ZETApress

hírportál

Éjjeli torna a kollégium udvarán

Fegyelmi eljárás indult a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma egyik ügyeletes tanára ellen, aki a napokban éjjeli tornát rendelt el az udvaron huszonegy kollégistának, mert nem tudta kideríteni, kik hangoskodtak az épületben ? tudatták a híradások. Remélem, az ?alkalmi? tornatanár nem ússza meg szárazon a fiatalok kiizzasztását! Őt feljelentették a szülők, mi viszont felnőttként jóval béketűrőbbek voltunk sportvezetőinkkel szemben 21 évvel ezelőtt.

1986. nyarán, a csúfos mexikói futball vb-t követően ? melyről Végh Antal rekordgyorsasággal megírta Gyógyíthatatlan című remekét ?, a Pest megyei labdarúgó játékvezetők kötelező nyári továbbképzésén vettem részt Nagykőrösön. Akkor Pest megyében fújtam a sípot és az NB II-es, NB III-as kollégák mellett az élvonalbeliek is velünk voltak. Közülük Fekete Miklósra emlékszem név szerint, míg a táborvezető a régi nagyok közül Aranyosi Lajos volt.

A bentlakásos elméleti oktatás egy kollégiumban zajlott, előadója Lajos bácsi mellett Sós Gábor volt. Gombás Attila is eljött, de nem emlékszem, hogy tanított volna valamit. Ők is neves bírók voltak korábban, de addigra már visszavonultak. Nekünk a Cooper-tesztet is teljesítenünk kellett, ők viszont csak rajtoltattak minket és az időnket mérték. Ha jól emlékszem, 60 métert hét-nyolc, 400-at hetven másodperc alatt kellett lefutni, majd 12 perc alatt negyven éves korig 2900 métert, afelett 2400-at kellett teljesíteni. Ez kellett ahhoz, hogy a következő szezonban is működhessünk.

Az elméleti anyagból is vizsgázni kellett. Tesztlapokat kellett kitölteni, s a felsőbb osztályban keveset, az alsóbban többet lehetett benne hibázni. Erre Gabi bácsi készített fel mindnyájunkat. Később egyenként elemezte a pár héttel korábbi vb minden mérkőzését játékvezetői szempontból. A szovjetek elleni 6:0-s vereségen kívül csak keveset láttam belőlük, így az egészet nagyon untam, míg társaim látszólag nagyon élvezték a dolgot. Később elmondták, hogy csak udvariasan bólogattak, hadd örüljön az öreg!

Az utolsó este többen berúgtak, s egész éjjel hangoskodtak. Ezt józanul nehéz volt elviselni, így én is alig aludtam valamit. Reggel álmosan ébredtem, s örültem, hogy nemsokára hazautazhatok. Reggeli után jött a feketeleves, a táborvezetés bosszúja. Mindnyájunkat a focipályára vezényeltek egy reggeli ? pontosabban reggeli utáni! ? tornára. Álmosan és teli hassal különösen jól esik az ilyesmi!

Délelőtti torna a focipályán

? Nem szégyellitek magatokat, amiért éjjel nem hagytátok aludni Attila bátyátokat! ? kezdte Aranyosi, a Pest Megyei Játékvezetői Bizottság vezetője a letolást. ? Szegény beteg ember nem tudott pihenni miattatok. Büntetésből most mindannyian háromnegyed órán keresztül futni és gimnasztikázni fogtok!

Visszaszólni nem mertünk, pedig mi is a néhány éjszakai részeg randalírozó áldozatai voltunk. Csendben végeztük a kiszabott gyakorlatot, amit Lajos bácsi vezényelt nekünk. Mi sem tudtunk aludni, nem csak Gombás, aki jóleső érzéssel figyelte a nézőtérről megalázásunkat. Sajnos én is birka voltam, amiért nem álltam ki a sorból, mégsem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene! S hogy még élvezzük is a kiszúrást, a ?karmester? rövid szünetet rendelt, s egyik társunkat viccmesélésre kötelezte. Néhány percre megállhattunk, s miután látványosan kikacagtuk magunkat a szakállas viccein, folytatnunk kellett tovább a munkát.

A pécsi tanár ugyanúgy élt vissza hatalmával, ahogy több mint húsz éve a kiöregedett focibírók. Akkor mi nem mertünk visszaszólni, míg a mai fiataloknak szerencsére lehetett! Remélem, hogy elégtételt kapnak, s a megalázások kora nem tér vissza soha többé! A hatalommal senkinek sem szabad visszaélnie!

Szóljon hozzá!