ZETApress

hírportál

Mónika szerelme

Sanghaj a világ öt legnagyobb metropoliszának egyike, Kína legnagyobb ipari városa, pénzügyi központja. Itt található az ország legnagyobb kikötője, mozija ? hallottuk délután a Balassa intézeti könyvbemutatón.

A városban tizenhétmilliónál is több ember él, száz felsőoktatási intézmény és hétezer kutatóintézet működik. Sanghajt a Huangpu folyó szeli ketté, melytől keletre egy szédületes gyorsasággal fejlődő, felhőkarcolókkal tarkított város épül, ahol ezernél is több épületóriás emelkedik.

A Szerelmem, Sanghaj című könyv írója ezekkel a sorokkal készült a nagy váltásra. A korábban újságíróként dolgozó Sóvári Mónika ugyanis egy kis bükki faluban élte zárkózott, de boldog életét, amikor hirtelen minden megváltozott. Családjával a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városába, Sanghajba kellett költöznie egy teljesen idegen kultúra ölelésébe.

Mónika megküzdött a beilleszkedéssel. Meg kellett ismernie és el kellett fogadnia a tömeget és a világ egyik vezető hatalmát, meg kellett változtatnia beidegződéseit, és meg kellett találnia a kapcsolatot önmaga és az idegen hely között. Úgy gondolta, hogy ehhez pedig a kultúra verhet elsőként hidat.

Az őt ért kulturális sokk feldolgozásában az írást hívta segítségül. Leírt és megfogalmazott mindent, amit érzett, amit gondolt és megélt. Később azonban minden megváltozott. Mónika szerelmes lett. írásában tulajdonképpen a beilleszkedés azon stációit vette sorra, amiken keresztül végül eljutott oda, hogy nagyon is kézzelfoghatóan és valóságosan szerelmes lett Sanghajba.

Sóvári Mónika megtalálta Sanghaj valódi szépségét. Elfogadta a kulturális különbségeket, és felismerte, hogy Sanghaj egy békés nyugodt, nagyon is élhető város. Ahol az emberek kedvesek, agressziómentesek, béke és nyugalom van éjjel és nappal egyaránt.

Sanghaj egy különleges hármas együttélésének helyszíne. Ez az a város, ahol a modern épületek, a jövő békésen él egymással a nyomorral, a múlttal, mindezt pedig kiegészíti és valóban sanghaji egységgé teszi a spiritualizmus, a vallásosság.

A szerző izgalmas önéletrajzi művéből megismerhetjük a kínai emberek és egy kínai nagyváros mindennapi életét. A könyvből megtudhatjuk például azt is, hogy miért nincs négyes asztal. A magyarázat egyszerű: a négyes és a halál ugyanaz a szó a kínai nyelvben, így nem szeretik a négyest. A szállodákban nincsen negyedik emelet, és azokért a telefonszámokért többet kell fizetni, amelyekben nem szerepel a négyes szám.

A könyv kedves világa, humoros hangvétele és hitelessége miatt nagyszerű olvasmány az ázsiai kultúra iránt érdeklődők számára. A könyvet a Duna International Könyvkiadó adja ki; június elejétől megvásárolható a könyvesboltokban, és megrendelhető az online könyváruházakban.

2 hozzászólás

  1. Egy félig kínai, félig magyar haverom olvasta, aki élt mindkét országban és szerinte is jó könyv, teljesen helytálló. Unicumnak tekinthető azért, mert szemmel láthatóan mindkét kultúra fogékony rá. Máshol is olvastam kommenteket, szinte csak pozitív visszajelzést olvastam. Ennyi ember nem tévedhet…