ZETApress

Fejlesztés és kulturális együttműködés Széphalmon és Királyhelmecen. Most indul a Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Város Önkormányzatának közös pályázata ? tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón, a PIM I. emeleti Vörös-termében. Fotónk Garádi-Uszkay János felvétele.

Az Európai Unió támogatásával 2019 végéig megújul a széphalmi Kazinczy-emlékhely és a királyhelmeci amfiteátrum. A fejlesztéseknek köszönhetően a két település szoros kulturális és turisztikai együttműködést alakít ki. A megnyitón Pröhle Gergely, a PIM főigazgatója és Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere bemutatta a programot, a közös célokat és a várható eredményeket. A program minden remény szerint a Széphalom-királyhelmeci kistérség kulturális értékeinek megújításával méltó lesz az elődök szelleméhez, felkelti az ifjú generáció érdeklődését és tovább erősíti Magyarország és Szlovákia kapcsolatait.

Az Interreg V-A Szlovákia Magyarország program a kistérség fontos kulturális és turisztikai mozgatórugója. A településen jelenleg öt Interreges-pályázat megvalósítása zajlik. A projektek sikerre vitelében részt vesz a városi önkormányzat, a királyhelmeci Gimnázium, a királyhelmeci magyar tannyelvű alapiskola, és a Szent Erzsébet Kórház két projektjével. A Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg Szlovákia?Magyarország Programja jóvoltából a Széphalmon alkotó és nyugvó nagy nyelvújító és irodalomszervező, Kazinczy Ferenc álmát valóra váltva, Széphalom örökségét megelevenítve a régi kulturális életét kívánja fellendíteni.

Partnerséget építünk

A társfinanszírozás maximális mértéke 1.641.792 euró; a teljes projekt költségvetése 1.931.521 euró. A két éves futamidejű projekt keretei között, 2019 végéig a királyhelmeci amfiteátrum felújítása, valamint a széphalmi kert legszebb állapotába való visszaállítása várható. A fejlesztések révén olyan kulturális központot kívánnak létrehozni, amely összeköti a jobb sorsot érdemlő régió kincseit. Ennek érdekében a két év során összegyűjtik a térség turisztikai, kulturális és természeti értékeit. A közös örökséget az ide látogatók számára ? ahogyan a XIX. század elején Kazinczy is tervezte Széphalmot ? a legmodernebb köntösben kínálják. Mobiltelefonos applikációkkal igénybe vehető, turisztikai kisfilmekkel bemutatott, internetes gyűjtőportálon böngészhető tíz tematikus utat fejlesztenek. A fejlesztések eredményeiből az iskoláskorúak és az oktatási célok sem maradnak ki: tanárok számára módszertani programcsomaggal és diák-csereprogrammal készülnek.

Projektismertető

Egykor Magyarország szellemi életének sugárzó központja volt Széphalom. Itt élt és alkotott Kazinczy Ferenc, aki fogságból való szabadulásától fogva, amíg a kolera el nem vitte, innen szervezte és igazgatta a magyar irodalmat. Nem fényűző életet kell az irodalmi fejedelem portájára elképzelni: népes családjával egyszerűen élt, a ház körüli munkákat írói tevékenysége mellett végezte, földet művelt, állatot tartott. Persze nem így tervezte: fiatalon nagyívű tervekkel fogott a családi örökségből származó terület rendezéséhez. Amikor a sors más irányt szabott életének és józanságra intette, a széphalmi birtokhoz fűződő álmai akkor sem foszlottak szét. Még a börtönben is térképeket, angolkerti tájképeket, háza terveit, beosztását rajzolgatta. Szabadulása után azonban hiába fogott óriási lendülettel a munkához, sem a kertet, sem a korabeli nemesi igényekhez tervezett kúriát nem sikerült befejeznie. Háza élete végéig vakolatlanul állt, a szobák közül csak három volt lakható, így az időnek nem kellett sokáig vasfogát csattogtatnia. Széphalom Kazinczy halála után hamar az enyészeté lett.

Mindez nem hatotta meg szellemének tisztelőit: a közélet és az irodalom vezéralakjai még láthatták a romos épületet, amikor fejet hajtottak Kazinczy sírjánál, egykori lakhelyén. így tett például Petőfi Sándor is, aki 1847-ben járt Széphalmon. Arany János úgy fogalmazott, hogy: az el hagyatottság szomorú képe az egész Széphalom. Talán hatással volt rá e a látogatás emléke is, amikor már a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként a Kazinczy porta anyagi helyzetének rendezését kezdeményezte. A birtokot az Akadémia megvásárolta és Ybl Miklós által terveztetett, s bár az első tervekhez képest jóval kisebb, mégis impozáns klasszicista mauzóleumot építtetett. A legenda szerint a mauzóleum éppen Kazinczy dolgozószobája helyére épült. Valószínűleg ez az időszak volt, nem a szellemi, hanem az épített Széphalom fénykora. Az átadás után egészen a Magyar Nyelv Múzeuma megépüléséig nem történt jelentős átalakulás, a növények birtokba vették a területet.

A pályázat segítségével két év alatt a királyhelmeci amfiteátrum közösségi térré, előadások befogadására alkalmas épületté alakul. Kazinczy Széphalma teljességgel megújul. Történeti kutatás és rekonstrukció segítségével egykori legszebb állapotába állítjuk vissza. A Mauzóleum épülete és a benne álló, évtizedek óta változatlan kiállítás átalakul, a szent öreghez méltó állapotba kerül. A kertész régi háza a modern látogatói igényeknek megfelelő alkotóházzá válik. Az utak a nyelvújítás világába kalauzolnak és megismertetik ezt a jelenleg ugyan társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő, de valaha Magyarország jelentős régiójának számító kistérséget.