ZETApress

hírportál

Útirány: Portugália

Növekvő igény, hogy jobban megismerhessük országainkat. ? Hogyan értékeli Ön Magyarország közeledésének realitását az Európai Közösséghez? ? kérdezte Szarvas István Dr. António Baptista Martinst, Portugália rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Trend Váltó 1993. január 29-i számában.

A.B.M: Meggyőződésem, hogy ennek megvan a realitása. Magyarország csatlakozása az Európai Közösséghez egy olyan dinamikus folyamat, amelynek végcélja a teljes jogú tagság, amint ezt a Társulási Szerződés bevezetője (preambulum) tartalmazza. Elismeréssel kell szólnom a politikai társadalmi és gazdasági sikerekről, amelyeket a demokratikus intézményrendszer megszilárdítása és a piacgazdaság kialakítása irányába tett Magyarország. A jogi, politikai és gazdasági rendszerek átdolgozása a közösségi normákhoz, a gazdaság erőfeszítései nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország elérje végső célját, a teljes jogú tagságot.

? Köztudott, hogy Portugália és Magyarország kapcsolata az utóbbi időben minden területen gyümölcsöző fejlődésnek indult. Ön miben látja ennek okát?

A.B.M: A magyar-portugál kapcsolatok jelentős fejlődésének oka az 1989. végén bekövetkezett nagy politikai, társadalmi és gazdasági változások. A demokratikus rendszer létrejötte, az ebből következő nyugat felé való közeledés, azé a nyugati világ felé, amellyel Magyarország osztozik a civilizáció értékeiben. Továbbá a párbeszéd és a nyugati intézményekkel való együttműködés gyors fejlődése jótékonyan és dinamikusan hatott országaink kapcsolatára. Erre bizonyíték az a számos hivatalos látogatás, amelyet mind a portugál kormány tagjai, mind a vállalkozói szféra képviselői tettek Magyarországon az elmúlt két esztendő során.

Csak hogy néhányat említsek a teljesség igénye nélkül: 1989. szeptemberében a Portugál Köztársaság elnöke, Dr. Mário Soares úr, 1992. februárjában a portugál miniszterelnök, Cavaso Silva professzor úr, az Alkotmánybíróság elnöke, a tervezési, ipari és védelmi miniszterek, a volt külügyi államtitkár-helyettes, és éppen ma érkezik az igazságügyi miniszter Budapestre. A látogatások sorában Göncz Árpád köztársasági elnök úr portugáliai látogatása a magyar-portugál kapcsolatok legjelentősebb eseménye lesz.

? Melyek azok a területek, ahol a két ország még tovább bővíthetné az együttműködést?

A.B.M: Elsősorban a gazdasági, kereskedelmi és vállalkozói kapcsolatokat említeném. Ami a kultúrát illeti, örömmel és elismeréssel beszélek az ELTE és a Közgazdaságtudományi Egyetem portugál tanszékeinek figyelemreméltó működéséről. Az előbbi a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Ez időszak alatt számos portugál szerzőt fordítottak magyar nyelvre, közöttük Fernao Mendes Pinto, Fernando Pessoa, Jósé Saramago műveit. Mindez jól mutatja, a portugál nyelv és kultúra iránti magyar érdeklődést. A gazdasági, kereskedelmi és vállalkozói kapcsolatokat illetően komoly erőfeszítéseket kellene tenni, hogy azok az országaink között fennálló kitűnő politikai kapcsolatok szintjére emelkedjenek.

? Januárban Göncz Árpád köztársasági elnök úr Portugáliába utazik. Mit vár ettől a látogatástól?

A.B.M: A Magyar Köztársaság elnökének közelgő portugáliai látogatása az országaink közötti kitűnő kapcsolatokat tükrözi. Kifejezi azt a kölcsönös politikai törekvést, hogy a történelmileg létező baráti kapcsolatainkat elmélyítsük és megszilárdítsuk. Azt várom a látogatástól, hogy együttműködésünket minden területen a leghatékonyabb formában fejlesszük. Portugália számára őszinte megtiszteltetés lesz hogy Göncz Árpád úr személyében egy olyan ember fogadhat, aki az új magyar demokrácia hajlíthatatlan védelmezője.

? A közelmúltban alakult meg a Magyar?Portugál Baráti Társaság, amelynek alakuló ülésén Ön is részt vett. Hogyan értékeli létrejöttét?

A.B.M: Ez egy rendkívül pozitív és időszerű kezdeményezés, amely arra a növekvő igényre válaszol, hogy jobban megismerhessük országainkat. A Magyar?Portugál Baráti Társaság szándéka kifejeződik egyrészt a szociális, kulturális, és tudományos kapcsolatok, másrészt a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és vállalkozói kapcsolatok előmozdításában, fejlesztésében.

A Baráti Társaság létrehozása az alapítók azon dicséretes szándékát fejezik ki, hogy létrehozzák a párbeszéd, az együttműködés és szövetség előterét. Ez a társaság rendkívül gyümölcsöző lehet mindazok számára, akiknek igazán fontos a magyar-portugál kapcsolatok fellendítése, kínálkozó lehetőségek és távlatok kiaknázása úgy a kultúra, mint a gazdaság, kereskedelem és a vállalkozások terén.

Jó üzlet egy távoli országgal

? Mi alapján döntött úgy, hogy Portugália felé fordul a cége? ? kérdezte Kelemen Ivánt, a KORDAX Ipari és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatóját, a Magyar?Portugál Baráti Társaság tagját Szarvas István a Trend Váltó 1993. 1. (54.) számában.

K.I: Mindig érdekelt közelebbről ez az ország, és a tavalyi évben, amikor végül is a helyzet úgy alakult, hogy Magyarország viszonylatában megszűntek a szocialista piacok, és sok minden egyéb, akkor felmerült újra bennem az érdeklődés hogy esetleg egy üzleti kapcsolatot kellene keresni velük. Úgy fogtam hozzá, hogy elmentem a követségre és kértem egy tájékoztatót, hogy lehet ott céget alapítani. Amikor ezt megkaptam, ismét felkerestem az attasé urat. Én akkor elmondtam, hogy nekem milyen szándékaim vannak és ő volt olyan szíves, és Portugáliában megjelenő lapban közzétett egy ilyen érdeklődést. Erre a tájékoztatóra reagálva mintegy 13-15 cég jelentkezett december második felében.

? Ezek milyen cégek voltak?

K.I: Ezek nagy része kereskedelmi cég volt, akik szintén érdeklődést tanúsítanak a Kelet-európai Régió iránt, mivel ez egy piac lehet nekik is. Zöme kereskedelmi cég, de volt olyan közöttük, akik gyártanak, parafával, konzervekkel, építőiparral foglalkoznak. Végül is nagyon örültem, hogy ez a folyamat megindult, most jelenleg válaszoljuk meg a leveleket, és próbáljuk különböző cégekkel egyeztetni az érdeklődést.

? Mivel foglalkozik a KORDAX Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság?

K.I: Régen NÍVÓ Szövetkezet voltunk, egy vegyesipari szövetkezet, ami nagyon sok mindennel foglalkozott. Abban az időben mindenben sikeresek voltunk. 1989-ben kezdtük meg az átalakulást, Kft-t hoztunk létre a szövetkezetből, majd további öt kft-t. Ez 1990-9l-ben volt. Létrehoztuk a KORDAX-ot, mintegy holding jelleggel, ami nem azt jelenti, mint a nagyvállalatoknál, hogy a vagyont végül is kezelje, és a többi kft-től elvegye a fenntartási költségeket, hanem irányító jellegű legyen. Tulajdonképpen négy tevékenység maradt meg, a kereskedelem, vasipar, külföldiekkel mezőgazdasági kereskedelem és egy bizonyos kis hányadban ruházati gyártás.

Bár jóval több volt a profit, de a megváltozott gazdasági viszonyok miatt jelentősen visszaesett az üzlet. Át kellett értékelni a tevékenységeket, és ami veszteséges volt, azt abba kellett hagyni. A kereskedelemnek is volt két ágazata, voltak kiskereskedelmi üzletek, ezeket szintén meg kellett szüntetni a privatizáció miatt. Hosszú évekig ezek bérelt üzletek voltak, amit el kívántak adni, mivel a kiskereskedelem sem volt olyan jó, mi már ezzel nem kívántunk foglalkozni. Megmaradtak viszont olyan tevékenységek, mint a konténergyártás. Ebből sem az a nagy mennyiség, valamikor 3500 darabos, több millió márkás forgalmunk volt, ami szerényebb lett. Megmaradt a kereskedelmen belül a mezőgazdasági kivitel, ami nyugati országokba ment. A tavalyi évtől, miután felszabadították, olajjal kezdtünk el dolgozni, még ebben nem vagyunk profik, de próbálkozunk.

? Mennyi a létszáma a részvénytársaságnak és az elmúlt év során a nettó nyereségük mennyi volt?

K.I: A létszámunk 160 fő. Az 1992-es eredményt még nem tudjuk. Mivel 1991 nyarán alakultunk, az csonka év volt, de 1992-re mintegy 10-15 milliós nyereséget remélünk.

? Mondana néhány szót arról, milyen elképzelései vannak a cégnek a jövőre vonatkozóan?

K.I: A közelmúltban egy ötlet kapcsán gondoltam arra, hogy létrehoznánk egy portugál kereskedelmi centrumot, van egy nagyon jó helyünk a Ferenciek terén. Ha találnánk megfelelő vállalatokat, állandó kiállításokat rendeznénk, kialakítanánk egy raktárbázist. Esetleg lehetne reklámozni portugáliai utazásokat, és minden olyat, ami végül is Portugáliával kapcsolatos.

? Portugáliai kulturális intézet lenne?

K.I: Nem kulturális intézet lenne, hanem kereskedelmi. Kapcsolataink révén kelet-európai cégeknek próbálnánk onnan a kereskedelmi centrumból eladni portugál árukat. Reményeket fűzünk hozzá, de egy hosszabb időt vesz igénybe.

Szóljon hozzá!