ZETApress

hírportál

Kaspar Hauserről a MOM-ban

Kaspar HauserKaspar Hauser Európa meg nem történt történelméből lép elénk Karl Heyer: Kaspar Hauser és Közép-Európa sorsa a XIX. században című művében. 1828 Pünkösdjétől, váratlan és Európa-szerte szenzációt keltő felbukkanásától 1833 Adventjéig, amikor ismeretlenek meggyilkolják, 16 éves korától 21 éves koráig. Mindössze öt rövid évig élt a világ nyilvánossága előtt.

Korának emberisége az Európa gyermeke nevet adta neki. Ki volt Kaspar Hauser? ? A Kaspar Hauser-jelenséghez való belső viszonyulásból látható, milyen ember az illető ? olvashatjuk Kari Heyer sorait az Arkádum Szellemi Iskola Könyvtára sorozat 21. tagjaként a Wirth-Veres Gábor fordításában, az ispánki Alapítványuk gondozásában idén megjelent könyv hátsó borítóján.

A XIX. század elején fennállt a veszély, hogy a szellemi világ és a fizikai világ ? a szellemi világ és az emberiség tudata ? közötti kapcsolat teljesen megszakad. Ekkor szükség volt egy emberre, aki a fizikai világban él, mégis valódi és helytálló szellemi tapasztalatokkal rendelkezik. Ez volt Kaspar Hauser küldetése, hogy fenntartsa ezt a kapcsolatot a szellemi világ és a fizikai világ között, míg 1879-ben ismét egy Mihály-korszak nem kezdődik. Kaspar Hauser volt az az egyéniség, aki ezt a kapcsolatot fenntartotta ? vallja Rudolf Steiner.

Kaspar Hauser, továbbá Közép-Európa sorsa a legszorosabban összekapcsolódik a szabadon kibontakozni akaró, és ebben a kibontakozásban újra meg újra megakadályozott emberi lélek sorsával. Ezeknek az akadályoknak a színtere természetesen nem csupán a külső világ, hanem legalább ennyire maga az emberi lélek is. Ez a szabadságra való képesség éppen Közép-Európában erősen kicsírázott; éppen itt kellene teljesen kivirágoznia; éppen itt taposták el, és csúfolták meg soha nem látott módon ? egy egész nép meggyilkolásával, a ?munka? nevében, amely ?szabaddá tesz?…

Hosszú távon semmi sem segíti jobban az egyes embert abban, hogy megértse magában ezt a csírát, mint az, ha megismeri az akadályokat, melyek gátolni akarják a növekedésben, vagy egészen meg akarják fojtani. így vezethet a Kaspar Hauser sorsa iránti valódi részvét a minden ember lelkében csírázni óhajtó szabadság zsenge bimbójának új megbecsüléséhez ? olvashatók a hátsó borítón Thomas Meyer gondolatai, akivel a jövő vasárnapi konferencián is találkozhatunk.

Szóljon hozzá!