ZETApress

hírportál

Letartóztatás csak elnöki engedéllyel

Bíróságon itélkeznek

A bírósági népi ülnökök mandátuma rövidesen lejár, s az újak megválasztása folyamatban van. A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön választotta meg a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ülnökeit, s a kerületi önkormányzatok is megválasztják április 22-ig a kerületi bíróságok ülnökeit. Ugyanez a szisztéma vidéken is. Feláll-e időre a testület, működőképesek maradnak-e a bíróságok? ? gondolkodtam ezen még az 1991-es ülnökválasztás idején, a Reform Hírmagazin munkatársaként. Dr. Erményi Lajos igazságügy-minisztériumi osztályvezető, igazságügyi főtanácsos akkor készségesen tájékoztatott.

Hazánkban az elsőfokú bíróságokon mintegy 13 ezer népi ülnök működik ? mondta. ? Mivel a városi és megyei bíróságok egyaránt tárgyalnak első fokon, így a Legfelsőbb Bíróság kivételével mindenütt találkozunk laikus bíráskodással. Megválasztásukat korábban a helyi tanácsok végezték az MSZMP, a Hazafias Népfront, vagy szakszervezeti javaslatra. A rendszerváltozás miatt ezek szerepe megszűnt, így a jelölés módját is meg kellett változtatni. Most magánemberként mindenki javasolhat 24 évesnél idősebb, választójoggal rendelkező, büntetlen előéletű személyt. Különböző társadalmi szervezetek ? például bélyeggyűjtők, galambászok ? is jelölhetnek, pártok azonban nem. Ez a tiltás azonban nem zárja ki a testületből a párttagokat, hisz bármelyik párttag magánemberként javasolhatja tagtársát.

A továbbiakban 11 ezer népi ülnökre lesz szükség ? folytatta az osztályvezető. ? Vidéken a helyi és megyei önkormányzatok többé-kevésbé már megválasztották a szükséges létszámot. Ahol új városi bíróságok alakultak, az ülnökök biztosításával is demonstrálták bíróságuk létjogosultságát Budapesten ezzel szemben a szükséges létszám alig 30-40 százaléka jött csak össze. Ezért javasolta a miniszter köztársasági elnökünknek, hogy a határidőt hosszabbítsa meg.

Egy ülnök évente három hónapig foglalkoztatható. Ez nem folyamatos munkát jelent, hanem azt, hogy mindegyik megkezdett ügyét le kell tárgyalnia. A munkahelyen nem szívesen engedik el dolgozóikat, pedig a bért nem ők, hanem a bíróságok fizetik a tárgyalási napokra. Tavaly húszmillió forintba került az ülnökök foglalkoztatósa, idén valamivel nagyobb a tervezet. A nyugdíjasok napi 125 forint tiszteletdíjat kapnak, jobban rá is érnek a csak átlagkeresetüket kapó aktív dolgozóknál, ezért olyan sok a testületben az idős ember. Nálunk az ülnöki státus nincs iskolai végzettséghez kötve.

Az ülnökök munkájukkal kapcsolatban különleges jogokkal rendelkeznek, csak a köztársasági elnök engedélyével tartóztathatók le. Ez a különleges védelem magánéletükre nem vonatkozik. Ha este részegen szétverik a kocsmát, a rendőr nyugodtan előállíthatja őket.

A laikus bíráskodás egyébként tőlünk nyugatabbra is megtalálható. Olaszországban és Svájcban például laikus békebírák döntenek kihágási ügyekben. Németországban mezőgazdász végzettségű ülnökök szolgálnak agrárügyekben. Érdekképviselet és szakszerűség szerint kell a két ülnököt a bíró mellé beválasztani. Munkaügyi perben például az egyik ülnöknek a munkaadók, a másiknak a munkavállalók érdekeit kell képviselnie. Belgiumban a legszűkebb a laikusok köre. Itt a különleges ügyekben esküdtszék működik.

Az új ülnökök megválasztása négy évre szól, de nem biztos, hogy addig tart a mandátumuk. Új bírósági törvény, új szervezeti és eljárási jogi rendszer készül, s ez az ülnökök működését is módosítani fogja. Tervezik azt is, hogy minden első fokú határozatot két helyen lehessen megfellebbezni. Ehhez a jelenlegi háromlépcsős (városi-, megyei- és legfelsőbb-) bíráskodás esetén minden ügyet a városi vagy kerületi bíróságok tárgyalnának, s csak a különlegesen súlyos ügyek kerülnének a Legfelsőbb Bíróság elé.

Háromfokozatú bíráskodás is elképzelhető

Egy másik változat az, hogy a megyei, fővárosi bíróságok elsőfokú jogköre megmarad, s a megyei és a legfelsőbb közé szerveznek négy-öt-hat regionális bíróságot. Ezek a köztársasági megbízotti intézményhez hasonlóan több megyére kiterjedő hatáskörrel rendelkeznének. Az új rendszer kialakítása bizonyára érinteni fogja laikus bíráinkat is, mégsem akarja őket senki száműzni bíróságainkról, írtuk meg 1991 tavaszán.

Az eltelt 16 év alatt néhány változás történt. Az akkori 125 forintos napidíj mára mintegy 3700 forintra, a kezdő bíró alapfizetésének egynegyedére, míg az alsó korhatár 24-ről 30 évre emelkedett. A regionális bíróságok is megalakultak már ítélőtábla néven. Az ülnökök mentelmi joga viszont megmaradt ülnöki tevékenységükkel kapcsolatban, sőt szabálysértésük esetén továbbra sem szabhat ki helyszíni bírságot a velük szemben intézkedő rendőr és közterület-felügyelő. A négyéves megbízatási ciklus is megmaradt, mely mindig az önkormányzati választásokat követő év tavaszán kezdődik.

Mai írásunkkal új sorozatot indítunk. Holnaptól a ?90-es években tárgyalt bírósági ügyeket mutatjuk be napi rendszerességgel. Az elsőben egy budai kerthelyiség sorsa volt a tét.

1 hozzászólás

  1. Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogyha igazságtalanul bántanak és valótlanságokat írnak interneten rólam olyan emberek, akik nick név mögé bújnak és igaztalanul sértenek meg embereket, mit tehetek? Kérhetném segítségüket? Szörnyű, valótlan dolgokat írnak közszereplőkről, a moderátor meg sem inti őket. Ki véd meg minket? Mit tehetünk mi, védtelenek? Gyuráné Deszpot Ildikó népi ülnök, aki ezekkel az emberekkel nem szeretné megosztani ezt a megbízatását!