ZETApress

Elkezdődött a megújulás előtt álló Múzeumkert értékes faállományának állapot-vizsgálata. Ma délután már munka közben a helyszínen ismerkedhettünk meg a vizsgálat módszereivel és részeredményeivel.

A Múzeumkert átfogó rendezésére utoljára több mint négy évtizede, az 1970-es évek elején került sor. A kert állapota azóta folyamatosan romlik, a Múzeum utcai kertrész a múzeumpalota nagy-rekonstrukciója miatt az 1990-es évek közepétől felvonulási területté vált. A múzeum épületének rekonstrukciójára legutóbb 1996-2006 között került sor, a múzeumépület felújítását ugyanakkor nem követte a Múzeumkert rehabilitációja, annak ellenére, hogy a kert régóta esedékes megújítása évtizedek óta szerepel a múzeum vezetésének stratégiai terveiben.

Koncepció

A legfőbb cél, hogy a Múzeumkert méltó legyen ahhoz az épülethez, amelyet körülvesz, vagyis a nemzet múzeumához. A kormány elképzelése szerint a Pál utcai fiúk kertjét kell megidézni, amelyhez a történeti angolkert helyreállítása nélkülözhetetlen. Ez a miliő tudja hitelesen megidézni a kert XIX. századi jellegét, de természetesen kompromisszumokkal, mivel a fák azóta megnőttek, és sok új fát is telepítettek, amelyek ma már komoly értéket képviselnek. Fontos emlékművekkel is gazdagodott a kert az elmúlt száz év során, amelyek szintén megőrzendők.

A Múzeumkert faállománya a folyamatban lévő növényfelmérés szerint nagyon rossz állapotban van, évtizedes bajokat kell orvosolni. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ennek során elsődleges célunk az értékmentés: az értékes fák megmentése. Azokat az egyedeket tehát, amelyeket szakszerű ápolással meg lehet menteni, meg fogjuk menteni. A fák megtartása tehát prioritás, de ez nem történhet pusztán érzelmi alapon, mert ez szakmai kérdés is. A kert természetes életéhez, növényzetének kezeléséhez természetesen hozzátartozik a fák ültetése, majd ápolása éppúgy, mint a kivágása.

A Nemzeti Múzeum kertje napközben közkertként működik, benne sok-sok emberrel, akik a fák lombjai alatt pihennek. Testi épségüket, életüket veszélyezteti, ha nem történik meg a veszélyelhárítás, a korhadt fák kivágása. Ezzel párhuzamosan természetesen nem feledkezhetünk meg a növényzet kertépítészeti szempontból átgondolt pótlásáról és kiegészítéséről sem. A teljes helyreállítási folyamatot szakmai alapon, transzparens módon, a nyilvánosság és szakértők bevonásával kívánjuk végigvinni, ezért több helyszíni bemutatót és egyeztetést tartanak a zöld és más civil szervezetek meghívásával és rendszeres sajtótájékoztatással.

A Múzeumkert végső formája még nem eldöntött, hiszen még a tervezés előtt állunk: a végső koncepció sokoldalú egyeztetés eredményeként jön majd létre. A lezajlott ötletpályázat díjazott és megvásárolt tervei értékes gondolatokat fogalmaztak meg, de természetesen egyik pályamű sem tükrözi, tükrözheti az intézmény kiérlelt koncepcióját. A területnek a XXI. századi igényeknek is meg kell felelnie: a legmagasabb technikai színvonalon szolgálni a kert rendezvényeit: a március 15-i központi ünnepséget, a Múzeumok Majálisát és más közösségi eseményeket. A kert teljes wifi-lefedettsége is cél, ugyanakkor későbbre nem halasztható kötelezettség a kert területén áthaladó közművek korszerűsítése, cseréje is.

Az első lépések

A kert helyreállítását előkészítő munkák legelső lépéseként októberben sor kerül a fás szárú növényállomány állapotának teljes körű felmérésére, amelyet elismert szakemberek végeznek el. A növénykataszter készítője Egervári Krisztián kertészmérnök, aki faápolói és parküzemeltetési gyakorlattal is rendelkezik, s emellett számos történeti kert helyreállítása kapcsán működött közre szakértőként faápolási és egyéb kertészeti kérdésekben.

A növényállapot-felmérés részeként sor kerül ultrahangos FAKOPP faüregesedés-vizsgálatra is, amelyet ennek egyik legkiválóbb szakértője, Ócsvári Gábor végez a Múzeum megbízásából. Mintegy 150 faegyed vizsgálatára kerül sor, köztük többnek felsőbb törzsszakaszát is vizsgálni kell. A 2017 decemberében lezáruló projekt koordinátora és kerttörténész szakértője Alföldy Gábor Europa Nostra érmes műemlékes tájépítész, aki az előző években számos magyar kastélypark megújulását kezdeményezte és projektjeit vezette.

A helyreállítás előkészítésében aktívan részt vesz a Múzeum műszaki vezetése: Frankovics Tibor műszaki főosztályvezető és Bernáth Károly főmérnök, valamint Debreczeni-Droppán Béla főmuzeológus, a Múzeumkert történetének kutatója. A következő hetek során sor kerül további helyszíni bemutatókra, a szervezők a teljes növényállapot-felmérést közzé kívánják tenni, s később a tervezés fontosabb fázisaiban is lehetőséget kívánnak adni a szakmai és civil egyeztetésre. Ha az időjárás engedi, a civilek számára október 21-én pénteken 15 órakor mutatják meg az addig elvégzett munka eredményét. A cél tehát az, hogy egy, a nemzet múzeumához méltó, mindenki által szerethető kert jöjjön létre. Ezt a Múzeum favédelmi, kertépítészeti és műemléki szempontból egyaránt átgondolt, széles körben egyeztetett tervek által kívánja elérni.