ZETApress

Óriási érdeklődés mellett tartotta az 1977-ben alapított Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság VIII. Hungarológiai Kongresszusát a Pécsi Tudományegyetemen ? mely jövőre ünnepli fennállása 650. évfordulóját ? augusztus 22-e és 27-e között ? tudtuk meg Garádi-Uszkay Jánostól. A VII. kongresszus 2011-ben Kolozsváron volt.

Hat napon át 40 szimpóziumnak a Bölcsészettudományi és a Művészeti Kar mellett a Szekszárdon működő felnőttképzéssel foglalkozó kar, valamint a Pécsi Püspökség adott otthont. Az augusztus végi találkozóra az egyes földrészek különböző országaiból érkezett, közel 500 előadó osztotta meg gondolatait a népes hallgatósággal. Mielőtt elkezdődtek volna az egyes szimpóziumok az első napon négy igen érdekes plenáris előadás hangzott el.

Az első előadást Andrásfalvy Bertalan tartotta A magyarságtudomány távlatai címmel, melyet a VIII. Kongresszus 1. körleveléből vett idézettel kezdte: A kongresszus fő témája kultúra- és tudományköziség, magyarságtudomány a XXI. században. A magyarságtudomány nem a szó hagyományos értelmében vett tudományág, hanem különböző tudományágak együttműködésének kerete. A magyarságtudomány tehát, mint interdiszciplináris, jelentős múlttal és komoly nemzetközi tudásbázissal rendelkező kutatási terület, nagymértékben hozzájárulhat a bölcsészettudományok megújulási folyamatához. A tudományköziség módszertani előnyeinek felismeréséből egyszersmind újabb feladat is származik. Történészeink nagy, összefoglaló munkáikat a magyar nemzet történetének nevezték. Asztalos Miklóson kívül a nem történészként nevet szerző Németh László adott csak magyarázatot a nemzet szó értelmezésére. Asztalos Miklós világosan fogalmazott ? mondta az Antall-kormány egykori kultuszminisztere, majd a XIII. századtól napjainkig vette sorra a lényeges eseményeket. Előadását azzal fejezte be, hogy a magyarságtudományban is nagy szükség van, amint a politikában is az őszinte párbeszédre és vitára, hogy ezen az alapon tervezzük meg jövőnket!

Őt követte A magyarságtudomány lehetőségei címet viselő előadásával Andrea Seidler bécsi professzor asszony, akit most választottak meg a tagok a közgyűlésen a társaság új elnökévé. Az egyes szimpóziumok több napon keresztül tartottak és közülük csak néhány cím A magyar, mint idegen nyelv, Identitás, régió, nemzetiség, Magyarok az európai művelt közösségben, A vallási kultúra a Kárpát-medencében, Interdiszciplináris művelődéstörténet, stb.

Az interdiszciplináris művelődéstörténeti szimpózium keretében olyan előadások kerültek megtartásra, amelyeket a szervezők más témakörökbe nem tudtak besorolni. Ennek köszönhetően igen érdekes és változatos témák kerültek bemutatásra és megvitatásra. Az előadások a középkortól napjainkig terjedő időszakot ölelték át. A szimpózium nemzetköziségét jellemezte az is, hogy közel tíz külföldi egyetemről voltak az előadók.

Az elhangzott előadások közül is az egyik legaktuálisabb téma Tihanyi Kálmán 90 éves televíziós szabadalmáról szólt, mely alapján ma is működnek a különböző gyártók által forgalmazott televízió készülékek a világ minden országában. Az előadásban a történeti áttekintés során Garádi-Uszkay János bemutatta az 1936-os berlini olimpián használt mai nyelven televíziós kamerát is. A lenti képen az olimpiai stadionban látható ennek az eszköznek a tényleges és valóságos méretei. Előadását azzal zárta, hogy minden kedves résztvevőnek felhívta a figyelmét a decemberben megrendezésre kerülő és ezen témát részletesen tárgyaló konferenciára. Erről részletesebb információt minden érdeklődő az mtvnezok@gmail.com emailcímről kaphat. A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusra 2021-ben Lengyelországban kerül sor, melynek házigazdája a Varsói Egyetem lesz.