ZETApress

Idén ősszel már 4. alkalommal rendezik meg a Nemzeti Vágtát a budapesti Hősök terén. A tisztességes verseny és az újonnan kötött barátságok napja volt a szombati, amikor a Székely Vágta, a Nemzeti Vágta Sepsiszentgyörgyi Előfutama zajlott a határainkon túl.

A szeptember 14 és 18-a közötti esemény középpontjában továbbra is egy történelmi hangulatú lovasverseny áll, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal. Hazánk legnagyobb szabadtéri lovasfesztiválja a tavalyi évben 11 vidéki Elővágtájával országossá bővült. Idén ez a szám már 14-re emelkedik és először a Nemzeti Vágta életében július 30-án Sepsiszentgyörgyön megrendezésre került az első határon túli Elővágta is.

Egyedülálló élménynek lehetett szemtanúja az a közel harmincezer ember, aki megfordult az első ízben megrendezett Székely Vágtán. Látványban és izgalomban egy percig sem volt hiány, a 29 pályára lépő lovas már önmagában felfokozta a hangulatot, a futamok pedig egyenesen kirobbanó sikert arattak.

Szombaton kora reggel már nagy volt a nyüzsgés az Óriáspince-tetőn, hiszen az utolsó részleteket is a helyére kellett tenni annak érdekében, hogy zökkenőmentesen zajlódjanak le a futamok a Nemzeti Vágta hivatalos elővágtáján. A Duna Televízió stábja is a helyére állt, így délelőtt 10-kor kezdetét vette az első Székely Vágta.

A megnyitó parádés felvonulással indult, a XI. Székely Határőr Hagyományőrző Huszárezred bevonulása után, Székely Tibor ? a Nemzeti Vágta főkapitánya ? hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt, erőt és tisztességet kívánva a huszároknak. ? Egy igazi huszár, akár csak egy igazi lovasversenyző, erő és tisztesség nélkül mit sem ér. Minden évben, amikor ezt a két erényt példaként mutatjuk fel, akkor példaként állítunk magunk elé olyan történelmi személyiségeket, akik életükkel méltán és méltón képviselték ezeket az értékeket és hozzájárultak a huszár és lovas hagyományok öregbítéséhez ? mondta Székely Tibor. ? A Vágta fennállása óta versenyein keresztül hirdeti a nemzeti összetartozás gondolatát. Hisszük és valljuk, hogy nemzeti tragédiáinkból akkor emelhetjük fel a fejünket, ha erővel és tisztességgel, egymást tisztelve, munkáját megbecsülve, összefogva teszünk a magyarság és a velünk együtt élő népek szebb és boldogabb jövőjéért ? folytatta, majd végszóként egy kívánságot fogalmazott meg: ? Legyen ez a nap a tisztességes verseny és az újonnan kötött barátságok napja! ? A megnyitót a rétyi Kováts András Fúvószenekar kísérte, Kelemen Antal karnagy vezetésével.

A települések képviselőinek ceremoniális bevonulása után el is indultak az előfutamok. Minden előfutamból két versenyző jutott tovább a középdöntőkbe. A legjobb 16 közé jutott Kovászna megyéből Kálnok, Csernáton, Kilyén, Kézdivásárhely, Illyefalva, Szotyor, Sepsiszentgyörgy, Angyalos, Árkos és Esztelnek, Hargita megyéből Zsögöd, Máréfalva, Csíkdelne, Csíkkarcfalva és Székelyudvarhely, Maros megyéből pedig Hagymásbodon. A középdöntőkből már csak egy-egy versenyző juthatott tovább.

A középdöntők még sikeresen lezajlottak, azonban a döntőt, a díjazást és a további délutáni programokat a lehulló eső miatt sajnos már nem tudták megtartani. ? Mi székelyek sok mindenkivel szemben állunk, az Isten áldásával viszont nem dacolunk. Amit adott, elfogadjuk, jövőre még jobban készülünk ? nyilatkozta Tamás Sándor tanácselnök, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a lovas versenyt a zord időjárás miatt nem lehet folytatni. Ennek ellenére a szervezők pozitívan értékelik a Székely Vágtát, hiszen az elmaradt döntő ellenére a Nemzeti Vágta szervezőbizottsága felajánlotta, hogy a döntőbe jutott négy település mindegyike képviselheti Székelyföldet a budapesti nagyrendezvényen.

A középdöntő első futamából Kálnok jutott tovább, a lovas ifjabb Bihari Béla Neagra lipicai lovával, a második futam győztese lett Filep Marót Levente és Nor lova Illyefalva képviseletében, a harmadik középdöntőt Bagoly Szabolcs és Samir lova nyerte meg, a negyedben pedig Székelyudvarhely jeleskedett, a lovas Ambrus Szabolcs, lova a Flamingo névre hallgat.

A futamok közti időt lovasprogramok színesítették. Elsőként a Szilaj Hagyományőrző Egyesület csapata tartott Honfoglalás korát idéző lovasíjász bemutatót. Ezt követte a díjugratás, amely Hargita megyei sportklubok és lovardák közös munkájaként jött létre, majd a Kálnoky lovarda lovasainak stilizált díjlovagló bemutatója következett. A lovasprogramokat a XI. Székely Határőr Huszárezred csatajelentet megelevenítő huszárbemutatója zárta. A jelenetben részt vettek a gyalogos hagyományőzrők a gyergyói medencéből és Felső-Háromszékről.

A huszárezred a bemutatója hűen tükrözte a kor jellegzetességeit, hiszen korabeli ruházatban és fegyverzettel készültek. ? Legfőbb szempontunk, hogy balesetmentes napunk legyen, megvalósult. Bár nagyon sajnáljuk, hogy a délutáni lovasprogramok és a döntő elmaradt, viszont a biztonsági szempontok voltak a legfontosabbak, amit semmilyen más érdeknek nem tudtunk alárendelni. A visszajelzések nagyon pozitívak, de jövőre valószínűleg két naposra kell terveznünk ezt az eseményt, külön választva a kulturális programokat és a galoppversenyt ? mondta Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester, a rendezvény főszervezője.

A Nemzeti Vágta alapítói a verseny születésekor arról álmodtak, hogy a budapesti Hősök terén az egyes futamok alatt a települések által benevezett lovasokat otthonról érkezett szurkolók százai fogják majd biztatni. A budapesti esemény izgalmas versenyeit az elmúlt három évben több százezer ember látta. A települések nevezőit népes tábor kísérte és buzdította, de egyes versenyzőket szívvel-lélekkel buzdító szurkolást a Székely Vágtán láthattak először a Nemzeti Vágta szervezői a maksai Óriáspince-tetőn. Az első határon túli Elővágtát a Nemzeti Vágta alapításának negyedik évében sikerült megvalósítani, az álom valóra vált. Köszönet érte minden székely településről érkezett szurkolónak és a lovasoknak ? fűzte hozzá Meskó Zsolt, a Nemzeti és a Székely Vágta főrendezője. A Duna Televízió szombaton öt bejelentkezéssel, több mint két órát mutatott a rangos eseményből, lapunkat a helyszínről Bódis Réka tudósította.