ZETApress

hírportál

Mammut a Rózsában

Kiss Sándor Mammut: Feketén, fehéren ? Egy siheder naplójából című tavaly szeptemberben megjelent 208 oldalas könyvét mutattuk be a XVIII. kerületi Rózsa Művelődési Házban. Mottója egy idézet Szentgyörgyi Albert Könyörgéséből: Isten Tégy Alkotó Társaddá! Közreműködött: Balkay László gitárral.

Először házigazdánk: Csillag László, a Tűzedzők Alkotó Művészetbarát Asztaltársaság (TAMA) elnöke köszöntötte a vendégeket, majd rögvest átadta a szót a szerzőnek. Kiss Sándor beszélt a könyv keletkezéséről. Elmondta, hogy 1967-69-ben megírt hat naplója évekkel ezelőtt került újra kezébe. Leporolta őket, majd ?sajtó alá rendezte?. Hosszú hetek-hónapok munkája nyomán állt össze a könyv, mely számos korabeli fotót is tartalmaz. Ezek a képes könyvoldalak tegnap a művelődési ház I. emeleti falára is felkerültek, ahol még hetekig nézegethetjük őket.

Ezután átvettem a műsorvezetést. Előbb bátyjára, a két éve elhunyt Ferencre emlékeztem Bliccelt a bíró című 2007-es írásommal, majd családjáról, gyermekkoráról és a ’60-as évek piros betűs ünnepeiről kérdezgettem Sándort. Ezekről írt is naplójában, s az aktuális részleteket Sall Margit költőnő olvasta fel. A felolvasások között Balkay László előadóművész saját számait énekelte. Szóba került Sándor munkahelye, a 2007-ben bezárt Lipótmező is, ahol a ’60-70-es években egy évtizeden át ápolta betegeit. A kétezer ágyas elmekórház sok ápoltnak jelentett otthont, akik a bezárásakor az utcára kerültek, hajléktalan sorsra jutottak, s azóta is köztünk élnek, ha meg nem haltak!

Beszélgetésünk zárásaként Balkay László Kiss Sándor: Azt akarom! című tinédzser-kori megzenésített versét, majd Sall Margit költő a saját versét adta elő. Mivel szombaton volt a Költészet Napja (József Attila 110. születésnapja és a felújított Gát utcai József Attila Emlékház megnyitása) ezért Balkay László József Attila: Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni című megzenésített versével zárta az estét, melyet egymás kezét fogva vele együtt énekeltünk.

1 hozzászólás

  1. Galerik és rockélet feketén-fehéren. Naplói alapján írt könyvet Kiss Sándor a 60-as, 70-es évekről. A belvárosi galerik és a rockélet szereplői mellett kendőzetlen őszinteséggel mesél a családjáról ? olvasható a XVIII. kerületi Városkép magazin 2015. április 28-i XXIV. évfolyam 7. számának 13. oldalán.

    Kiss Sándor Mammut: Feketén, fehéren ? Egy siheder naplójából című tavaly szeptemberben megjelent könyvét mutatták be április 13-án a Rózsa Művelődési Házban. Az eseményen az író elmondta, hogy egy régi jó baráttal való véletlen találkozás indította el az alkotói folyamatot, annak hatására vette újra kezébe a sok évvel ezelőtt, 1967 és 1969 között írt hat naplóját. Leporolta őket, majd hosszú hónapok aprólékos munkájával egy könyvbe rendezte össze a régmúlt gondolatait és emlékeit.

    Az életrajzi ihletésű könyv a Kiss család villanásnyi életképeit mutatja be egy budapesti lakásból és a falusi élet mozzanatait Zagyvarékasból. Kiss Sándor mesél a 2007-ben bezárt Lipótmezei Elmegyógyintézetről is, ahol a 60-as, 70-es években egy évtizeden át ápolta a betegeket. Az író kiemelte, hogy a kétezer ágyas elmekórház sok ápoltnak nyújtott állandó otthont, akik közül a bezárásakor sokan az utcára kerültek, és hajléktalan sorsra jutottak. A könyvben számos korabeli fotó és illusztráció is látható, amelyek egy részét szintén az író készítette. Az ezekből és még több, a könyvből kimaradt érdekességből összeállított kiállítás április 30-ig tekinthető meg a Rózsa Művelődési Házban. > Cs. M.