Ötven éves sikereink
Örök emléket állítottak a magyar sportnak. A budapesti 1965. évi IV. Nyári Universiade 50. évfordulója és az 1935. évi VI. Egyetemi Világjátékok 80. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak ma 13 órakor a Puskás Ferenc Stadionban.
A fél évszázaddal ezelőtti jeles eseményen részt vevő sportemberek, érmes helyezést elérő versenyzők, sportdiplomaták, valamint jelenkori sportvezetők jelenlétében, örök mementóul leplezték le az 1965-ös Universiade nyitóünnepségének helyet adó Puskás Ferenc Stadionban (az egykori Népstadion Toronyépületénél) az emléktáblát. Az eseményen felszólaló prof. dr. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi ? Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnöke elmondta: sem 1965 előtt, sem utána nem rendeztek még olyan nagyszabású soksportos eseményt Magyarországon, mint amilyen az akkori Universiade volt. Eric Saintrond, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) főtitkára arról beszélt, hogy Magyarország ?65-ben a nemzetközi egyetemi sport központjává vált, a versenyekre hazánkba látogató sportemberek a mai napig felemlegetik az esemény színvonalát és hangulatát.
Köszöntőjében dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának vezetői számára kiemelten fontos a sport tisztelete és a tradíciók ápolása, ezért örömmel támogatták a mai megemlékezést. Dr. Kamuti Jenő, ötszörös Universiade bajnok, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke pedig arról szól, hogy a ?65-ös Universiade akkor szinte az olimpiával volt egyenértékű, hiszen a kor legkiválóbb atlétái, úszói, sportemberei mind megmérettették magukat az Universiadén és eljöttek Budapestre, mivel akkor még sem atlétikai világbajnokság sem úszó vb, sem pedig pénzdíjas versenyek nem voltak arra, hogy a sportolók összemérjék tudásukat. A Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a IV. Nyári Universiade volt magyar szempontból, minden idők második legsikeresebb Universiadéja, hiszen a magyar csapat 16 aranyérmével, 8 ezüst és 14 bronzérmével az éremtáblázaton az első helyet szerezte meg, megelőzve az egykori Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok csapatát is. A felszólalók ezt követően leleplezték az emléktáblákat, majd a vendégekkel közösen sétát tettek az egykori Népstadionban a megújulás előtt álló Puskás Ferenc Stadionban.
Az emléktábla avatást 14:30-tól a Váci utcai Újvárosháza Dísztermében rövid filmvetítéssel egybekötött emlékülés, sporttörténeti kiállítás, az Universiade Fairplay Díj átadása és az Universiade Bajnokok Klubjának megalakulása követte, melynek elnöke Nagy Tímea lett. Tarlós Istvánt, az emléknap fővédnökét képviselő dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes elmondta, hogy Budapest lakosai 50 éve részesei lehettek egy világszintű sporteseménynek. A főpolgármester-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapest Főváros Önkormányzata számára rendkívül fontos az, hogy minél több nemzetközi sporteseménynek adhasson méltó helyszínt hazánk, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság költségkímélőbb, takarékosabb olimpiai rendezésre vonatkozó törekvése számunkra kedvező. Dr. Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője előadásában a magyar egyetemi sport történetének kezdeti időszakáról, dr. Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója az 1945 utáni időkről mesélt a hallgatóságnak. Az emléknap védnökségét elvállata prof. dr. Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára, Bánki Erik országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sportbizottságának volt elnöke és Hoffman Tamás, a XI. kerület (mely annak idején helyszínt adott az 1935. évi Egyetemi Világjátékoknak a mai ALLEE bevásárlóközpont helyén lévő BEAC pályán) polgármestere is.
Az emlékülésen az egykori történésekről többszörös Universiade, illetve olimpiai bajnokok mesélnek, köztük a vívás kiemelkedő sportegyéniségei: Schmitt Pál, dr. Kulcsár Győző és dr. Kamuti Jenő, a torna sportág jeles bajnokai: Makray Katalin és Ducza Anikó, aki egyéni összetettben is nyerni tudott. A vízilabda kiválóság: dr. Bodnár András, dr. Katona András, dr. Konrád Sándor, Kökény József és dr. Szatmáry Gábor, a diszkoszvetésben aranyérmes atléta: Kleiberné Kontsek Jolán és a mai is magyar sikersportágnak számító, akkor is a legtöbb érmet (6 arany, 3 ezüst és 6 bronz) szerző sportágat, az úszást képviselve a 4×100 méteres vegyes-úszóváltó és gyorsúszóváltó bajnok csapat két tagja: Korényi Olga és dr. Egervári Márta, aki egyéni számában, 100 méteres pillangóúszásban is aranyérmes lett. Az emlékkiállításon az 50 és 80 évvel ezelőtti események emléktárgyai, érmei, emlékiratai tekinthetőek meg.
Az 50 évvel ezelőtt, 1965. augusztus 20-a és augusztus 30-a között Budapesten rendezett IV. Nyári Universiadén a magyar sportolók 16 arany-, 8 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek. Nyolcvan éve, 1935-ben az Egyetemi Világjátékoknak szintén a magyar főváros adott otthont. A kor kiemelkedő sporteseményének számító, 1935. augusztus 11-én kezdődő, tíz sportágas versengésben a magyar sportolók 28 ország versenyzőiével küzdöttek meg a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) Mező utcai pályáján és 22 arany-, 11 ezüst- és 21 bronzérmet szereztek. A ?65-ös Universiade és a ?35-ös Világjátékok bajnokai között egyaránt számtalan olimpiai bajnok található, köztük a 102. életévét 27 nap múlva betöltő vízilabdázó dr. Tarics Sándor, aki egyben a ma (az Amerikai Egyesült Államokban) élő legidősebb olimpiai bajnok. A Budapesten rendezett IV. Nyári Universiade ötvenedik évfordulója és a VI. Egyetemi Világjátékok 80. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a hatszoros Universiade bajnok, kétszeres olimpiai bajnok, ötszörös világbajnok, Európa-bajnok Nagy Tímeát választották a ma megalakult Universiade Bajnokok Klubjának elnökévé.