ZETApress

hírportál

Géza elkocogott

Varasdi Géza a villámikrek harmadik tagja is elment. Rossz hírt hozott a modern posta, az email Ausztráliából: kedden este meghalt dr. Varasdi Géza, az 1952-es helsinki olimpián bronzérmet szerzett 4×100 méteres atlétaváltó második embere, aki az 1954-es, a svájci Bernben megrendezett atlétikai Eb-n is tagja volt a győztes kvartettnek, a villámikreknek.

A hírt Hódy lászló, az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar kosárlabda válogatott egykori játékosa közölte, akit az ugyancsak Ausztráliában élő, egykori válogatott középtávfutó, Dehény Ferenc értesített a 95. évében járt Varasdi Géza végleges elköltözéséről.

A Csepeli vasas egykori atlétáját volt szerencsém 2006-ban, Melbourne-ben személyesen is megismerni, majd 2018-ban volt 90. születésnapja alkalmából vele egy hosszabb telefonbeszélgetést folytatni írta Jocha Károly, a JochaPress.hu alapító főszerkesztője.

Varasdi már 1951-ben orvos lett, itthon a válogatott szintű sportolás mellett a Szent István kórházban dolgozott. Amikor 1956-ban nem tért vissza a Melbourne-ben megrendezett olimpia végeztével, igen komoly áldozatot hozott azért, hogy ismét orvos lehessen. A magyar diplomát ugyanis nem fogadták el, így Géza bátyánk két évig mindenféle alkalmi munkákat vállalt, miközben módszeresen igyekezett az angol nyelvtudását tökéletesíteni.

1958 őszén azután újra egyetemista lett és 1964-ben ismét doktorrá avatták. A hivatásának élve még 87 éves korában is dolgozott. Utolsó munkahelye egy idősek otthona volt, ahol hetente háromszor adott általános orvosi ügyeletet.

Amikor 90. születésnapja alkalmából felhívtam és hosszan beszélgettünk, sok mindent elmondott. Bár mindössze egyszer, 1997-ben járt itthon, Magyarországon, de emlékeiben ragaszkodott a számára fontos emberekhez, elsősorban pedig a mindmáig közöttünk élő váltótársához, dr. Zarándi Lászlóhoz. Bármiről is esett szó azonban, ismételten visszatért az 1956-ig itthon megélt történésekhez és tele szájjal szidta a kommunizmust.

Három fiút nevelt olasz feleségével, akivel az ottani diploma megszerzését követően házasodott össze. A kerek jubileum alkalmával még volt ereje viccelődni is, amikor azt mondta: a nagy kertemben sok időt töltök, futni ugyan már nem tudok, de leguggolni még bármikor képes vagyok.

Utolsó telefonbeszélgetésünk már erősen szaggatottra sikeredett. Érezni lehetett a múló idő és az őt sem kerülő betegségek hatását, elhatalmasodását. Most pedig lezárult földi pályája, amely hírről rendkívül szomorúan értesült a Dunakeszin már a dédunokáival is foglalkozó Zarándi László. Valahol már számítottam erre a hírre, mert a korábban minden évben megesett telefonhívások már jó-ideje elmaradtak! – említette a TF egykori tanszékvezetője, az edzőként is sikeres mester.

Varasdi Géza rendkívül eredményes atléta, a hivatásának maximálisan megfelelni akaró orvos és kőkemény karakter volt egy személyben. Örülök, hogy megismerhettem és sajnálom, hogy nem beszélhetek többé vele. Nyugodjon békében!

Szóljon hozzá!