ZETApress

hírportál

Veseátültetések Szegeden

Interjú az egykori mentős életében ? 39

A hetvenes években hetente háromszor vittem egy salgótarjáni férfit a miskolci műveseállomásra, dializálásra. Később egy sorstársnője is csatlakozott hozzá. Alkalmanként négy órát töltöttek gépen, s betegségük gyógyíthatatlan volt. Tudták, hogy csak a veseátültetés segíthet rajtuk. Egy évtizeddel később az újonnan elkészült szekszárdi műveseállomáson másfél éven át magam is kezeltem a betegeket. Mindannyian a megváltó szegedi hívásra, a beültethető új vesére vártak. 1991. decemberében a Vesevilág tudósítójaként magam is meglátogattam megváltójukat.

A SZOTE 1-es Számú Sebészeti Klinikán dr. Csajbók Ernő főorvos több mint tíz éve végezte a veseátültetéseket. Háromszáznál több vesebeteget operált, s akkor 126-an jártak vissza hozzá kontrollra négy-hathetente. Tavaly 44 átültetést végeztünk a 14 ágyas osztályon, kezdte a beszélgetést. Nálunk nemcsak transzplantáltak vannak, hanem struma, visszér, sérv és epehólyag műtétesek is. Két ágyunk mindig üresen áll az akut betegek fogadására.

A csoport munkája akkor kezdődik, amikor valaki meghal egy intenzív osztályon, és három orvos teljesen egymástól függetlenül a hatályos magyar jogszabályok alapján megállapítja a halál beálltát. Az intenzív osztály riadóztatja a csoportot. (A fővárosiaknak szerveket adó hatvani Intenzív Osztály munkájáról idekattintva olvashatunk.) Toyota mentővel indulnak, hogy ne veszítsenek időt. Két orvos és egy műtősnő megy. A szegedi kórház Dél-Magyarországon illetékes. Szekszárd, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba kórházaiba hívják őket, Gyula még sohasem adott vesét. A főorvos sem érti, hogy miért. Általában a riasztások éjszaka történnek. Az utazás, a távolságok miatt két-három óra is lehet.

Kiveszem, hogy betegyem

A szerv kivétele másfél-két órát vesz igénybe. Szerencsésnek érzik, hogy ugyanaz a csoport ülteti be a vesét, aki ki is vette, hiszen így érdekelt a jó szervkivételben. A módszer másik előnye, hogy a vese mellett eltávolítható így a szív-tüdő, a máj és a hasnyálmirigy is, ha szükség van rá. A lépet is mindig kiveszik, mert a tipizálás ? tehát a szerv tulajdonságainak a megállapítása ? ebből történik. A kivett, lehűtött és tartósító oldatba tett vesével újabb két-három órát autóznak haza, s otthon a fáradt orvosok megkezdhetik osztályos munkájukat.

A tipizálást Szegeden végzik. Minimum nyolc órát vesz igénybe. Hepatitiszes, AIDS-es vese már eleve szóba sem jöhet a beültetésnél. Mivel a lakosság 85 százaléka cytomegáliás vírussal fertőzött (ez a herpesz), így az ilyen vese beültetése nem kizáró ok. Akkor lehet csak gond, ha a beültetésre váró személy nem esett át rajta. (Beszélgetésünk után néhány héttel történt az első sikeres szívátültetés Budapesten, majd 1992-ben még néhányat elvégeztek. Az új szívet kapók közül az egyik elhunyt. Mint később megtudtam, állítólag herpeszes donor szívét kapta, ő viszont a 15 százalék kisebbséghez tartozott. A kilökődési reakció elkerülése miatt legyengített szervezetének a szívvel együtt bevitt vírus végzetesnek bizonyult. Azóta már erre is odafigyelnek, s az átültetésre várókat erről is kikérdezik.)

A tipizálás után a vese adatai számítógépbe kerülnek, s a budapesti központ nézi meg, hogy ki az a 10-15 beteg, akinek jó lehet. A KGST felbomlása előtt Prágában volt egy nemzetközi központ. Akkor a vesét külföld is megkaphatta, mi is kaptunk külföldről, de most már a hazai listán csak magyar várakozókat tartanak nyilván. Budapestről faxon érkeznek a nevek Szegedre, s a munka ekkor újra kezdődik.

A listán lévő sorrend alapján az orvos felhívja a betegek kezelőorvosait. Ők mondanak információt a beteg pillanatnyi állapotáról. Van-e valamilyen fertőzése, műtétet kizáró betegsége? Mikor volt utoljára dializálva, kell-e műtét előtt? A siralmas hazai telefonhelyzet miatt a sok kezelőorvos felhívása nem a legegyszerűbb. Foglalt, túlterhelt vonalak, mellékapcsolások miatt ez a munka is hosszú órákat vesz igénybe. A kezelőorvosok meghallgatása után végül is Szegeden döntik el, ki lesz az az egy beteg, akit berendelnek.

Transzplantációnál sosincs tartalék

Mindig csak egy beteget hívnak be, tartalékot soha. Ennek kettős oka van. Egyrészt annak a betegnek sem jó, aki feleslegesen jön, másrészt azt sem akarják, hogy az illető azt gondolja, hogy a másik beteg lefizette a szegedieket, s azért ő lett a szerencsés. A beteg beszállítása miatt újra a kezelőorvosát hívják telefonon, s ő intézi aztán ezt a mentőkön keresztül. Jött már beteg Szegedre Debrecenből is, igaz, akkor még ott nem volt kész a transzplantációs központ. Nagy távolságok esetén megfontolandó, hogy a beteg jöjjön Szegedre, vagy a vesét vigyék a lakhelye közelében lévő kórházba, és ott végezzék el a beültetést.

Mire a beteg a műtőasztalra kerül, a vesekivételtől legalább 24 óra eltelt. A vesét 36 órán belül kell beültetni. A műtét 3-4 órát vesz igénybe. A vizelet kiválasztás már a műtőasztalon megindul, az első nap 50 liter is lehet, s ennyi infúziós oldatot kell utána visszapótolni.

A transzplantált beteg minimum 21 napot marad benn az osztályon, de a vese később is kilökődhet. A 2-4-6 hetes kontrollvizsgálat is azt a célt szolgálja, hogy a kilökődési reakció esetén prednizolon lökésterápiával megállítsák a folyamatot. Volt olyan betegük, akiben az ötödik vese maradt meg. Akinél kilökődés van, visszakerül a dialízis programba és várja az újabb riadót.

Legfiatalabb betegük 9 éves volt, de képesek lennének kisebb betegbe, 4-5 évesbe is ültetni új vesét. A műtéti technika azonos. Egy 40 éves nőbetegbe egyszer egy másfél éves halott kisfiú veséit ? mind a kettőt ? ültették, de ezek hamarosan kilökődtek. Igaz addigra a pici vesék nagyra nőttek. Mint egy későbbi riportból megtudtam, a vese erei ilyenkor is kicsik maradnak, így a nagyra nőtt szerv nem tudott volna hatékonyan működni.

Több pénz kellene!

Nálunk a transzplantáció anyagi elismerése nem megfelelő, panaszkodott a professzor. A vesenyeréskor ? mivel általában éjszaka van ?, a főorvos 750 forint ügyeleti pénzt kap. Fizetése harmincévi munkaviszony után harmincezer bruttó, amiből 23 ezret kap kézhez.(1991-es adat!) Ha a rengeteg ügyelet miatt fizetése 45 ezerre emelkedik, csak 24 500 forintot kap kézhez, tehát a 15 ezer forint pluszmunkáért mindössze ezerötszáz forintot. A többi levonásba kerül. Beosztottjai sincsenek túlfizetve. Egzisztenciális gondjaik vannak a fiataloknak. Lakáshoz jutásuk önerőből szinte lehetetlen.

Amerikában a vesét életben tartó osztály ezerötszáz dollárt kap, míg nálunk húszezer forintot, amelyből négyezer az adó. A vesét eltávolító sebész szintén ezerötszáz dollárt kap, míg asszisztensei hétszázötvenet Ha több szervet is eltávolít, a pénz szervenként ismétlődik. A beültetés Európában ? ahová igyekeztünk ?, 250 ezer osztrák schilling, vagy 35-40 ezer márka. Nálunk ezt az orvos munkaköri kötelességeként fizetésért végzi. Itthon legalább másfél-kétmillió forintra lenne szükség egy transzplantációhoz, ha anyagilag is érdekeltté akarnánk tenni a végzőit. A gyógyszerek árát is meg kellene hozzá fizetni és az Eprex árát is, hisz a gyakori transzfúzió rontja a vesebefogadási esélyeket, míg az Eprex adása kizárja a transzfúzió szükségességét. A piacgazdaságra az egészségügyben is szükség lenne már! – állapította meg 15 éve Csajbók Ernő professzor, mert ellenkező esetben félő, hogy nem fog senki operálni tovább.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Ma 15 éves a hazai szívátültetés

Szóljon hozzá!