Stradivarius létezéséről, de magyar vevőt nem találtak rá. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás ekkor kérte Szőcs Géza kulturális államtitkár támogatását, hogy segítsen vásárlót találni a hangszer számára. Zelnik István gyűjtőnek, a Délkelet-ázsiai Aranymúzeum alapítójának sikerült felkelteni az érdeklődését, aki novemberben meg is vásárolta az Aranymúzeum számára a hangszert.

Miután tudomásomra jutott, hogy Zelnik István különböző karitatív, muzeális és kulturális célokat támogat Délkelet-Ázsiában, rákérdeztem, nem kíván-e Magyarországon is értéktárgyak megszerzéséhez segítséget nyújtani. Rögtön figyelmébe is ajánlottam ennek a hegedűnek az ügyét. Készségesen igent mondott, és elkezdett a hegedű megszerzésével foglalkozni ? mondta Szőcs Géza kulturális államtitkár. ? Azok a fiatal művészek kapnak lehetőséget a Stradivarius használatára, akik kiemelkedően teljesítettek az elmúlt években, így öt évre most Kokas Katalin használhatja a hangszert ? mondta Zelnik István múzeumalapító.

Első látásra szerelem volt, mikor először megszólaltathattam ezt a gyönyörű hegedűt. Mintha egy közös rezgésszám talált volna egymásra ? mondta a hangszerről Kokas Katalin. ? Minden Stradivari hegedű erős egyéniség s csak akkor nyílik ki igazán, ha hegedűs és a hegedű egy hullámhosszon van. Nagy megtiszteltetés, hogy ezen a hangszeren játszhatok, amely nemcsak, hogy megállja a helyét a leghíresebb Stradivariusok mellett, hanem fel is veszi velük a versenyt ? vélte a Liszt-díjas művésznő. ? Köszönöm az Aranymúzeumnak, Zelnik Istvánnak, hogy egy olyan ?élő? műtárggyal ajándékozta meg nemzetünket, mellyel a legmagasabb fokon támogatja a zenei életünket. S ameddig a hegedűvel világszerte adhatok hangversenyeket, készíthetek felvételeket, tudásom legjavával igyekszem hirdetni a magyar kultúrát s a feltörekvő mecenatúrát ? nyilatkozta Kokas Katalin.

Az állam tulajdonában álló Stradivariuson kívül ez az egyetlen, amely magyar tulajdonban van és egy kiemelkedő tehetségű magyar művész használhatja. A hangszer a Kempinski Hotelben adott magánkoncerten mutatkozott be szerda este, amelyen Kokas Katalin mellett fellépett Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán is.

A hegedű adatai

1697-ben készült Antonio Stradivari, cremonai mester műhelyében, közvetlenül az aranykorszak előtt, egyfajta előfutárnak is tekinthető. A hangszer alján az egri érsekséget jelölő C A (Capitulum Agriense) rövidítés olvasható. A hegedűt Pyrker János hozta Magyarországra 1827. szeptemberben Velencéből, amikor érseknek nevezték ki Egerbe. A hegedű a második világháborút követően került magánkézbe. Magyarország egyik legszebb hangú hegedűjének számít, a Cecília nevet kapta. Egy ismert hasonló hangszer, a Molitor a New York-i aukción 2010-ben 3,6 millió dollárért kelt el, ez volt egy évig a világ legdrágábban eladott hangszere.

Stradivariusok

Antonio Stradivari (neve latin változata: Stradivarius, hangszereinek is ez a neve (Cremona, 1643 ? Cremona, 1737). 1100 hangszert alkotott (hegedűk, brácsák, csellók, lantok és gitárok). 650 maradt fenn, 50 maradt meg tökéletes állapotban, háromszázat tartanak számon hegedűből (13 brácsa, 40 cselló, 2 gitár), egy része használható csak. Megfejtetlen a kimagasló minőségének titka, hamisíthatatlan, mindegyik hangszer egyedi (csak hasonlóak vannak egyformák nincsenek). Bresciani időszak (1690-1700), arany időszak (1700-1720). Legnagyobb gyűjtemények: spanyol királyi (2 hegedű, 2 cselló, 1 brácsa), USA Kongresszusi Könyvtár (3 hegedű, 1 cselló, 1 brácsa). A Magyar Állam tulajdonában egy van: Mága Zoltán használja, a legdrágább Stradivarius Lady Blunt, 2011-ben 15,9 millió dollárért vették meg.

Kokas Katalin

A magyar hegedűs-nemzedék egyik kiemelkedőbb személyisége. Lévén zenész-pedagógusszülők gyermeke a szólóhangversenyek mellet elsőrangú helyen szerepel életében a kamarazene, a vonósnégyes és nem utolsó sorban a tanítás. 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára és 2002 óta rendszeresen ad mesterkurzusokat is szerte a világon (Kaposvári Vonószenei Napok, Bloomington Egyetem ? USA, Glasgow Akadémia?)

Alapító-művészeti vezetője a 2010-ben indult és évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Kaposvári Kamarazene Fesztiválnak (KaposFeszt), melyre olyan világhírű művészeket hívott meg többek között, mint Joshua Bell, Pekka Kuusisto, Kocsis Zoltán vagy Rados Ferenc.

Nemzetközi vendégszereplései alkalmával olyan személyiségektől illetve helyszíneken kapott felkérést a fesztiváljaikon való szereplésre, mint Gidon Kremer, Lockenhaus-ban (Ausztria), Steven Isserlis, Prussia Cove (Anglia), Isabelle van Keulen, Delft (Hollandia), Elena Bashkirova, Jeruzsálem, Schiff András, Ittingen (Svájc), Dimitri Slobodeniuk, Korsholma (Finnország) és többek között meghívást kapott a Cannes-i MIDEM-re is.

Kokas Katalin, olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Michael Stern, Kobayashi Ken-Ichiro, Alexander Longquich, Pekka Kuusisto, Guy Braunstein, a Chilingirian Kvartett, és olyan zenekarokkal játszott, mint a Pozsonyi Kamarazenekar, az Izraeli Kamarazenekar vagy a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Taiwani Filharmonikus Zenekar, a Kassai Filharmonikus Zenekar, a Poznani Filharmonikus Zenekar, vagy Marosvásárhelyi Filharmonikus Zenekar, továbbá Észak-Amerika, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Magyarország szimfonikus zenekarai.

Hazai versenygyőzelmei után (mint a Koncz János Hegedűverseny első díja) 1994-ben első lett a csehországi Ušti nad Orlice Nemzetközi Hegedűversenyen, 1996-ban a Torontói Konzervatóriumban megnyerte a Concerto Competition díjat, majd 1997-ben első lett a semmeringi Bartók-, majd 98-ban a Martinů hegedűversenyen. 1999-ben első helyezést ért el a Nemzetközi Flesch Károly Hegedűversenyen, 2002-ben pedig a Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny első díját nyerte el.

Versenydiadalai után mind szólistaként, mind kamaramuzsikusként (hegedűsként és brácsásként is) gyakori vendégszereplője Európa, Afrika, Ázsia, Észak- és Dél Amerika számos koncerttermének. 2005-ben a Művészetek Palotájában Kokas Katalin játszotta Kocsis Zoltánnal és a Nemzeti Filharmonikusokkal a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben először felcsendülő hegedűversenyt, Sibelius versenyművét.

Mozart hegedűre és zenekarra írt összes versenyművének élő Hungaroton-DVD felvételén Kokas Katalin adja elő a Mozart Sinfonia Concertante brácsa- ill. a Concertone második hegedű szólamát az Erkel Ferenc Kamarazenekar és Kelemen Barnabás partnereként, valamint Bartók 44 Hegedű-duóját, a Divertimento és a ?Zene Vonósokra Ütöhangszerekre és Cselesztára? című műveinek második hegedű-szólóit Kocsis Zoltán vezényletével, szintén a Hungarotonnál megjelent Új Bartók Sorozatban. Nemrég alakult vonósnégyesével, a Kelemen Kvartettel olyan kiemelkedő művészektől vesznek magánórákat, mint Rados Ferenc, Kocsis Zoltán, Schiff András, Takács-Nagy Gábor, Sipos Gábor, vagy Günter Pichler.

Kokas Katalin hegedülni 5 évesen kezdett Kaposváron Dr. Gyánó Béláné, majd Pécsett Papp György osztályaiban. 11 évesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneakadémia előkészítő tagozatára, ahol Halász Ferenc, majd Kovács Dénes volt mentora. 16 évesen teljes ösztöndíjjal került a torontói konzervatóriumba Fenyves Lóránd osztályába. Kanadai tanulmányai után a budapesti Zeneakadémián Perényi Eszter növendéke volt, ahol kitüntetéssel diplomázott.

Gyakori látogatója és hallgatója volt Rados Ferenc, Fenyves Lóránd, Igor Ozim, Wolf Endre, Varga Tibor, Pauk György, Zsigmondy Dénes, Kurtág György, Jaime Laredo és Leon Fleischer magánóráinak, mesterkurzusainak. 2004-ben, 2005-ben és 2008-ban Fischer Annie Ösztöndíjat kapott, művészetét Halász Ferenc Díjjal, Kaposvár Városért Kitüntetéssel jutalmazták, a magyar államtól Liszt Ferenc Díjat kapott, 2009-ben pedig átvehette a Junior Príma Díjat. Máig hat CD-lemeze jelent meg a Hungaroton és a BMC gondozásában. Kokas Katalin egy a Budapesti Aranymúzeum tulajdonában lévő 1698-ban készült Stradivari hegedűn, illetve egy 1863-ban készült Luigi Fabris mélyhegedűn játszik. Kelemen Barnabással két gyermeket nevelnek. A művésznővel készült augusztusi interjúnk idekattintva olvasható.

2 hozzászólás

  1. A Kultúra támogatásáért-címet adományozta a többek között a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot is vezető Magyar Indokína Társaságnak a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. A kulturális örökség védelméhez nyújtott jelentős támogatásért járó elismerést a cég vezetője vehette át. Az elismerést Szőcs Géza kulturális államtitkár és Halász János parlamenti államtitkár adták át Kuszinger Róbert cégvezetőnek, az Aranymúzeum főigazgatójának. A Magyar Kultúra Napján a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen indoklásként a Cecíliának, az Aranymúzeum Stradivari-hegedűjének megvásárlását jelölték meg.