ZETApress

hírportál

Térképzetek Józsefvárosban

Bohus Zoltán alkotásaBohus Zoltán: Térképzetek című kiállítása nyílik május 9-én, pénteken 18 órakor a József körúti Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpontban. A június 2-án, hétfőig látható tárlatot Nagy T. Katalin művészettörténész, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt tulajdonosa nyitja meg.

Bohus Zoltán Kossuth- és Munkácsy-díjas üvegtervező, szobrász, a Magyar Művészeti Akadémia tagja kiállítása hétköznap 9-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig ingyenesen látogatható. Ingyenes tárlatvezetések május 15-én, és 22-én, csütörtök 18 órakor. Múzeumpedagógiai foglalkozások gyerekcsoportoknak (6-18 éveseknek) ingyenesen, bejelentkezés (+36-20-5877-444) alapján, választható időpontban ? tudatta Vörös Éva PR menedzser.

Bohus Zoltán üvegszobrainak látásmódját az a geometrikus-konstruktív szemlélet határozza meg, melyet először fémszobrainál érvényesített. A főiskolán megkezdett, s azóta is folyó anyagtani és fénytani kutatás óriási szerepet játszik munkájában, s mondhatjuk ez lett az alapja a saját művészi nyelvezet megteremtésének. Az üvegszobrok szigorúan tiszta formavilága az évek során egyre inkább megtelt transzcendens és filozofikus gondolatokkal.

Az ezredfordulóra felerősödik a líraibb hangvétel, a művész a geometria költőisége mellett egyre inkább az üvegben rejlő festői lehetőséget kiaknázására is törekszik. Egyre inkább igyekszik kihasználni az üvegnek azt a tulajdonságát, hogy képes a láthatatlan, a nem létező tereket láthatóvá tenni, s ezt igen rafinált eszközökkel éri el. Az utóbbi évek alkotásait kísérő címek, mint a Misztérium, Titok, vagy az Enigma pontosan jelzik a művészi szándék finom változását. Szobrai előtt mozogva mindig új terek nyílnak, a néző nem passzív befogadója, hanem aktív szemlélője a műnek, sőt mozgásával beteljesíti az alkotást. A látszatkapuk és látszatterek, a felfoghatatlan és megfoghatatlan az üvegszobrokban valósággá válik.

Bohus Zoltán

1961?1966: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere Z. Gács György. 1966?1978: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanársegédje; 1978?1993: az üveg-szak vezetője; 1993?1996: a Szilikát tanszék vezetője; 1993: egyetemi tanár, Budapesten él. Csiky Tiborral a ’70-es évek legjellegzetesebb kifejezésmódjának, az újkonstruktivista-minimal szobrászatnak jeles képviselője (Csuklópont, 1975. Hengerek, 1975). Művészetében a ’80-as évek elejétől az acélt fokozatosan felváltja az üveg, pontosabban a hidegen megmunkált, ragasztott, csiszolt síküveg. Műveinek (Kettős prizma, 1984; Ködkarcoló, 1984) lényege az anyag természetének, áttetszőségének, átlátszóságának kiemelése, a plasztikán belül megjelenő fény alakította terek hangsúlyozása, melyek úgy keletkeznek, hogy az összeragasztott üveglapok egy részéről eltávolítják a tükörfóliát, így a lecsiszolt ? például ? kapu motívumok megsokszorozódva jelennek meg az üvegtömb belsejében (Kapu, 1990). Bohus a ’80-as évek első felétől csak üvegművészettel foglalkozik, ennek köszönhetően nagy szerepe van abban, hogy Magyarországon jelentőssé vált az üveg-, ezen belül a konstruktivista szobrászat.

Szóljon hozzá!