ZETApress

hírportál

A SKÁLA-COOP kisrészvényesei

Beleszólásuknak legalább a matematikai esélyét szeretnék megteremteni a SKÁLA-COOP Rt. kisrészvényesei. Gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényünk nem sok lehetőséget biztosít a kisrészvényesek számára a beleszólást illetően.

Ezért sorra alakulnak a kisrészvényesek társaságai, akik megcélozzák, hogy képviselőjük bekerüljenek az Igazgatóságba, vagy a Felügyelő Bizottságba. A Trend Váltó 1992. július 13-i II/18. számában a SKÁLA-COOP Rt. elnökét, Skultéthy Béla urat Szarvas István arról kérdezte: milyen célból alakult az Intéző Bizottság? Milyen formában működnek? Melyek a további elképzelések?

S. B: A SKÁLA-COOP Részvénytársaságnál még fokozottabban igaz az az eléggé általános helyzet, hogy a cég részvényesei ? egy szinte elenyésző tulajdoni hányadtól eltekintve ? jogi személyiségű nagy vagy középrészvényesek, s míg az utóbbiak is nagyságrendekkel nagyobb tulajdoni hányadot képviselnek a jellemzően magánszemélyekből álló kisrészvényesi tábor tulajdoni hányadánál. Ebből, de még inkább jógi személy mivoltukból adódóan érdekeik gyakran merőben mások, mint a kisrészvényesek érdekei, s ezeket túlnyomó tulajdoni hányaduknak megfelelő közgyűlési szavazataikkal korlátlanul tudják is érvényesíteni.

A kisrészvényesek ily módon kiszolgáltatott helyzetben vannak, s nem rendelkeznek jogszerű eszközökkel ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtathassanak. Közös érdekvédelmük céljából alakítottak tehát társaságot. Abból a célból pedig, hogy az egymást nehezen elérő szétszórt kisrészvényesek, akik közös érdekvédelmi tevékenységüket időnként tartott értekezleteiken fejtik ki az értekezletek közötti időszakokban is operatív érdekképviselettel rendelkezzenek, Intéző Bizottságot választottak.

Az Intéző Bizottság hivatott azokról a lépésekről dönteni, illetve ilyeneket megtenni, amelyek szükségesek a kisrészvényesek folyamatos érdekvédelméhez. Az Intéző Bizottság munkáját annak saját köréből választott elnöke fogja össze. A kialakult gyakorlat szerint ó tartja a kapcsolatot a cég menedzsmentjével, a sajtóval, az Intéző Bizottság tagjaival. Figyelemmel kíséri a céggel kapcsolatos eseményeket, és ha szükségesnek ítéli, összehívja az Intéző Bizottságot vagy a kisrészvényesek gyűlését. Ezt egyébként bármelyik Intéző Bizottsági tag is kezdeményezheti.

A kisrészvényesek társasága nyitott, bármely részvényes csatlakozhat. A társaság bármely fórumán minden részvényes egy szavazattal szavazhat, illetve vehet részt a döntésekben tekintet nélkül arra, hogy hány részvénnyel rendelkezik. Ily módon, a társaság jogon kívüli formációnak tekinthető, azaz a cég ügyeire vonatkozóan csakis bármilyen kötelező erő nélküli javaslatokat tehet. Mégis, mint a kis magánrészvényesek demokratikus fóruma, fontos szerepet játszik abban, hogy bármely részvényes hangja elhallatszódjon a cég menedzsmentjéhez a részvénytársasági közgyűléseken kívüli időszakokban is.

A kis részvényesek további célja az, hogy a társasági törvény adta kereteket betartva fokozzák tájékozódási és beleszólási lehetőségeiket. Ennek érdekében egyrészt be szeretnék juttatni a képviselőjüket a cég felügyelő bizottságába, másrészt olyan alapszabály módosítást szeretnének elérni, amely bizonyos részvényesi kezdeményezésekhez jelenleg előírt minimális javaslattevői, tulajdoni hányadot olyan szintre szállítaná le, amely alacsonyabb a cégben fennálló teljes kisrészvényesi tulajdonhányadnál. Ez beleszólásuknak legalább matematikai esélyét tudná megteremteni.

? Köszönöm a válaszokat. Kívánom, hogy sikerüljön a kitűzött célok végrehajtása, amihez nem kis kitartásra lesz szükség! ? fejezte be a beszélgetést Szarvas István 1992. nyarán a Trend Váltó II/18. számában.

Szóljon hozzá!