Küzdősportok tesiórán
Három küzdősportos szövetség a testnevelés oktatását segítené – hangzott el a Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, a Magyar Karate Szakszövetség, a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete közös sajtótájékoztatóján.
A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.
A felajánlásról a szervezetek délelőtt a Cházár András utcai Lion’s Garden Hotelben sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportág-fejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.
Küzdősportok a NAT-ban
A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.
Új helyzet állt elő
A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate -, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.
Küzdősportok előnyei a testnevelésben
A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelés órán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.
A szövetségek felajánlják segítségüket
A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely igény esetén három területen valósulhatna meg:
A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.
Megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját ott, ahol ez szükséges.
Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.
A szakma is a kezdeményezés mellett
A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot.
