A ház körül is van sok praktika, ami a természetben itt telelő madarak túlélését segíthetik. Amikor a fák elhullajtják leveleiket – amikor beköszönt a hideg tél, és leesik az összefüggő hótakaró – érdemes körülnézni kertünkben, vajon hogyan jutnak élelemhez a madarak, mi tudja megvédeni őket a hidegtől. Fontos a tűlevelű és örökzöld növények szerepe. A tobozok, magvak élelmet, a növények búvóhelyet biztosítanak számukra.

Jó, ha a kertnek olyan része is van, ahol a sűrű bozót a lombkorona szintjéig ér. A talajt takaró növények, a fás, bokros ligetek is búvóhelyül szolgálnak. Ne takarítsuk teljesen tisztára kertünket. Az elszóródott magvakat hagyjuk meg a madaraknak. A füvet se nyírjuk le mindenütt. Hadd húzódjanak meg a rovarok, teleljenek át a lárvák, téli táplálékot szolgáltatva a madaraknak.

További búvóhelyet készíthetünk, ha a már gazdátlan virágágyásokat fenyőgallyakkal takarjuk be. A beteg, rothadó leveleket, ágakat azonban feltétlenül gyűjtsük össze! A napraforgó-magvak sok madarat (a csuszkát, pintyet, feketerigót, mátyásmadarat, harkályt) életben tart. A köles, a repcemag, a kukoricadara más fajok téli eledele.

A madáretető kihelyezése csak az első lépés. Azokat rendszeresen tölteni kell élelemmel is. Tanácsos a megvásárolt magvakat száraz helyen, jól zárható edényben tárolni. A rovarevő madarak számára a legmegfelelőbb a marhafaggyú, amely magvakkal gazdagítható. Célszerű az eledelt hálóba helyezni, majd a fákra függeszteni, esetleg kisebb farönkök üregeibe rejteni.

A gerlék, verebek kedvelt téli csemegéje a kukoricadara, amelyet a földről szeretnek felcsipegetni. Az eledel a lehető legszárazabb helyekre kerüljön. Az etetőtálkát tartsuk tisztán. Ne készítsünk etetőt furnérból, mert a madarak megehetik az összeillesztésnél használt ragasztót! Kerüljük a sózott, cukrozott magvakat. A természetben élő szárnyas barátaink téli etetéséhez sok sikert kívánunk!

A nagy hidegben kint tartott kedvenceink számára feltétlenül biztosítsunk energiában dús eleséget. Napközben többször ellenőrizzük az ivóvizes tálakat, a fagyott vizet ilyenkor langyosra kell cserélni. Ne feledjük el azt sem, hogy a hideg idő hatására nem csökken le kedvenceink mozgásigénye. Minden nap szánjunk időt a velük való sétára, játékra.

A négylábú kedvenceink számára a hideg időszakban szélvédett (lehetőleg fűtött) tartási helyet kell biztosítani. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi központja a nagy hideg időszakban számtalan esetben találkozik fagyásban pusztult négylábúakkal. Meg kell előznünk a bajt, hiszen a háziasított gazdasági és hobbiállatokért az ember a felelős, megóvásuk a gazda erkölcsi és büntetőjogi felelőssége.

Mire jó a kutyacipő? – Csak divatolásként használják?

Az utcán sétáltatott állatok marási sebeket szerezhetnek, ha sózott területeken sétálunk velük. Az állatok védelmében ajánlatos ezeket a helyeket elkerülni vagy a kedvencünk tappancsát cipővel megvédeni! Vízálló anyagból készülhet kutyacipő. Kényelmes és hasznos viselet lehet a téli időszakban egy ilyen kutyának való darab. Ha olyan helyen lakunk, ahol rendszeresen sózzák a járdát a jegesedéstől, ott megvédi a kutyus lábát a káros maróanyagtól, a sótól. Egy só marta tappancsra a kutya nehezen tud ráállni. A gyógyulás hetekig is eltarthat. A marástól véd meg a kutyacipő.

Hideg ellen kutyaruha? – Nagyvárosi hóbort?

A tömbházakban tartott kutyákra a hideg téli napokon a gazdik gyakran ruhákat, cipőket adnak. Ez amolyan divathóbortnak tűnhet, az öltöztetésnek azonban fontos szerepe is lehet. A lakásokban tartott kutyákat még télen is meg szokták fürdetni. Ilyenkor az állatok szőrét védő faggyú – zsírréteg a kenceficéktől lemosódik. A fűtött lakásokban élő állatok szőre nem véd meg a zord tél viszontagságaitól. Lakásos kedvencünket, ha hosszabb ideig kint tartjuk a jeges szabadban, az meg is betegedhet. A problémák megelőzésére egyre többször alkalmaznak kutyaruhákat.

Ha kreatívak vagyunk, otthon elkészíthetjük a kutyánkra szabott kutyaruhát. Állatos boltokban ezekért a darabokért több tízezer forintot is kifizettetnek velünk. Kutyaruha készítése kapcsán figyelni kell, hogy az állatot a rárakott ruha a mozgásban ne zavarja. A kutyaruha a kis kedvencet ne szorítsa, ne legyen rá nagy sem. Fontos, hogy az állat a ruhájában tudjon rendesen vécézni is. A kutyaruhában sétáltatott állatok játék közben könnyen egymásról leszaggathatják a ruháikat, hiszen ők vadabbul játszanak. A kutyaruhát is rendszeresen mosni kell, hiszen az utcán sok baktériumot – vírust is összeszedhet. Nem árt tehát, ha két – három váltást készítünk vagy szerzünk be kutyánként a kutyaruhából.

Milyen a jó téli kutyaház? – Védjük házaink őrzőit!

Az udvaron tartott kutyák fontos szerepet töltenek be az életterünkben, óvásuk, védelmük fontos dolog. A kutyaház az ő számukra nyáron a hőgutától ad védelmet, télen pedig a fagyás ellen kell, hogy védelmet adjon. Vásárolhatunk hőszigetelt kutyaházat, ugyanezt otthon mi magunk is elkészíthetjük. A hideg ellen védő kutyaház a kutyánál kicsit kell, hogy nagyobb legyen. A túl nagy házat a kutya nehezebben fűti be. A ház kívülről és belülről fából kell, hogy legyen, köztes anyagként szigetelőhabot tölthetünk bele.

A jó kutyaház 5-6 cm-es lábakon kell, hogy álljon, ez megvéd a saras esőtől, a latyakos hótól is. A házon belül puha szőnyeggel, rongyokkal béleljünk. A bélést hetente, kéthetente higiéniai okokból cseréljük le. Udvaron telelő kutyust télen nem szabad fürdetni. Paraziták elleni permettel meleg helyen kezeljük le, hogy tudjon rendesen száradni. A kutyaházat tegyük fedett helyre, lehetőleg minél szélvédettebb, melegebb helyre. Ha nagyon hideg van, a kinti kutya is kapjon napjában többszöri élelem mellett bebocsátást fűtött helyre: kazánház mellé, garázsba!

Minimális előírás van a terület nagyságára, az iratokra, etetőkre, ülő-rudakra, stb. Ennek következtében a gazdaságokban új ketreceket kellett beszerezni, néhányan azonban nem tudták a szükséges pénzt felhajtani, és megszüntetik a vállalkozásukat (vagyis drágább lesz a tojás és a baromfihús).

Azért is érdekel ez a dolog, mert úgy emlékszem, hogy az EU mást is megrendszabályozott. Például arra is vannak érvényes előírások, hogy milyen körülményeket kell annak részére biztosítani, aki monitor előtt dolgozik. Orvos vagyok, és napom jelentős részét töltöm monitor előtt, legalább 10 éve. Nem emlékszem, hogy akár egyszer is jött volna valaki az EU-tól, és ellenőrizte volna, hogy a monitor a megfelelő magasságban van-e, a székem az előírás szerinti „hát-és derékbarát” szék, kapok-e kedvezményes szemüveget? Úgy látszik, a baromfik fontosabbak a brüsszeli bürokraták számára, mint egy homo sapiens, ezen felül magyar közalkalmazott orvos – fejeződik be a budapesti olvasó levele.

Egy tyúk sosem tiltakozhat!

Nagyon sajnálom a doktor urat, de nem értek egyet vele! Nem kellene évek óta várnia a brüsszeli segítségre, hanem magának kellene beállítania a széket és a monitort. Ehhez még orvosi diploma se kell, csak elhatározás, két erős kéz és akarat! A tyúkoknál más a helyzet. Ők nem növelhetik meg önkényesen a ketrecüket, nekik ehhez a jó szándékú emberek segítsége kell! Olyanoké, akik nem az anyagi haszonszerzést, mások – köztük a védtelen állatok – kizsákmányolását helyezik előtérbe!

Most hallottam, hogy az orvvadászat is bűncselekmény lesz az új törvény szerint, s az eddigi 20-30 ezer forintos szabálysértési bírság helyett a vadorzó három évig terjedő végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtható. Kérdés csak az, hogy a bíróságok mikor fogják ezt kiszabni? A 2004-től hatályos állatvédelmi törvény is ennyit mond ki a gerinces állatokat súlyosan bántalmazóknak, mégsem csuktak le eddig senkit sem.

Ha első fokon el is ítéltek valakit, a másodfok mindig felfüggesztette olyan indokkal, hogy eddig még sosem zártak börtönbe egy állatkínzót sem. Mivel a vadorzók sem lettek eddig leültetve, hasonló indokkal ők is megúszhatják a börtönt az idők végeztéig. Vagy talán az idős bírók nyugdíjba küldésével, a bírói kar fiatalításával ez a szemlétet is megváltozik? Reméljük, hogy így lesz, mert annak csak örülhetünk!

A kiérkező állatvédők az iszapos, salakos, bűzlő tóban megtalálták a kilátástalan helyzetükben zavarodottan bolyongó kutyákat. Az állatmentő szakemberek mentési munkálatait a helyszínen összeverődött aggódó lakosság is segítette, az akkorra már vizes, iszapos, kihűlt négylábúak befogásra kerültek. A helyszínen összeverődött fiatalok számára egy spontán szemléletformáló állatvédelmi kiselőadást is sikerült tartani.

Az állatok az Orpheus Állatvédő Egyesület Eb-rendészeti Központjában meleg helyre kerültek, közben megkezdődött a spániel és a labrador kutyák azonosítása, illetve gazdáik felkutatása. A tulajdonos jelentkezésével felgyorsulhattak az események, másnap már a tartó az állatok érvényes oltási papírjai bemutatása után haza is vihette a felelőtlenül szabadjára engedett kutyákat.

Az ügy sikeresen zárult, se sajnos az esetek többségében az állatvédők már későn érkeznek. Felelős állattartással megelőzhetők lennének a kedvencek kapcsán kialakult tragédiák. A háziállatokért minden esetben az ember a felelős, elhagyni, kitenni vagy fizikailag és lelkileg károsítani állatkínzás, ami a 2004-től hatályos törvények szerint börtönnel is büntethető bűncselekmény. Kár, hogy az elmúlt nyolc évben még sosem csuktak be senkit!

Állatot utcára dobni állatkínzás, ami a 2004. évi X. törvény értelmében bűncselekmény. Az állatkínzó akár kétévnyi letöltendő börtönbüntetés is kaphat. Az állatvédők a napi rendszerességgel előforduló esetekkel szemben sokszor (megfelelő személyi kapacitás és anyagi bázis hiányában) szélmalomharcosoknak érzik magukat.

Állatrendőrséget, hatékony Eb-rendészetet sürgetnek az állatvédők. – Mikor lesz már Magyarországon állatrendőrség? – kérdezik a durva esetekkel találkozó, és könnyeikkel küszködő állatbarátok. Az Orpheus Állatvédő Egyesület által 8200 tagot számláló Állatrendőrség megalakításáért működő mozgalom nagyon akarja. Kérdés, hogy a jogalkotó parlamenti képviselők mikor látják be, hogy a rendészeti törvényt állatrendőrség – eb-rendészet irányába bővíteni szükséges lenne?

Gazdit keresnek a kiskutyák

Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi központjában az öt kiskutya és az anyjuk mellett sok további utcára kidobált, megmentésre váró állat keresi végső menedékét, szerető gazdáját. A gyógyítás, életmentés, szocializáció után az örökbe adás, a felelős gazdák megtalálása a legnagyobb feladat. Az Eb-rendészeten, illetve a +36-20-360-9846 mobilszámon elérhetők az állatvédők, és informálódni lehet a négylábú védencekről, az örökbefogadás menetéről is.

A változások közül az állatvédelmi törvényben a legnagyobb visszhangot nyilván a köznyelven csak ebadónak nevezett hozzájárulási forma váltott ki, pedig még nagyon sok fontos és fajsúlyos kérdés változott. A NOÉ Állatotthon utánajárt és pontosított néhány részletet a témában.

Sokan felháborodtak, sokan megijedtek, az állatvédők, menhelyek, állatotthonok bizonytalanul feszengnek azóta, mióta kiderült bevezethetővé vált, a köznyelven ebadónak nevezett, hivatalosan eb-rendészeti hozzájárulás. Fontos kiemelni, hogy csupán a lehetőségét kapták meg az önkormányzatok, a hozzájárulás kivetésének, kötelezettség nincs. Tekintettel arra, hogy önkormányzati testületi döntés szükséges a jóváhagyáshoz, vagy az elvetéshez, ezért várhatóan január hónap folyamán dől el, vajon melyik önkormányzat él ezzel a lehetőséggel.

A hozzájárulás maximális összege 6000 forint évente (veszélyes eb esetében húszezer forint), melyet a kiszabó önkormányzatok, a törvény szerint kötelesek teljes egészében az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az eb-rendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az eb-összeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. Sokan foglalkoztak már a kivételekkel is, de néhány fontos dologra itt is érdemes kitérni. Biztosan nem kell hozzájárulást fizetni a mentő-, jelző-, vakvezető, segítő és terápiás kutyák, a rendőr és egyéb közfeladatot ellátó ebek után. A menhelyről, eb-rendészeti telepről, állatvédőktől írásos szerződéssel örökbefogadott kutyák gazdáinak. Azoknak a felelős gazdiknak, akiknek kutyájuk ivartalanítva van, illetve a magyar fajták után sem kell fizetni, HA (és ezt nem szokták kiemelni!) rendelkeznek törzskönyvvel.

Sokan nem tudják, de az állatvédő szervezetek eddig sem kaptak egyetlen fillér állami vagy önkormányzati támogatást és sajnos nagyon úgy tűnik, hogy bár a hozzájárulás kötelező felhasználási területi közül az egyik ez lenne, de mivel a törvény mögött nincs végrehajtási rendelet, ezért erre a jövőben sem számíthatnak. Tehát a fennmaradáshoz marad az évről évre egyre kevesebb személyi jövedelemadó 1% felajánlásának összege, illetve gazdasági helyzet miatt szintén jelentősen csökkenő adományok.

A NOÉ Állatotthon információi szerint az önkormányzatok többsége nem él majd a lehetőséggel és nem vezeti be a hozzájárulást. Az állatotthon munkatársai egyek szeme sír, a másik pedig nevet, hiszen egyáltalán nem lehet kiszámítani a plusz anyagi teherként jelentkező hozzájárulás következményeit. Félő, hogy ezzel még több kutya kerülne bajba, csapnák ki az utcára, vagy adnák le gyepmesteri telepeken. Mondhatjuk, hogy évi maximum 6000 forint összeg egy kutya ellátásának teljes költségéhez képest elenyésző, mégis a NOÉ Állatotthon saját tapasztalata szerint az ebek több mint 80% még kötelező és alig 3000 forintos átlagárú veszettség oltással sem rendelkezik.

Fontos és alapvető változás történ az ebek veszélyessé nyilvánításában. Az eddigi fajtához kötött rendelkezéssel szemben, most teljesen egyedi elbírálással történik majd az elbírálás. A NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársai szerint ez mindenképpen igazságosabb és egy jól működő rendszer esetében hasznosabb megközelítése a problémának. A jövően a helyileg illetékes jegyző kérésére az állatvédelmi hatóság által kirendelt szakértő fog dönteni egy-egy kutya veszélyessé nyilvánításáról. A pontos folyamatról, a szakértőkről és a vizsgálatok típusáról a törvény pontosabban nem rendelkezik, az ide tartozó kiegészítő rendelet megalkotása pedig a mai napig elmaradt.

Nagyon fontos pont került bele a törvénybe, mely szerint állat életét kioltani elfogadható ok, vagy indok nélkül kioltani nem szabad. Ezek például a következők lehetnek: élelmezési cél (az e célból tenyésztett fajoknál), állományszabályozás, egészségügyi vagy járvány védelmi célok, kártevő irtás, veszélyes állat vagy helyzet. De semmiképpen sem lehet indok a jövőben, ha valaki megunta, vagy az elhelyezését másként nem tudja megoldani. Tehát január elsejétől elvileg az állatorvosoknak nem végezhetnek indokolatlan altatást állatokon. Igaz erről kevesebb szó esett a törvényváltozások kapcsán, mégis a NOÉ Állatotthon munkatársai ezt nagyon fontos pontnak gondolják.

Mostantól tilos továbbá esztétikai szempontok alapján csonkítani az állatokat, melynek a legelterjedtebb formája a kutyák esetében a fül és a farok kurtítás volt. Valamint egy szintén nagyon fontos újdonság, hogy az állatok egyedi megjelölésénél a legkisebb szenvedéssel és fájdalommal járó eljárást kell alkalmazni. Vagyis a kutyák esetében tilos a hatalmas fájdalommal járó tetoválás és például a lovaknál a középkori kínzásnak is beillő sütés alkalmazása, helyette a gyors és fájdalommentes beavatkozással járó mikro-chipes azonosítást lehet használni.

A törvény előírási között szerepel, hogy az önkormányzatoknak 3 évente minimum egyszer eb-összeírást kell végezni. Az összeírás elsődleges célja, hogy a kötelező és járványügyi szempontból igen fontos veszettség elleni védőoltást ellenőrizze, felmérje a település kutyaállományát.

Nagyon sok önkormányzat az elmúlt időszakban, illetve január elsejétől kötelezővé tette a területén tartott, közterületen sétáltatott ebek mikro-chippel történő egyedi megjelölését. Az új állatvédelmi törvény rendelkezései szerint már nem csupán a chip behelyezése, de ennek egy központi adatbázisba történő regisztrációja is kötelező. A beültetés díját, a chip árát és a regisztrációt 3500 forintösszegen maximalizálja. A kötelező és elérhető árú chipezés és regisztráció nagyon fontos, de sajnos a törvény által előírt regisztrációs adatbázis nem működik, még csak most van tervezési fázisban, ezért a törvény e pontját sem lehet jelen pillanatban számon kérni.

Összefoglalva az Állatvédelmi törvény most életbe lépett módosításai közül jó néhány igen hasznos és évek óta váratott magára, de mivel hiányoznak a végrehajtásához szükséges feltételek és rendeletek, félő, hogy üres betűk maradnak. A NOÉ Állatotthon munkatársai minden érdeklődőnek készséggel adnak felvilágosítást a törvénymódosítás általuk ismert gyakorlati oldaláról.

Nemcsak a petárdák, de az egyéb, kisebb hanghatással járó pirotechnikai termékek is sokkolóan hathatnak házi kedvenceinkre. Ezért Budapest legnagyobb Állatotthona a tavalyihoz hasonlóan megint arra kéri az állattartókat: fokozottan figyeljenek oda négylábú társaikra az ünnepek alatt és már Szilveszter előtt gondoskodjanak az állatok biztonságáról.

A Noé Állatotthon Alapítvány arra kéri az állattartókat, hogy kedvenceiket tartsák biztonságos, zárt helyen. Karácsony után lehetőleg már csak pórázon sétáltassanak, és ha tudják, hogy az állat félős, jó előre gondoskodjanak számára nyugtatóról, melyet az állatorvostól szerezhetnek be. Ne hagyjuk magukra kedvenceinket ebben a kritikus időszakban!

Mind a kutyák, mind a macskák nyakában folyamatosan legyen e néhány nap során nyakörv és a gazda adatait tartalmazó biléta. Mivel a biléta is leeshet a menekülés közben, a legbiztosabb megoldás a mikrochip, mely beültetését szintén az állatorvosi rendelőkben kérhetik a gazdik, a Petvetdata.hu portálon pedig ellenőrizhetik, hogy a chip beültetése után felkerültek-e az állat adatai az internetes nyilvántartásba.

Noé Állatotthon Alapítvány idén is, mint minden évben, külön bejelentő számot üzemeltet az érintett időszakban és folyamatosan fogadja az állatukat elvesztők és a becsületes megtalálók bejelentéseit, hogy segítsen visszajuttatni otthonaikba a világgá szaladt kedvenceket. A +36-70-635-0780 mobilszámra január elsején estig, január 2-tól telefonon csak este 6 óra után, illetve éjjel-nappal SMS-ben, vagy az e-mailcímükön várják a bejelentéseket. Az SMS lehetőség szerint tartalmazza az elvesztés/megtalálás helyét, idejét, az állat fajtáját, méretét, becsült korát, nemét, különös ismertetőjelét, ha van, illetve azt, hogy volt-e rajta nyakörv, biléta, valamint az elvesztő/megtaláló elérhetőségét.

Az Alapítvány felhívja a megtalálók figyelmét, hogy az amúgy is telt házzal üzemelő állatotthonok, alapítványok, egyesületek szilveszterre általában olyan mértékben túlzsúfolttá válnak, hogy a petárdázás során bejelentett állatokat már nem áll módjukban befogadni, ezért feltétlenül fontos, hogy az eredeti gazdákat próbálják megtalálni és a talált állatok adatait jelentsék be a fenti elérhetőségeken!

Az elveszett állatok gazdáinak javasoljuk, hogy Budapest területén feltétlenül keressék fel személyesen a Fővárosi Közterület-felügyelet Illatos úti Állategészségügyi (Eb-rendészeti) Telepét, készítsenek plakátokat, vidéken pedig érdeklődjenek az önkormányzattal szerződésben álló eb-befogónál és gyepmesteri telepen, illetve a helyi állatvédő szervezeteknél!

A gazdátlan állatok helyzetét segítő és a felelős állattartás népszerűsítése érdekében szervezett rendezvényre az ló-barátok tápadományt visznek a gazdátlan kutyák és cicák védelmében. A lovas-iskola lovas-túrája Újszentivánról már délelőtt elindul, és délután 1-kor látványos keretek között lóháton ügetnek be Szeged belvárosába – tudtuk meg sajtósaiktól.

Az állatmentő kutyakarácsony segítő programhoz csatlakozva a programmal egy időben az állatvédők minden állatbarát kutya- és cicatáp, etető- és itatótál (lábas), pokróc, kutyaház adományozót is szeretettel várnak. A ló-barátok a lovas-iskolának köszönhetően a lovakat közelről meg is simogathatják, illetve ismerkedhetnek a lovaglással, mint mozgáskultúrával.

A hagyományteremtő céllal működtetett Kutyakarácsony környezetvédelmi rendezvénysorozat többtucatnyi itató- és etető-tállal, kutyaházzal, pokróccal, állateledellel segíti az állatvédelmi feladatokat, az utcára kidobált állatok humánus kezelését, az állatok mentését. Az egész éves állatmentő munka és a szemléletformálás nagyban segíti a lakosság környezettudatosságát és a felelős állattartást.

A kutya és ember egymásra találásának témáját ismert divattervezők, stylistok, fotósok, sminkesek, fodrászok közös munkájával, a Werk tanárainak és hallgatóinak kreativitásával igyekeztek újszerűen megfogalmazni. Az esemény célja nem a szánalom felkeltése, hanem a kutya és ember egymásra találása, örömének bemutatása volt.

Az egyesület ötéves fennállása során több mint ötszáz állatot juttattak családba. Jelenleg 67 állat van a gondozásukban. A WERK velük együtt hívta fel a figyelmet a bajban lévő állatok egyre növekvő számára, s arra, hogy állatot tartani nemcsak öröm, felelősség is. Közösen szeretnének kutyák tucatjainak gazdát, a leendő gazdáknak pedig barátot találni.

A programban részt vett többek között a Bella Mode, Deer Audio, Dunakeszi Kötélugró Klub, Fábián Zsanett, Jónás Jácint, Lulu dog, Merő Péter, Szputnyik Shop, Szöllősi Henriett, Tyra Clothing és még sokan mások. Először beszélgetést hallottunk a felelős állattartásról, amit Dog dancing, majd kutyás divatbemutató és a vizsgafilmek bemutatása követett. A gazdákra váró kutyusok fotói idekattintva láthatók.

Élő ajándékok? – Kisállat (kutya, macska, rovar, hüllő) szaporítók hirdetik, hogy tenyészetük példányait vigyék ajándékba az ünnepekre, a fenyőfa alá. A felelős állattartó tudja, hogy az állattartás időbe, rengeteg anyagi költségbe kerül. Az állat számára megfelelő, mozgástérben gazdag életteret is biztosítani kell.

Az ünnepek előtt megvásárolt állatkák örömteli pillanatokat szerezhetnek. Az Egyesület tapasztalata az, hogy az ünnep utáni szürke hétköznapokban a növekvő, táplálást és időráfordítást igénylő állat a munka, vagy tanulás mellett sokak számára csak nyűg lesz. Ezektől az állatoktól rendszerint a felelőtlen állattartásba belecsöppent emberek meg akarnak majd szabadulni. Nem ritka, hogy az ajándékba kapott, de megunt díszhalakat még élve, egyszerűen a vécébe engedik.

Az apró rágcsálókat, teknősöket, vadászgörényt, pókot és megannyi más ajándékba kapható állatot legtöbbször ingyenesen vissza lehet juttatni valamelyik állatkereskedésbe. A kutyák – macskák szaporítói ritkábban veszik vissza az állatot, hiszen a kölyöknél nagyobb példányok szinte eladhatatlanok. Sok állat az utcára kerül, vagy menhelyeken kaphat ideiglenes befogadást. Legtöbb kóborrá lett állat azonban az utcán, vagy a gyepmesteri telepen éri el a végső állomását. A kedvencet rosszul tartó lakost a törvények szankciókkal sújthatják, ami akár börtönbüntetést is jelenthet. Más kérdés, hogy a 2004 óta hatályos törvény ellenére még senkit sem ítéltek el jogerősen végrehajtható börtönbüntetésre bíróságaink!

Ünnepekkor se feledkezzünk meg a felelős állattartás fontosságáról! Ne vásároljon élő állatot senkinek sem, hiszen nem tudhatjuk, hogy az érezni, így szenvedni képes élőlény igazi öröm lesz-e a megajándékozott számára! A felelős előre gondolkodással az állatok sem fognak majd szenvedni! Élő állat helyett van ajándékozási alternatíva: a plüss maci, a szintetikus alapanyagokból készült figura, vagy a tartós emléktárgy is okozhat örömteli pillanatokat a karácsony ünnepén, hiszen az ajándéknál sokkal fontosabb, hogy szeretetből és jó szándékból cselekedjünk!

Az Orpheus Állatvédő Egyesület az élő halak kereskedelme kapcsán keresett és sajnos szinte mindenhol talált is visszásságokat. A tömött akváriumok zavaros vizeiben nem ritka az erőtlenül döglődő ponty, amit ha kihalásznak a vízből még élve bezacskóznak a szakszerűtlen, állatkínzó eladók.

A jó minőségű halétel alapja lenne az egészséges körülmények között táplált és kihalászott élő hal. A helyben termelt halnál biztosan silányabb minőségű az import állat, hiszen a hosszasabb szállítás és a kereskedelmi folyamatok az állatokban több stresszt, betegségeket, pusztulást is okozhatnak. Az állatvédelmi szempontból korrekt kereskedelmi egység eladója a tudatos vásárló által az akváriumban kiválasztott élő halat zsigerelés és csomagolás előtt szakszerűen (elektromos sokkolóval, vagy ütőfával) le kéne ölnie. Csomagolni a nagy-boltokban a szabályok értelmében már elpusztított állapotban lehetne. Az Egyesülethez a nagy-bevásárlások idején rendszeresen érkeznek lakossági panaszok a halosztályokon tapasztalható rossz állapotok kapcsán.

Példák a jelzésekből

„Ma egy fárasztó munkanap után sokkot kaptam a Tesco Hypermarket pénztáránál, ahol is a mögöttem lévő vásárló egy zacskóba zárt, levegőért tátogó 3-4 kg-os halat dobott a gumiszalagra. A pénztáros viccesen reagálta le az esetet, pedig szerintem komoly állatkínzás így hagyni szegény párát megfulladni…”

„Szomorúan láttam a soproni Tesco Hypermarketben, hogy egy kb. 200x80x80cm-es medencében kb. 60-80 db nagyméretű – kb. 25-30cm-es – hal található. Az akvárium alján sok az elpusztult példány. A halak nagyon rossz állapotban vannak. Többjük vérzik. Abszolút semmi helyük nincs.”

Förtelmes látvány: „Undorító, amit ma láttam az élőhal osztályon: az árusító akváriumban tucatszámnyi elpusztult hal között, szinte víz nélkül fickándozó halak látványa fogadott.” Az áruval, vagy egy-egy üzlet minőségével elégedetlen vásárló a vásárlók könyvébe bejegyezheti a tapasztalt körülményeket, illetve a felügyelő szervekhez, például a helyi Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósághoz is lehet jelenteni a visszásságokat.

Enni, vagy nem enni?

A hal a karácsony hagyományos étele szent este, és az ünnepi ebédek asztalán is előkelő helyet foglal el. Alacsony koleszterin szintje, és teljes fehérjetartalma miatt is hasznos – egészséges tápláléka az embernek. Nem mindegy azonban, hogy honnan és milyen minőségű hal kerül az asztalra. Az állatok védelmével, azok jobb tartásával az élelmiszerek minősége javulhat, ezáltal egészségesek maradhatnak az ételek fogyasztói, azaz az ember. Boldog ünnepeket és szenvedéstől mentes finom falatokat kíván az Orpheus Állatvédő Egyesület!

Az állat befogására (az állandó helyváltoztatás miatt) csak a harmadik keresőkör után kerülhetett sor. A kutya nagyon rossz állapotától a sokat látott állatvédők is elszörnyedtek. A csupán 4-6 hónapos fajtiszta öleb testének 100%-át atkás-rühes, sebek borították. Az állatnak a helytelen tartástól kialakult állapottól rettentő fájdalmai lehettek, folyamatosan rágta-kaparta magát. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a befogást követően fűtött szobában kezdte meg a kutyus bőrének fertőtlenítését, de a szerencsétlen akkorra már olyannyira le volt gyengülve, hogy elpusztult. A rüh-atka ráadásul fertőző, így amerre kószált, és akik simogatták akár el is kaphatták a rettentő viszketéssel, kiütéssel járó betegséget.

A csöppnyi kutyát nagy valószínűséggel tudatlanul megvásárolták, tartásához nem volt se anyagi, se erkölcsi fedezet. Amikor beteg lett, költeni rá nem akartak vagy nem tudtak, mindösszesen a divatflancos kutyaruhában utcára dobták. Szegény kutyát így kitenni állatkínzás, ami bűncselekmény, amiért akár három évig terjedő bűncselekmény is kapható. Az állatvédő szervezet megtette a feljelentést. Az Orpheus Állatvédő Misszió keresi jelen ügyben is az elkövetőket, lakossági segítség nélkül kicsi az esély, hogy a betegen kidobott kutya eredeti tartójára ráleljen az állatvédő szervezet vagy a hatóság.

A közelgő ünnepek idején is sok olyan ember gondolkodik ajándék kapcsán élő állat vásárlásán, akik megajándékozottjai a hétköznapokban nem rendelkeznek elég idővel, tartási hellyel, és eledelre-orvosra fordítható pénzzel a felelős állattartás kapcsán. Sajnos túlkínálat van magunkhoz vehető állatból, mivel sokkal több állatot szaporítanak, mint amennyi felelős állattartó van. Így a kóbor állatok képződésének alapja sajnos adott. Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint a legjobb annak a kóbor állatnak, aki meg sem születik. Megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel a kóbor állat termelés.

Idén már a harmadik új állatfajjal bővül a Budakeszi Vadaspark faunája. A tavaly elpusztult rókák helyett januárban érkezett hiúz és a júniusban kapott mackó után újra látható lett sokak kedvence, az európai vörös róka. A hányatott sorsú szelíd állatot egy XXI. századi, interaktív kifutóban csodálhatják meg a látogatók.

Hosszú várakozással és alapos szervezéssel teli időszaknak tettünk végre pontot a végére – mondta Mezei János, a park kommunikációs vezetője. – A Budakeszi Vadaspark és a Noé Állatotthon közös kezdeményezésű együttműködésének első kézzel fogható jeleként örökbe fogadtunk egy elárvult kis rókát, mely ma reggel érkezett meg hozzánk. Legújabb és egyik legbájosabb lakónk ravasz(di), lompos farkú és rozsdavörös rókafiúcska, aki jó pár megpróbáltatás után, reményeink szerint, nálunk megnyugvást és boldog rókaéveket talál.

A rókasrác nem túl vidám múltjáról annyit lehet tudni, hogy idén márciusban látta meg a napvilágot, majd júniusban egy sajnálatos szerencsétlenség következtében elgázolta egy autó… Bal hátsó lába eltörött és a gerince is megsérült, ekkor került a Noé Állatotthonba, ahol több sikeres életmentő műtétet is elvégeztek rajta. Szerencsére nincs maradandó sérülése, ezért vehette ma birtokba új kifutóját, melynek egyik különlegessége, hogy a látogatók szinte szó szerint testközelből figyelhetik meg lakóját – mondta el Mezei János.

A földalatti kotorék átlátszó falához egy olyan speciálisan kiépített 110 centiméter „alacsony” lejáró vezet, ahová bebújva bárki megnézheti a rókák világát. A lejárat vége egy átlátszó plexi kupolában csúcsosodik ki, ahonnan a kifutó föld feletti részét vehettük szemügyre, bekukucskálhattunk egy róka mindennapjaiba. A szűk alagútba a gyerekek és a klausztrofóbiások csak felnőtt kísérővel menjenek!

Felhívják az állattartók figyelmét, hogy ezen a napon fokozottan figyeljenek kedvenceikre, hiszen az ismeretlen, váratlan és hosszúideig tartó hang hatására, az állatok megriadhatnak és ijedtségükben – a szilveszteri petárdázásokhoz hasonlóan – világgá rohanhatnak.

A Noé Állatotthon Alapítvány arra kéri az állattartókat, hogy a biztonság kedvéért, ezen a napon kedvenceiket tartsák biztonságos, zárt helyen és csak pórázon sétáltassák őket. Mind a kutyák, mind a macskák nyakában legyen nyakörv és a gazda adatait tartalmazó biléta. Mivel a biléta is leeshet a menekülés közben, a legbiztosabb megoldás a mikrochip, mely beültetését szintén az állatorvosi rendelőkben kérhetik a gazdik, az interneten pedig ellenőrizhetik, hogy a chip beültetése után felkerültek-e az állat adatai az internetes nyilvántartásba.

A Noé Állatotthon Alapítvány külön bejelentő számot üzemeltet az állatukat elvesztők és a becsületes megtalálók bejelentéseit, hogy segítsen visszajuttatni otthonaikba a világgá szaladt kedvenceket: a +36-70-635-0780 mobilszámra várják a bejelentéseket, vagy SMS-ben, illetve e-mailcímen. Az SMS lehetőség szerint tartalmazza az elvesztés/megtalálás helyét, idejét, az állat fajtáját, méretét, becsült korát, nemét, különös ismertetőjelét, ha van, illetve azt, volt-e rajta nyakörv, biléta, valamint az elvesztő/megtaláló elérhetőségét.

Az elveszett állatok gazdáinak javasolják, hogy Budapest területén feltétlenül keressék fel személyesen a Fővárosi Közterület-felügyelet Illatos úti Állategészségügyi (Eb-rendészeti) Telepét, készítsenek plakátokat, vidéken pedig érdeklődjenek az önkormányzattal szerződésben álló eb-befogónál/gyepmesteri telepen, illetve a helyi állatvédő szervezeteknél!

Vannak, akik divatból vesznek magukhoz vagy szaporítanak házi kedvenceket, miközben nem az állat egész életére gondolnak, hanem rövidebb időre vagy haszonszerzésre. A felelőtlen emberek az állataikat megunva utcára kidobják, ami egyébként is bűncselekmény. Az állatvédők költségeire eddig normatív alap nem állt rendelkezésre, ezt lehet, hogy az ebadó pótolni képes majd.

Emellett a felelős állattartásra való nevelés, az állatok megbecsülésének javítása is célja lehet a 2012-től az önkormányzatoknak az ebadó bevezetése. Az elfogadott jogszabály szerint az ebadó alól többek között a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantat segítő állatok, a magyar fajták, állatvédőktől, az eb-rendészetről örökbe fogadott, illetve az ivartalanított kutyák kapnak mentességet.

Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint a majdani ebadó összegétől függően (hogy a lakosság érezze, hogy kap is valamit) tartalmazhatná a településen tartott állat kötelező veszettség elleni oltását, féregtelenítését, esetleges ivartalanítási költségeit is. Az állattartó felfoghatná ezt egy alternatív állati társadalombiztosítási hozzájárulásként is. Az egyesület eddig, és ezután is segítette az önkormányzatok állatokkal kapcsolatos rendeletei, szabályai megalkotását.

Az Orpheus Állatvédő Egyesület a ’90-es évektől folytatja SintértNE! – reformprogramját. Az országban 3200 település van, sok helyen az állatvédelmi normákat nélkülöző sintér és gyepmesteri telepek fogják be az utcára dobált kóbor állatokat. A korábbi barbár sintértelepeket modern, állatvédelmi normákat is fontosnak tartó eb-rendészetekké kell alakítani. Ennek mintaintézménye az Orpheus által működtetett Szegedi Eb-rendészet. Szeged város 2006-óta az Orpheus Állatvédő Egyesület gondozásába adta a korábban évtizedekig elfogadhatatlan módon működő gyepmesteri telepet.

Sok településen jelenleg is durva módon bánnak a lakosság által kidobált élő / élettelen állatokkal. Az elavult telepeken se állati jólét, se pedig közegészségügyi minimum nincsen. 2009-től az Országos Képzési Jegyzékben önálló szakmaként jelölik az eb-rendészt. Aki elvégzi a tanfolyamot, az menhelyeken, eb-rendészeti telepeken szakképzett munkaerőként vehet részt a környezetvédelmi munkában. Az eb-rendészetekből idővel kinőhet az ország állatbarát lakossága által oly régóta vágyott állatrendőrség is.

Az állatvédők örömmel fogadják az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályok szigorítását. A problémák megoldásához azonban legfőképpen a lakosság környezettudatos megelőző tevékenysége lenne a legszükségszerűbb. A lakosok felelőtlen állatszaporítását kellene megfékezni, hiszen a legjobb annak a kóbor állatnak, akinek meg sem kell születnie. Eb-rendészetre, Állatvédelemre és Állatrendőrségre nagy szükség van!

Kutyánk szabadban történő sétáltatása a kutyatartás fontos és hasznos mozzanata. A friss levegőn eltöltött idő aktív kikapcsolódást jelent mindenkinek, azonban egyben a négylábú társra leselkedő veszélyeket is hordoz magában. A szabadban számtalan élősködő – kullancsok, bolhák, szúnyogok, tetvek – várja az alkalmat, hogy kedvencükre telepedhessen, és különféle betegségeket adhasson át neki.

A kullancsok „szezonját” hagyományosan tavaszra teszik az állattartók, pedig ősszel a levegő magas páratartama kedvez a kullancsok elszaporodásának még hűvösebb idő ellenére is. (Csak tartós fagy esetén nem kell számolnunk az általuk jelentett veszéllyel). E tényt, azaz az „őszi kullancsszezont” jól érezhetően kevesebben tartják számon, mivel ősszel és kora-tavasszal, sokkal több, olykor végzetes kimenetelű babéziás esetet (kullancsok terjesztette betegség) látnak el az állatorvosi rendelőkben, mivel a gazdák ilyenkor nem védik az állatokat.

Ma már bizonyított, hogy az éghajlatváltozás – beleértve a melegebb teleket, forróbb, csapadékosabb nyarakat – hatással van a kullancsok aktivitására és elterjedésére. Az is valószínű, hogy a klímaváltozás következtében már olyan területeken is számolni kell a fertőzött kullancspopulációk megjelenésével, amelyek korábban fertőzéstől mentesek voltak.

A babéziózis (fertőző vérfestékvizelésnek is nevezik) olyan megbetegedés, amelyet a Babesia canis nevű egysejtű élősködő okoz, amely a Dermacentor reticulatus nevű kullancsfaj közvetítésével kutyáról kutyára terjed. A kialakult betegség végzetes is lehet, tehát a legegyszerűbb mód itt is a megelőzés: a (fertőzött) kullancs távoltartása.

Ezzel sokan törődnek is, azonban a már említett állatorvosi megfigyelések mellett más adatokból is tudjuk, hogy az őszi kullancsszezonban sokszor még az is elhanyagolja a védekezést, aki tavasszal ügyel erre. Egyébként, ha már a védekezésről beszélünk érdemes egyben a bolhákra is gondolni mivel a bolhafertőzöttség rendkívül kellemetlen a kutyák számára. Az élősködő jelenléte már önmagában kellemetlenséget jelent, idegesíti és zavarja az állatot, ami viselkedésbeli problémát okoznak.

A megfelelő védelem kialakítására többféle lehetőség is adódik, a kutya babéziózisa ellen létezik már egy széleskörű hatással rendelkező oltóanyag, használhatunk akár minden kórokozó ellen (kullancs, bolha, tetű, lepkeszúnyogok) hatásos cseppeket (spot on), vagy tehetünk a kutyára szúnyogok és kullancsok elleni gyógyszeres nyakörvet.

Felmérésekből tudjuk például, hogy ez utóbbi kb. fél évig hatásos eszközből tipikusan évente csak egyet vásárol egy kutyatulajdonos, így az őszi kullancsszezonra pont védtelenné válik a négylábú. A kullancsok megtalálhatók mind a városi (parkokban és kertekben), mind pedig a vidéki területeken (erdőkben, bozótosokban és mezőkön). Ne adjunk esélyt a vérszívóknak, védjük kutyánk egészségét az őszi kullancs szezonban is.

Mi a babéziózis?

A babéziózis (fertőző vérfesték-vizelésnek is nevezik) olyan megbetegedés, amelyet a Babesia canis nevű egysejtű élősködő okoz, amely a Dermacentor reticulatus nevű kullancsfaj közvetítésével kutyáról kutyára terjed. Ha a kutya a kullanccsal érintkezésbe kerül, az ráereszkedik a kutyára, majd egy megfelelő helyen szúró-szervével belefúrja magát az áldozat bőrébe, hogy vérével táplálkozzon. Amennyiben a kullancs babesia canis-szal fertőzött, úgy az élősködő a kullancs nyálával a kutya szervezetébe jut. A Babesia canis a kutya vörös-vértestjeiben szaporodik, és azokat végül elpusztítja. A kutya babéziózis súlyos betegség, amely a kutya elpusztulásához vezethet.

A MÁTRIX Közhasznú Alapítvány által működtetett baleset megelőzési program szerint nem ritka, hogy a gépjármű elé kerülő állat láttán a technikátlan autós elrántja a kormányt, és maga is baleseti áldozattá válik. Előzzük meg a bajt, és lassítsunk!

A gépjármű vezetőknek tudni kellene, hogy maguk, és utasaik érdekében nem érdemes útra tévedt állat esetén félre rántani a kormányt, mert a sebes járműnek rendszerint házfal, árok vagy fatörzs állja útját, de a gyalogosok közé hajtás is óriási tragédiát okozhat. Érdemes racionális fékezés mellett az út irányában tartani a járművet, hogy a csapódás a lehető legkisebb erővel történjen meg. Aki a megengedettnél gyorsabban hajt, az értelemszerűen nagyobb féktáv mellett tud csak megállni, és nagyobb eséllyel szenvedhet balesetet.

Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő csapatát is rendszeresen hívják az utakra gázolás miatt sérült vagy elpusztult állathoz. A gázolók nagy része rendszerint elhajt a helyszínről, pedig a gázolás kimeríti az állatkínzás fogalmát, azaz a gerinces állat gondatlan veszélyeztetését. Ha valaki sérült állatot lát, az a területileg illetékes rendőrséget és állatvédőket tárcsázva igyekezzen a gázolt állat szenvedéseit csökkenteni. Előzzük meg a baleseteket! A képen egy autó által elgázolt, majd magára hagyott, de az Orpheus Állatvédő Egyesület által megmentett kutya látható.

Vödörben végezték volna a kidobott kiskutyák

Szeged egyik kertvárosában egy elhagyatott területen felelőtlen állatkínzó vödörben hagyott magára négy újszülött kiskutyát. Az állatok étlen és szomjan, a hidegben az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentőjének kiérkezéséig 12 órát lehettek. A kihűlt kutyák állapota kritikus. Sokan engedik koordinálatlanul házi kedvenceiket szaporodni, a felelőtlen szaporulatok pedig rendszerint utcára kerülnek kidobásra.

Nagy Róbert állatvédő szerint a legjobb annak a kóbor állatnak, ami meg sem születik. Az Orpheus Állatvédő Egyesület által hangoztatott álláspontban van valami. Mivel világunkat mi magunk alakítjuk, egy kis odafigyelés kellene, hogy a bűncselekménynek minősülő tetteiket a lakosok megelőzzék. Az állatkínzásos bűncselekmény kapcsán az állatvédő szervezet megtette a feljelentést. Az Orpheus Állatvédő Misszió keresi jelen ügyben is az elkövetőket, de lakossági segítség nélkül kicsi az esély, hogy a frissen ellett kutya tulajdonosára ráleljen az állatvédő szervezet vagy a hatóság.

Gazdit keresnek a magára hagyott házi kedvencek! Az Orpheus Állatvédő Egyesület Ebrendészeti Telepén utcára kidobált / megunt állatok tucatjai keresik végső menedéküket, szerető gazdáikat. A gyógyítás, életmentés, szocializáció után az örökbe-adás, a felelős gazdák megtalálása a legnagyobb feladat. Weboldalukon, illetve a +36-20-360-9846 mobilszámon elérhetők az állatvédők, és informálódni lehet a négylábú védencekről, az örökbefogadás menetéről is.

Környezetünk és természeti erőforrásaink védelme fontos eleme a METRO működésének. A vállalat folyamatosan keresi a megoldásokat a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és közvetlen környezetének megóvására. – A METRO Csoport nemzetközi szinten is részt vesz a fenntartható halászat érdekében folytatott egyeztetésekben, és törekszik arra, hogy a tengeri halak minél nagyobb része származzon környezetvédelmi szempontból is minősített forrásból.

Különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy segítsük a tudatos fogyasztói magatartás elterjedését, törekedjünk a környezetbarát megoldások használatára, és erre hívjuk fel partnereink figyelmét is. Az Állatok Világnapját nagyszerű alkalomnak tartottuk arra, hogy együttműködést kezdeményezzünk a WWF Magyarországgal, a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezetének hazai képviseletével – mondta Krubl Yvette, a METRO Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője.

Kétféle macska (száraz és tálcás) és ötféle száraz kutyaeledel értékesítésével segíti a WWF Erdővédelmi Programját a következő 2 hétben a METRO. A vállalatcsoport áruházaiban Európa több országában is tesztelnek környezetkímélő technológiákat, melyek célja a METRO ökológiai lábnyomának csökkentése.

Társadalmi felelősségvállalás a magyar METRO világában

Azok a vállalatok, amelyek naponta több tízezer vásárlóval kerülnek közvetlen kapcsolatba, fontos partnereink lehetnek a környezettudatos szemléletformálásban, hiszen lehetőséget adhatnak az embereknek arra, hogy vásárlásaikkal hozzájáruljanak egy jó ügy szolgálatához. Örülünk, hogy a METRO két hetes akciójával támogatja a WWF hazai erdővédelmi programját, amellyel többek között élőhelyet szeretnénk biztosítani ritka erdei ragadozónk, a hiúz számára – nyilatkozta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

A METRO emberek millióival tart fenn közvetlen kapcsolatot, és felelős vállalat-irányításra törekszik. Minden nap vásárlók, alkalmazottak, beruházók és üzleti partnerek tesztelik meg bizalmukkal az áruházláncot világszerte, és járulnak hozzá az üzleti sikerhez. A felelősségvállalás tudatában tett METRO-intézkedésekkel a Vállalati felelősségvállalás jelentésben ismerkedhetnek meg a METRO weboldalán, a Társadalmi felelősségvállalás menüpont alatt.

A METRO Kereskedelmi Kft.

A Kft. 1993 óta működik Magyarországon, elsőként lépett be a nemzetközi kereskedelmi vállalatok közül a magyar piacra, immár 13 áruházzal áll profi vevői szolgálatára az ország számos pontján teljes körű megoldásokat kínálva a kereskedelmi és gasztronómia tevékenységekhez. Anyacége, a METRO Cash & Carry International a német központú METRO Csoport egyik értékesítési divíziója, amely a világ egyik vezető kereskedelmi cégcsoportja.

A METRO Cash & Carry jelenleg 30 országban van jelen, több mint 680 áruházzal. A foglalkoztatottak száma világszerte százezer munkavállaló. A vállalat 2010-ben 31 milliárd eurós forgalmat bonyolított le. A METRO vállalatcsoport 280 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és 32 országban 2100 üzlettel van jelen a világ kereskedelmében, 2010-es árbevétele elérte a 67 milliárd eurót. A csoport jó teljesítménye az egyes önállóan működő értékesítési láncokon alapul; a Metro/Makro Cash & Carry mellett a csoport tagja a Real hipermarket lánc, a Media Markt és Saturn – amely európai piacvezető a szórakoztató elektronikai kiskereskedelemben –, valamint a Galéria Kaufhof áruházak. További információk idekattintva olvashatók.

A felvonuláson a NOÉ Állatotthon hagyományosan nagy létszámmal képviselteti magát, valamint a felvonulás biztonságáról is gondoskodik. A gyülekezés 10 órakor lesz a Szent István Bazilika melletti parkolóban, és a felvonulás a szokásos útvonalon tart a Hősök teréig az Andrássy úton végig haladva! A felvonulásra természetesen mindenféle állatot lehet hozni, ami kötőféken, pórázon vezethető!

A Hősök terére érve, kb. 12 órakor, a NOÉ Állatotthon Alapítvány kezdeményezésére, MEGEMLÉKEZÉST tartunk az emberi kapzsiság, szórakozás és anyagi haszonszerzés állatáldozatairól. Halála helyszínén emlékezünk meg a Vágtán meghalt lóról és társairól. Azokról a szerencsétlen kutyákról, akik aberrált szórakozás és millió forintok gazdacserélése miatt szenvednek és halnak meg kutyaviadalokon.

Azokról a szőrmeállatokról, akik azért élnek egész életükben, apró ketrecekben és halnak meg kegyetlenül, hogy egy ember pózolhasson kikészített bundájukban. Gyógyszer és kozmetikai cégek laboratóriumaiban sínylődő és kínhalált haló állatokról. Azokról a sok millió szerencsétlen állatról, akik borzalmas körülmények között élnek, szaporodnak, teherautókra zsúfolva utaznak több száz kilométer életük végét jelentő vágóhidakig. Hogy sorsukat beteljesítve valaki tányérján végezzék. Minimális ráfordítással nagy hasznot termelve. Nincs vége a felsorolásnak!

És minden állatáldozatról, akik egész életükben méltatlan, embertelen körülmények között él és hal meg, hogy mi emberek jól szórakozzunk, vagy minél több pénzhez juthassunk. A megemlékezésen mécsest gyújtunk az áldozatokra emlékezve. Kérünk mindenkit, hozzon magával egy mécsest. A felvonulást és a megemlékezést rossz idő esetén is megtartjuk! Részletes program idekattintva olvasható.

A Hortobágyon 1997 óta él egy teljesen vad populáció, amelyet most a WWF webkamera rendszerének köszönhetően mindenki megcsodálhat. Aki még többet szeretne tenni a vadlovakért, jelképesen örökbe is fogadhat egyet, ezzel támogatva a WWF munkáját. Legyen október a vadló hónapja!

A Przsevalszkij-vadlovat, vagy más néven mongol vadlovat soha nem tudták teljesen háziasítani, így a háziló legközelebbi rokona megmaradt igazi vadlónak. Nevét egy orosz tábornokról, Nyikolaj Przsevalszkij-ról kapta, aki 1881-ben elsőként írt erről a csodálatos állatról. Egykor egész Közép-Ázsiában elterjedt volt ez a faj, azonban húsáért és bőréért folytatott tömeges vadászata miatt az 1960-as évekre az utolsó természetes élőhelyén, Mongóliában is kipusztult.

A faj fennmaradását az állatkertekben élő egyedek voltak hivatottak biztosítani. Ekkor mindössze két állatkertben, Münchenben és Prágában voltak Przsevalszkij-vadlovak. Az állatkerti egyedekkel 1977-ben szaporító programot indítottak, melynek célja az volt, hogy a faj fennmaradjon és visszatelepítsék eredeti élőhelyére. Ennek köszönhetően 1992-ben 12 lovat engedtek szabadon Mongóliában. Számuk azóta ha lassan is, de növekszik.

A mongol Khar-us Nuur Nemzeti Park 1992-ben kérte a WWF Magyarország segítségét a park kezelési tervének elkészítésében. A kulturális és őstörténeti kapcsolatok, a hunokhoz fűződő hagyományaink, valamint a mongol és a magyar természeti adottságok közötti hasonlóság miatt volt kézenfekvő választás a magyar szakemberek bevonása.

A közös projekt során a WWF és a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársaival együtt először felmérték a Khar-us Nuur Nemzeti Park élőhelytípusait, a terület növény- és állatvilágát, valamint a veszélyeztető tényezőket. Ezután a mongol szakemberek képzése következett, amelynek során az összegyűjtött adatokból leszűrt tapasztalatokat osztottuk meg, és tapasztalatcsere céljából 3 hazai nemzeti parkba is ellátogattunk együtt. A Khar-us Nuur Nemzeti Park kezelési terve 2005-re készült el.

Ezalatt hazánk is bekapcsolódott a vadló fajmentő programba. A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött programhoz Pentezug fokozottan védett területével, mely kifejezetten kedvező hely a vadlovak számára. Egy közel 2400 hektáros területet kerítettek el ahol a lovak teljesen vadon élnek, semmilyen emberi gondoskodást nem kapnak, a kerítés is csak azért szükséges, hogy a nagy területeket bejáró állatok ne keveredjenek számukra veszélyt jelentő helyekre.

A program keretében a kutatók táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A telepítés óta eltelt évek alatt az állomány szépen szaporodik, 1997-ben 29 ló érkezett, 2008-ban viszont már 119 egyedet számlált a ménes, mára pedig már 210 vadló legel a Hortobágyon. Ez azt jelenti, hogy a Mongóliában található állományon kívül hazánkban él a világon a legnagyobb szabadon élő Przsevalszkij-vadló populáció.

A WWF a Hortobágyi Nemzeti Park munkájához is segítséget nyújt. Annak érdekében, hogy a vadlovat, ezt a ritka fajt bárki bármikor megcsodálhassa, a Nemzeti Park mintaterületén a WWF támogatásával több webkamerát szereltek fel. Amellett, hogy az érdeklődők láthatják a lovakat, a kameraképek olyan tudományos ismereteket is szolgáltathatnak, amelyeket eddig a kutatók a személyes jelenlétük során nem szerezhettek. Igaz, a vadlovak már valamennyire hozzászoktak az őket követő 1-2 kutató folyamatos ottlétéhez, néhány dolgot azonban még nem „mutattak meg”, például ellést még senki nem látott. Aki szeretné saját szemével látni a hortobágyi vadlovakat, idekattintva megteheti.

A kamerák lehetőséget adnak arra, hogy ezeket a Mongóliában őshonos állatokat jobban megismerjük, azonban a szemlélődésen kívül arra is van lehetőség, hogy mi magunk is támogassuk a WWF fajvédelmi munkáját. Egy Przsevalszkij-vadló jelképes örökbefogadásával nem csak egy plüss vadló és egy nevelőszülői oklevél boldog tulajdonosai leszünk, de azzal a tudattal térhetünk nyugovóra, hogy segítünk megóvni egy különleges és ritka fajt. Erről részletesebb információt idekattintva találunk.

Október 4-én ünneplik világszerte az Állatok Világnapját. A WWF október hónapját ennek a veszélyeztetett, itthon is őshonos fajnak szenteli! Ebben a hónapban sok érdekességet olvashatunk majd a wwf hírei között. Aki pedig „személyesen” is szeretne találkozni a vadlovakkal, látogasson el a Hortobágyra, a Nemzeti Park Malomházi Bemutatóközpontjába, ahol szafari-szerűen találkozhat velük.