Taiwan Calling a fővárosban
Két tajvani kiállítás nyílt tegnap a fővárosban. Délután 4-kor a Ludwig Múzeumban a Határtalan sziget, majd este 7-kor a Műcsarnokban A szabadság fantomja című tárlaton ismerhettük meg a tajvani művészetet. Az előbbit március 6-ig, míg az utóbbit csak február 13-ig láthatjuk.
A kortárs művészek környezetükről, társadalmi, kulturális közegükről mindig a legaktuálisabb olvasatot adják. Ezért kortárs műveken keresztül nyerni betekintést egy számunkra nagy valószínűséggel ismeretlen kultúrába nagyon izgalmas felfedezéseket ígér. Erre adódik most lehetőség Budapest két legnagyobb kortárs művészeti helyszínén, a Műcsarnokban, valamint a Ludwig Múzeumban, ahol a tajvani kortárs művészet legnagyobb szabású európai bemutatkozásának keretében közel 30 alkotó munkáján keresztül kaphatunk képet napjaink tajvani képzőművészetéről.
A geopolitikai környezetből adódóan a szigetország képzőművészeit jellemzően a nyelv, a pozíció, az identitás, a migráció, a globális és lokális gazdaság, valamint a tradíció jelen idejű kifejezésének lehetőségei foglalkoztatják. Mindez akarva-akaratlanul is rokonítható az utóbbi évtizedek Magyarországának európai helyzetkeresésével, s reményeink szerint hozzájárulhat a kiállítások értő befogadásához. A két nagyszabású és látványos válogatás törzsanyagát a közép- és fiatal generációs alkotók világlátását markánsan érzékeltető videók, installációk és fényképek alkotják. A kiállítások talán legfontosabb célja, hogy megmutassa, mi teszi Tajvan művészetét eltérővé a régió, elsősorban Kína és Japán művészetétől, és a néző állításokat tudjon megfogalmazni arról, milyen is a tajvani művészet.
A Ludwig Múzeumban megvalósuló Határtalan sziget című kiállítás a mai sokszínű tajvani társadalomban felmerülő történelmi, szociális, etnikai, politikai és kulturális kérdések képzőművészeti reflexióit mutatja be a második világháború után született, egymást követő tajvani művészgenerációk munkásságán keresztül. Alkotói: CHANG Chien-Chi, FAN Hsiao-Lan, LIU Ho- Jang, Mia LIU Wen-Hsuan, TAI Han-Hong, TSAI CharWei, TSUI Kuang-Yu, TSENG Yu-Chin, TZENG Yong-Ning, WANG Ya-Hui, WU Chi-Tsung, WUN Jyun-Yang, YEH Wei-Li, YU Cheng-Ta. Kurátor: Kopeczky Róna.
A Műcsarnokban A szabadság fantomja címmel megrendezett tárlat azokra a társadalomkritikus, önmeghatározást kereső, de formailag nagyon érdekes, érzékeny és látványos alkotásokra fókuszál, amelyek érezhetően meghatározzák az utóbbi évtizedek tajvani kortárs művészetét. Alkotói: CHEN Kai-Huang, CHEN Shun-Chu, CHIU Chen-Hung, CHOU Yu-Cheng, CHUANG Che-Wie, James T. HONG, HSU Chia-Wie, JAO Chia-En, Mia LIU Wen-Hsuan, TZENG Yong-Ning, WANG Ya-Hui, WU Chi-Tsung, YAO Chung-Han, YANG Mao-Lin, YUAN Goang-Ming. Kurátor: Petrányi Zsolt.
Egyes alkotók munkáiban egyértelműen a keleti filozófia és tradíció hatása jelenik meg. Például a legfiatalabb generációhoz tartozó WANG Ya-hui, akinek nagyszülei házában készült videója, amely a szobákon átvonuló apró felhő útját mutatja be, érzelmességével és a múlt iránti tiszteletével meglepetésként hat. Sok művész a múltbéli kultúrát vagy a jelenkor társadalmát kezeli viszonyítási pontként alkotásaiban. Jó példa erre CHEN Kai Huang sokatmondó és szellemes kompjúter-animációja, amely egyszerűen azon fantáziál, hogyan nézne ki a világ térképe, ha Tajvan máshol helyezkedne el, és, ami még fontosabb szempont, sokkal nagyobb lenne, mint most.
Más alkotók (ön)elemzéssel, különböző kérdések és dilemmák megnevezésével próbálják meghatározni művészi és társadalmi identitásukat. CHOU Yu-cheng mindennapi szimbólumokat absztrahál ? a csillagmotívumot, a Kuomitang címerének kékjét, a kínai zászló vörösét ?, és ezeket alakítja át designelemekké. Installációja egyszerre nyomasztó és lendületes, fiatalos és szimbólumokkal terhelt, olyan, mint amilyen az az ország, amely egyszerre akarja a szabad gazdaság minden előnyét megélni, miközben átéli a történelmi hovatartozás mérhetetlen súlyát.
A tajvani művészet egyik tanulsága éppen az, hogy a konfliktusok és a gazdaság töretlen fejlődése mellett egy olyan művészet képe bontakozik ki, amely kötetlen útkeresésével és a hagyományt felvállaló szemléletével a kelet-ázsiai régió meghatározó értéke és karakteres megnyilvánulása. Mélységét nemcsak a filozófiai tartalom, a technikai lelemény, hanem az érzelem is adja, ami a nyelvi jelentésbeli nehézségek ellenére egyetemes és érthető ? mondta Petrányi Zsolt főigazgató.
Támogatók és együttműködő partnerek: ROC100 ? Republic of China (Taiwan) Centennial, Council for Cultural Affairs, Republic of China, Taiwan, National Taiwan Museum of Fine Arts, Centre Culturel de Taiwan a Paris, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Művészetek Palotája, MasterCard, OTP Klub. A kiállításokat Bencsik Barnabás és Petrányi Zsolt főigazgatók mellett KAO LIAU Marietta, a Tajpej Képviseleti Iroda vezetője, HUANG Tsai-Lang, a National Taiwan Museum of Fine Arts igazgatója és CHEN Chih-Cheng, a Taiwan Cultural Center in Paris igazgatója nyitotta meg.
