ZETApress

hírportál

Idén is A Tudás Útján

Huszonkét magyar felsőoktatási intézményből 701 futó nevezett a 2015-ös Atlétikai-Félmaraton Magyar Egyetemi ? Főiskolai Országos Bajnokságra (MEFOB), amelyet az immáron 15. alkalommal megrendezett A Tudás Útja nagyszabású rendezvény részeként szerveztek.

A rajtvonal előtt ? a Semmelweis Egyetem elméleti tömbjénél ? ma 11 órakor végül csak 461 versenyző sorakozott fel. Az indulók választhattak, hogy a 6 km-es Akadémiai távot, avagy a 21,1 km-es egyetemek, főiskolák és a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt elhaladó félmaraton távot akarják-e lefutni. A 22 nevező egyetem közül legtöbben a Semmelweisről érkeztek, vidékről a debreceni, miskolci, egri, gödöllői, szegedi, pécsi, veszprémi és győri felsőfokú intézmény küldte el diákjait, tanárait.

A megnyitó ünnepségen köszöntőt mondott Frank Tibor ultrafutó, prof. dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora és dr. Kiss László, a Magyar Egyetemi ? Főiskolai Sportszövetség (MEFS) és a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnökségi tagja. Frank Tibor beszédében jelezte, hogy a tegnapi velencei 6 órás Ultrafutó Bajnokság megtételét követően érkezett A Tudás Útjára. A BBU sportigazgatója kérdésemre elmondta, hogy tegnapi hosszú futása egy idei sorozat zárószáma volt. Az összetett versenyben korábban már 100 kilométert és 12 órás futást is teljesített, s végül összetettben a 10. helyen zárta az évet.

Az akadémiai távon rajtvonalhoz álló prof. dr. Szél Ágoston rektor arról szólt, hogy az elmúlt évek során az SE égisze alatt zajló eseményen milyen sok hallgató és oktató, egyetemi dolgozó mérhette már össze tudását a sportban is. Az eseményt támogató MEFS képviseletében felszólaló dr. Kiss László beszédében a szabadidős sportesemények és a futás egyetemi sporton belüli szerepéről, a versenysport és a szabadidősport felsőoktatásban meglévő kapcsolatáról szólt. Az elnökségek tagja Emil Zatopek szavaival kívánt mindenkinek jó versenyzés: A halnak úszni kell, a madárnak repülni, az embernek meg futni! ? mondta. Kérdésemre hozzátette még, hogy tavaly is teljesítette a távot, heti két alkalommal 4-8 kilométert fut, ám munkája és kisgyermekei mellett ennél többre sajnos nincs lehetősége.

A díjakat Frank Tibor és Kleiberné Kontsek Jolán diszkoszvető, súlylökő, gerelyhajító, újpesti edző, a diszkoszvetés 1962-es belgrádi Európa-bajnoki 3. helyezettje, a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1962), az 1965-ös Budapesti Universiade bajnoka, az 1965-ös Év sportolója, a diszkoszvetés 1968-a mexikóvárosi olimpiai 3. helyezettje adta át. Előtte még jót beszélgettünk az 1939-es születésű olimpikonnal. Megtudtam, hogy már nem futhat, mert gerincsérülése volt, helyette viszont úszni szokott. Férjével együtt gondozzák a 600 négyszögöles kertjüket Mogyoródon. Ősszel összeszedik a diót, összegereblyézik és bezsákolják a lehullott faleveleket, felhozzák Budapestre, mert itt szelektíven gyűjtik és újrahasznosítják azokat. Már nincsenek veteményeik, elég munka adódik a szőlőtőkéikkel.

Aktív korában sokat futott, s ez most nagyon hiányzik neki. A Tatai Edzőtáborban Kazi Olga sporttársa unszolására körbefutották a tavat, mely legalább 12 kilométert jelentett. Félúton már megbánta, hogy elindult, mégis folytatta, hisz visszafelé sem lett volna rövidebb a futótávolság. Budán gyakran futottak fel a Gellérthegyre ? sporttársai közül Zsivótzky Gyula kalapácsvetőt is említette ? s olyankor szó szerint az életéért futott. A Búsuló Juhász Étterem környéke még beépítetlen, így számára félelmetes terület volt, ezért nem akart lemaradni társaitól, hanem tartotta velük az iramot. Máskor meg egy borospincénél hagyott edzője egy levelet, amit aztán vissza kellett hoznia. Csalni így nem lehetett, a levél volt a bizonyíték, ez is jelentett 6-8 kilométert alkalmanként.

Taníthatott volna középiskolásokat is, Újpesten mégis az általános iskolát választotta. Ott még van sikerélmény, a kisebbek sokkal motiváltabbak. Középiskolában már kezdenek ellustulni, az egyetemen-főiskolán meg csak az aláírásra hajtanak. Azért jó, ha van egyetemi csapat ? pl: kosárlabda, vízilabda ?, ahol sportolhatnak a tanulás mellett a hallgatók. A mai 461 fős futólétszámot viszont kevesellte, mert a 22 felsőoktatási intézményből jóval többen idejöhettek volna. Unokái is sportolók: a nagyobbik már főiskolás és Kaposváron lovagol, a kisebbik meg jövőre érettségizik, vízilabdázóként a miskolci egyetemre készül olaj- és vízimérnökhallgatónak.

A rövidebb, akadémiai távot a férfi egyéniben Lipták Gábor nyerte meg 21:30 perces eredménnyel. Második Bolvári Ferdinánd Máté, az ELTE hallgatója (22:57), harmadik Matényi Márton (23:50) lett. A hölgyeknél Hornyák Anna végzett az első helyen (23:46). Második Makrai Zsuzsanna (25:39) lett, harmadik helyen pedig Szabó Krisztina, az Óbudai Egyetem (ÓE) hallgatója (25:26) zárt. Dr. Kiss László 33:56 perces, míg dr. Széll Ágoston 40:41 perces idővel abszolválta a feladatot.

A félmaratoni távon a férfiaknál Burucs Ferenc (1:10:44) hódította el az aranyérmet. Őt követte Kuncz Gábor (1:15:49), a harmadik pedig Makár László (1:16:22) lett. A nőknél elsőként Korompay-Turóczi Réka (1:33:23) futott be, magabiztosan nyerve a versenyt. Balázs Eliza (1:34:48) ezüstérme sem volt kérdéses, mögötte Szunyog Erika (1:40:16) ért be bronzérmesként.

Idén a MEFOB aranyérem a férfiaknál Balogh Bence (1:14:34), az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) hallgatója nyakába került. Beták Bence (SE-1:16: 30) ezüstérmes lett, míg a dobogó harmadik fokára a Szegedi Tudományegyetemről (SZTE) Simon Péter (1:17:28) lépett fel. A hallgatók körében a hölgyeknél Pap Csilla (EKF) szakította át a célvonalat elsőként. Őt a Pécsi Tudományegyetemről (PTE) érkező Kodzsalgogov Zsaklin követte, harmadikként Molnár Enikő, a Budapesti Gazdaságtudomány és Műszaki Egyetem (BME-1:35:48) hallgatója ért célba.

Csapatban a MEFOB-ot ez évben az SZTE-n tanuló hallgatók nyerték meg. Második helyen zártak az EKF hallgatói, a harmadik helyet pedig a SE diákjai szerezték meg időeredményükkel. Idén ? a tavalyi évhez hasonlóan ? minden félmaratoni és emellett idén minden akadémiai célba érkezőnek is egyedi érmet akasztottak a nyakába, mely A Tudás Útja történetében egyedülálló volt.

Szóljon hozzá!