ZETApress

A magyar és a lengyel egymás iránt hű, baráti és egymásra utalt nemzet ? mondta Kövér László házelnök délelőtt Lágymányoson, amikor a Goldmann György téren felavatták a II. világháború idején Magyarországon lengyel menekülteket segítő és zsidó embereket mentő Henryk Slawik és idősebb Antall József emlékművét.

Henryk Slawik lengyel politikus és újságíró idősebb Antall Józseffel együttműködve ? aki a különféle nemzetiségű polgári menekültek ügyével foglalkozó belügyminisztériumi főosztály vezetője volt ? a lengyel menekültek között található sok zsidó embert árja-okmányokkal látott el, amelyekkel Magyarország német megszállását is átvészelték. A lengyelek atyjaként emlegetett Antall és Slawik együttműködésének volt köszönhető a lengyel zsidó gyermekek részére Vácott létesített árvaház ? hivatalosan a lengyel tisztek árvái otthonának ? megnyitása, ahol biztonságban lehettek a Gestapo és a nyilasok elől. Magyarország német megszállása után a Gestapo mindkettőjüket letartóztatta. Henryk Slawik a kihallgatásokon magára vállalta a teljes felelősséget. 1944-ben a Mauthausen-guseni koncentrációs táborban halt meg. Idősebb Antall József 1974-ben halt meg Budapesten.

Az eseményen a házelnök kiemelte: az emlékmű két igaz, tisztességes ember, és tágabban a két nemzet kapcsolatának szimbóluma. Idősebb Antall Józsefet és Henryk Sławikot látszólag egy világ választotta el egymástól. A köznemesi származású Antall József a két világháború közötti Magyarországot meghatározó konzervatív, keresztény középosztály tagja volt, belügyminisztériumi hivatalnokként elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott, ezzel szemben a paraszti származású Henryk Slawik a szocialista párthoz csatlakozott, újságíróként, majd 1918 után regionális képviselőként a sziléziai iparvidék érdekeit védte.

Marek Kuchcinski, a lengyel Szejm elnöke hangsúlyozta: két olyan hősre emlékezünk, akiknek emléke évtizedekre feledésbe merült. Azért ítélték őket feledésre, mert olyan értékeket képviseltek ? nemesség, hazafiság, szabadságszeretet, az emberi méltóság tisztelete, bátorság ?, amelyek semmi mással nem cserélhetők fel. Elmondta, hogy Varsóból és több más lengyel városból érkeztek résztvevők, jelen van a Szejm és a Szenátus küldöttsége, különféle társadalmi szervezetek képviselői és egykori magyarországi lengyel menekültek, hogy megemlékezzenek a két hősről. Felidézte, hogy tavaly november 8-án, amikor a varsói magyar nagykövetség közelében egy ugyanilyen emlékművet avattak, tudták, hogy fontos esemény résztvevői. A két ember olyan értékeket támogatott, amelyek az emberiség értékeinek alapját képezik.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere az emlékmű avatásán hétköznapi hősként méltatta a két embermentőt, aki az életveszélyt is vállalva segített másokon. A két férfi a lengyel és a magyar nemzet huszadik századi történelmének talán legpusztítóbb és legembertelenebb időszakában állt helyt. Ebben a korban mintegy ötezer Lengyelországból érkezett zsidó embert mentettek meg, amikor pedig Magyarország német megszállása után Henryk Slawikot letartóztatták és kínvallatásnak vetették alá, ő mindent magára vállalt, életét áldozva barátjáért és a közös ügyért ? emlékeztetett a főpolgármester, aki a közeli Magyar Szentek Plébániájáról, Jókai Anna írónő búcsúztatójáról érkezve annak egy gondolatát idézte: A jelen sokkal tartozik a múltnak, s ha ezt a tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet!

Hanna Gronkiewicz-Waltz varsói főpolgármester levélben köszöntötte a résztvevőket. A Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet által felolvasott üzenetben azt emelte ki, hogy a két nagy hőst és barátot olyan közös értékek kötötték össze mint a szabadság szeretete és az emberi élet tisztelete. Felidézte: a lengyelek a II. világháború alatt a magyaroktól kaptak segítséget, 1956-ban pedig ők támogatták a felkelő magyarokat.

Jeszenszky Zsolt, idősebb Antall József dédunokája beszédében azt hangsúlyozta: a szoborállítással dédapja Magyarországon is megkapta azt a megbecsülést, amelyben Lengyelországban évtizedek óta részesül. A sakktábla mellett ülő két férfit ábrázoló emlékműről szólva megjegyezte: éppen ez a játék maradt meg emlékezetében idősebb Antall Józsefről, aki a bábuk felállítására és a lépésekre tanította. Halálakor mindössze kétéves volt, a háromlépéses mattig nem jutottak el, de a lépéseket és a bábuk felállítása megtanulta. A most felavatotthoz hasonló alkotást lepleztek le tavaly november 8-án Varsóban vezető lengyel politikusok és Tarlós István jelenlétében. Zsolt a varsói magyar nagykövetség vendége volt akkor, s egész éjjel izgult az amerikai elnökválasztás miatt. Mint tudjuk, Trump lett a nyerő, de a dédunoka nem árulta el, hogy neki drukkolt-e Varsóban.

A szoborcsoportot Kercza Csaba Asztrik piarista szerzetes áldotta meg, majd a díszvendégek elhelyezték az emléktáblán virágaikat. Elsőként Antall József menye, a volt miniszterelnök özvegye Jeszenszky Zsolttal karöltve vonult az emlékhelyhez, őket a magyar és lengyel házelnökök követték. Főpolgármesterünk a budapesti lengyel nagykövettel, míg a korábbi nagykövet egyedül vitt virágokat. Végül a szerzetes Il silenziót fújt, majd az ünneplő tömeg a Városházára indult a megemlékezés délutáni folytatására.