Mire számíthat egy alkoholista?
Esetek egy mentős hétköznapjaiból ? 12
Szó esett már arról tegnapi írásunkban, hogy a kórházak nem veszik át egykönnyen a beteget a mentősöktől. Az sem lehet mindig biztonságban, akit már egyszer elláttak, s osztályos felvételre került. Előfordulhat, hogy tőle meg a mentősök segítségével akarnak megszabadulni. Különösen így van ez, ha idült alkoholista az illető.
Az Országos Baleseti Intézetből érkezett a hívás. Akkor még nem költözött oda a Mentőkórház a Szobi utcából. Friss csípőtöröttet kellene átszállítanunk a Délpesti Kórház Elmeosztályára. Pár napja szenvedett balesetet, egy napja műtötték, s a szervezetében beállt alkoholhiány következtében megvonásos tünetek léptek fel nála. Megszokott dolog ez a kórházi gyakorlatban, idült alkoholistáknál. Gyógyszerekkel ? például Andaxinnal, vagy az annál erősebb Heminevrinnel ? a tünetek kivédhetők. Infúzióban is lehet fokozatosan adagolni a nyugtatókat, de olyan kórházat is ismerek, ahol az ilyen betegek rendszeresen pálinkát kapnak terápiás céllal. Az Országos Baleseti Intézet nem tartozott közéjük.
Orvos nélküli esetkocsival ? röviden ONE ? vonulunk. Szakápolónk régi bútordarab, több mint 15 évet húzott le a mentőknél. Általában ő van beosztva a Toyotán. Most is megszokott mozdulattal húzza ki a hordágyat, s indulunk fel a liften az osztályra.
Betegünk ? középkorú férfi ? az ágyban fekszik. Derekából csövek lógnak ki. A tegnapi műtét következében keletkező váladékot bocsátják le vele. A jobb ürülést a központi szívóberendezés segíti. A váladék eléggé piros. Nem vér már, csak savó. A tízliteres üvegben jócskán van a piros folyadékból.
A beteget a kórháziak lekötik a szívóról, majd lezárják a csöveket. Szállítás közben tehát nem lesz tisztulás a műtött területből. Nyitva sem hagyhatjuk a csöveket, hiszen akkor esetleg fertőzés kerülhetne a friss sebbe. Az izület húzatva is volt, s a súlyok is mellé kerülnek hordágyunkon. A műtött csípőt a vákuummatracunkkal rögzítjük, amiben a szállítás alatt végig benne marad.
Kíméletes szállítás a zárt osztályig
A Délpesti Kórházig nem túl gyorsan, inkább kíméletesen közeledünk. Az Elmeosztályra ? az akkor még megszokottan zárt osztályra ? érkezünk. A folyosón elmebetegek ? férfiak, nők ? üldögélnek vegyesen egymás mellett. Unottan, érdektelenül néznek ránk. Az orvos tud ugyan érkezésünkről ? hiszen előzőleg helybiztosítást kért a küldő orvos ?, de nem is sejtette eddig, milyen beteggel érkezünk.
Most ő is megdöbben. Nekik nincs baleseti sebészük, ők a lélek rezdüléseihez értenek, a test sérüléseinek ellátása nem az ő asztaluk. A kórház sebészetéről hívhatnak ugyan szakembert, de baleseti sebész közöttük sincs.
Szerencsére az egyik szobában épp nincs beteg. Rácsos ágyaiból ítélve ez lehet a dühöngő. Olyan ágyat keresünk, mely nincs a falnál, tehát minden oldalról megközelíthető. Lefektetjük a beteget, felszereljük a súlyokat. Központi szívó nem lévén a műtött terület rendszeres leszívása a nővérek kötelessége lesz. Olyan szakdolgozók fogják ezt végezni, akiknek nem ez a fő szakterületük. Érthető, hogy ódzkodnak a feladattól. Mivel a Délpestiben van Sebészet is, az ottani kollégák biztosan átjönnek majd konzultációra, de állandó nővért a szívásra ők sem biztosítanak.
A Traumatológiáról küldött zárójelentésben leírták, hogy pár napos ellátás után várják vissza a beteget. A Délpestiben csak addig kell majd feküdnie, míg a pszichiáter kihozza a delírium tremensből. Utána küldhetik vissza az anyaintézetbe. Ez egy újabb mentőt vesz majd igénybe, s újabb rázatásnak lesz kitéve a friss műtéti terület. Lehet, hogy az összefoltozott csípő nem is működik majd soha többé tökéletesen? Ha működik is majd valaha, ez csak hosszas és költséges rehabilitálás után történik meg. Erről most még senki sem beszél. Arról sem szól a küldő osztály, miért nem ők hívtak a friss műtött mellé olyan szakorvost, aki helyben hozta volna ki a delíriumból ahelyett, hogy elszállíttatta volna. Azt sem értjük, miért nem lehet egy országos intézetben száz százalékos ellátást adni egy sérültnek, akkor is, ha idült alkoholista az illető? Vagy lehet, hogy épp ez volt a baj? A beteg embereknek egyenlőknek kéne lenniük!
