ZETApress

hírportál

Kutyák és bergengócok

Érdekességek a nagyvilágból – 10

Timothy régóta tartott kutyát. Már gyerekkorában hazavitt egy kivert korcsot szülei nem kis riadalmára. Az állat meghálálta a törődést, hűséges társa lett. Felnőttként sem maradt házőrző nélkül, s a gyermekkori jó barátot újabb kutyák követték. Egyszer az egyik kutya nagyon megijedt valamitől. Panaszosan vonyított, rémülten kapkodta a fejét, morgott, vicsorgott. A jámbor állat félelmében harapni akart, Timothy-nak mégis a közelébe kellett mennie, meg kellett fognia. Gondolkodás nélkül hozzá lépett, mert tudta, hogy a derék négylábúban mindig megbízhat. A kutyák ugyanis sosem harapják meg azt a kezet, mely korábban enni adott nekik.

Timothy nemrég érdekes hírt olvasott. A messzi Bergengóciában új főnököt kaptak a rendőrök, akit mindenki a szigoráról ismert. Az autósok is megijedtek, hogy oda a szabálytalan parkolásnak, oda a gyorshajtásnak, oda a spicces vezetésnek. Az ismerős zsarukkal eddig mindig el tudták intézni a dolgot, de mi lesz ezután? Ha bekeményít az új rendőrkapitány, hogyan tudnak majd ezután szabálytalankodni, s el merik-e fogadni ezután is a rendőrök az eddigiekben megszokott baksist.

Az első hetek felmérése után érdekes kép alakult ki a rendőrökről. Akik eddig is keménykedtek, azok ezután még keményebbek lettek. Új főnökünk van, megköveteli a szigort, mondták ezek. El kell dugnunk a rendőrautót, lesből kell támadnunk, mindenkit fel kell jelentenünk, folytatták a mesét. Ezzel etették kollégáikat is, pedig főnökük sosem mondott ilyet. Szavaikat nem csak a többi rendőr, de az autósok is elhitték, s haragjuk folyamatosan az új kapitány ellen fordult. Szegény főnök nem is értette, miért utálják annyian, eszébe sem jutott, hogy a néhány rágalmazóra kéne haragudnia. Azokra az emberekre, akik korábban is keménykedtek, de akkor az előző főnökre hivatkoztak, az előző főnökkel takaróztak.

A kenyéradó kézbe haraptak

Akadt másfajta csoport is. Ők korábban megvesztegethetők voltak, de mostanra beijedtek. Csak nem rúgatom ki magam miattad, mondták a szabálytalankodó autósnak, s szemrebbenés nélkül jelentették fel annak ellenére, hogy néhány hete még elfogadták az ajándékát, megitták a kávéját, elszívták cigarettáját. S tették mindezt olyan természetességgel, mintha úri emberek között megszokott lenne az ilyesmi.

Timothy a hírt olvasva kutyáira gondolt. Az állatok is ijedtükben harapnak, jutott eszébe, s ezek a rendőrök most ugyanúgy viselkednek, mint az állatok. Ha már minősíteni lehet, ők még a kutyáknál is rosszabbak. Ők most azokat a tenyereket harapják, amelyekből ez idáig ettek, azok ellen fordultak, akik korábban kenyeret adtak nekik. S teszik mindezt emelt fővel a világ legtermészetesebb dolgaként, saját önző egyéni érdekeikből, a mit sem sejtő főnökükre hivatkozva. Gyávák ezek az emberek és jellemtelenek, gondolta a kutyáját simogató Timothy. Örült, hogy Bergengócia messze van, így nálunk az ilyen ocsmányságok nem történhetnek meg.

Szóljon hozzá!