A Magyar Pszichiátriai Társaság XVII. Vándorgyűlésének tudományos programja, a 2011-es témák folytatásaként, a Test, Lélek, Család, Közösség. A fejlődő pszichiátria határai lesznek. A háromnapos esemény tudományos programjában az agykutatás új irányvonalai, a pszichoterápia kihívásai, a családok, a közösségi hálózatok, a lakóhely közeli ellátások, a pszichiátriai ellátás közösségi irányba történő átalakulásának nehézségei mellett szintén kiemelt figyelmet kapnak a hazánkban népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség lélektani és pszichiátriai vonatkozásai, valamint az addiktológiai problémák és mentális zavarok.

A négynapos konferencia holnapi nyitónapján meghívott előadóink közül Freund Tamás akadémikus a neurobiológiai kutatások legfrissebb eredményeit mutatja be: Az agykéreg belső kannabinoid rendszerének működése, a szorongás és az epilepszia új megvilágításban címmel. A konferencia zárónapján, többek között, Pléh Csaba akadémikus a kognitív kutatások hálózati megközelítését taglalja.

A konferencián a hazai pszichiátriai szakma legfrissebb eredményei és aktuális problémái mellett természetesen kiemelt figyelmet kap a nemzetközi együttműködés is, a Pszichiátriai Világszövetség (WPA), a WHO és az Európai Unió hazai és nemzetközi kiemelt előadóinak a részvételével. Graham Thornicroft a Kings College professzora, előadásában a kiegyensúlyozott pszichiátriai ellátás modelljét mutatja be, amely az eddig elterjedt, kizárólag közösségi pszichiátriai vagy kórházi pszichiátriai ellátásra alapozó betegellátási modellt válthatja fel.

A kiegyensúlyozott pszichiátriai ellátási modell előnye, hogy a mentális betegek gondozása elsősorban a közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció kereteiben valósul meg, azonban szükség esetén a páciens rövid időn belül kórházi kezelésben is részesülhet, azaz a két rendszer legjobb tulajdonságait ötvözi. A Pszichiátriai Világszövetség képviseletében Afzal Javed professzor a rehabilitáció aktuális kérdéseivel, az önkéntesek és érintett családtagok involválásának lehetőségeivel foglalkozik előadásában.

A pszichiátriai betegek ellátásának egyik fontos és tudományosan is alátámasztott pillére a betegek és családtagjaik bevonás a gyógyítás folyamatába. Ugyanakkor arról, hogy a különböző érdekeltek (betegek, családtagok, önkéntes segítők, egészségügyi specialisták) milyen mértékben vegyenek részt a gyógyítás folyamatában, már megoszlanak a vélemények. Az orvosi ellátás tradicionális felfogása, miszerint a gyógyítás a szakértőkön és szakértelmen alapul, sok esetben a kirekesztettség érzetét kelthetik a páciensekben, míg a betegek bevonódása a gyógyítás folyamatába szemléletváltást, egyben folyamatos továbbképzést igényel az egészségügyi dolgozók, gyógyító teamek részéről. Az előadás olyan gondozási filozófiát és jövőképet mutat be, amelyben a betegek és hozzátartozóik aktív szerepet játszanak a saját gyógyulási folyamatukban ezzel is hozzájárulva a kezelés sikeréhez.

A 2011-es szakmai munka folytatásaként jelennek meg a rendezvény programjában a magyar soros elnökség ideje alatt elfogadott, a Lelki Egészség és Jólét Európai Paktuma Tanácsi Következtetésének folytatásához, az úgynevezett Közös Akció (Joint Action) kiemelt prioritásaihoz, és annak előkészítéséhez kapcsolódó témák. Hazánkban évről évre kiemelt fontosságú kérdés az öngyilkosság, valamint a pszichiátriai ellátás közösségi irányba történő átalakulásának nehézségei.

Az EAAD (European Alliance Against Depression) elnevezésű program 2004-ben indult az Európai Unió támogatásával. A program célja a depresszió, mint betegség destigmatizálása, a depresszióval küzdő betegek felismerése és az ellátó rendszerbe juttatása, ezen keresztül az öngyilkosságok számának csökkentése. 17 európai országban hajtották végre ugyanazt a négyszintű beavatkozási programot, Magyarországon Szolnok és a hozzá tartozó kistérség volt a beavatkozás célpontja. A program ideje alatt, 2005-ben Szolnokon az öngyilkossági arány 57 százalékkal, 2006-ban 46%-kal volt alacsonyabb az előző 9 év átlagánál, a program befejezése után azonban az öngyilkossági arány az azt megelőző szintre emelkedett vissza.

A programot 2010. januárjától 18 hónapon keresztül az OSPI-Europe (Optimized Suicide Prevention programs and their Implementation in Europe) program követte, melynek során Miskolc városában helyi szakemberek bevonásával került kialakításra egy olyan hálózat, amely önmagában is képes működni. Tagjai a helyi közösségeket megmozdítva, közös fórumra hozva hosszú távon is fenn tudják tartani a kedvező hatást. A következő beavatkozási program a PREDI-NU, mely egy országos szintű, Internet alapú program.

A konferencián megrendezésre kerülő szakmai kerekasztalon mutatják be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium 2010/2011-es együttműködési megállapodása alapján zajlott A közösségi pszichiátriai ellátás fejlesztése és öngyilkosság megelőzés elnevezésű program főbb eredményei. A program fő célja az volt, hogy a kórházi kezelésben részesülő, öngyilkossági kísérletet elkövetőket olyan egészségügyi és szociális ellátásokhoz segítse hozzá lakóhelyükön, amelyek problémáik megoldásában hatékony segítséget nyújthatnak, ezáltal a visszaesés kockázatát csökkenthetik. A programban több mint ezer személy vett részt, akiket több mint húszféle intézménytípusba irányítottak.

A pszichiátria szakmai újdonságai mellett természetesen napirendre kerülnek a hazai ellátás aktuális kérdései és kihívásai is, így külön szekció foglalkozik a tervezett új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet és a hazai szakemberhiány kérdésével. Közismert, egyben sajnálatos tény, hogy hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek vonatkozásában. Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, a súlyos neurológiai krónikus problémák, a demencia emberek százezreit érinti. Ezen egészségügyi kihívások mellett az elmúlt években nemcsak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása történt meg, hanem jelentős (24 százalékos) országos pszichiátriai aktív ágyszám-csökkentés is lezajlott, a krónikus férőhelyek minimális (4 százalékos) bővülése mellett. Így jelenleg hazánk a pszichiátriai fekvőbeteg ellátó kapacitások tekintetében Európában a 23. helyen van. Nagy szükség van egy hatékony, módszertani–szervezési, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes, valamint egy korszerű mentális egészséget és a betegségeket is kutató központ újraszervezésére.

Az infrastrukturális hiányosságok mellett egyre szélesebb azon magyar orvosok köre, akik külföldön végzik munkájukat. A konferencia keretein belül külön munkacsoport foglalkozik a témával, hidat teremtve a külföldön dolgozó és itthon maradt pszichiáterek között. Sokuknak már alig, vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk az itthon dolgozó kollégákkal, pedig együttműködésünk nem csak a hazatérést teheti könnyebbé, tapasztalataik és tudásuk beépülhetnek a magyar pszichiátriai életbe. Reményeink szerint a workshop segíteni fog abban, hogy élővé tegyük az informális kapcsolatokat, amelyhez az MPT intézményes hátteret nyújt.

Az idei rendezvény fontos területe a test és a lélek összefüggéseinek vizsgálata, a pszichoszomatikus és szomato-pszichés kapcsolatrendszer feltárása. A konferencia egyik plenáris szimpóziuma a depresszió, a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek komplex összefüggéseit tárgyalja vezető hazai kardiológus és diabetológus szakértők közreműködésével.

Szintén a konferencián mutatkozik be egy jelentős hazai kutatás, amely a depresszió, szorongásos és vitális kimerültség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek összefüggéseit vizsgálja. A felmérés eredményei rámutatnak arra, hogy a kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos pszichés tényezők átfogó vizsgálata, és indokolt a vitális kimerültség csökkentését célzó pszichológiai kezelések alkalmazása.

Más aspesktusból, szintén a test és lélek szoros kapcsolatára világít rá egy felmérés, amely túlsúlyos és elhízott betegeknél a depresszió és az öngyilkossági gondolat előfordulásának gyakoriságát vizsgálja. Az eredmények bizonyították, hogy hangulatzavar gyakrabban fordul elő a túlsúlyos/elhízott pácienseknél, illetve az idős túlsúlyos/elhízott betegek körében jelentősen magasabb a depresszív tünetegyüttes előfordulása.

Ezévi tudományos ülésünk egyik érdekes témája a pszichiátria dinamikusan fejlődő területére, az evészavar egyik speciális területére, a gyerekvárás időszakában előforduló testkép és evészavar témájára fókuszál. A várandósság jelei, amelyek a test alakjának gyökeres változását hozza magával, gyakran negatív érzéseket keltenek a kismamában. Neves kutatók vizsgálatai feltárták, hogy az amerikai nők 40 százaléka fél a terhesség alatti súlygyarapodástól, és 72 százalékuk aggódik, hogy nem fogja tudni visszanyerni régi alakját. Az önértékelési problémákkal, testképzavarral, örökös elégedetlenséggel küzdő nők számára a terhesség ideje kész rémálom lehet, ezért kiemelten fontos, hogy időben szakemberhez forduljanak. Más kutatók eredményei igazolják, hogy az evészavaroknak negatív következményei lehetnek a terhességre, valamint a születendő gyerek egészségi állapotát befolyásolhatják, valamint a szülési komplikációk is nagyobb arányban fordulhatnak elő.

Néhány érdekesség, határterületekkel foglalkozó prezentációkból: Hazánkban kevéssé ismert terápiás módszer a ló-asszisztált, vagy más néven lovas pszichoterápia is bemutatkozik a rendezvényen. 2004-ben indult el a Magyar Lovasterápia Szövetség első hazai képzése pszichológusok számára, a módszer azóta is keresi helyét és szakmai elfogadtatását. A ló-asszisztált pszichoterápia alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kiegészítő kezelésére.

A lovak által nyújtott „tükör” jól használható mind a problémák feltérképezése, „megjelenítése”, valamint a terápia során bekövetkező változás megerősítésére egyaránt. Szimpózium foglalkozik, a sport előnyös és hátrányos lelki aspektusaival, ahol szakemberek mellett két olimpiai bajnok, Nagy Tímea és Pásztory Dóra (paralimpiai bajnok) meghívott vendégként osztja meg saját tapasztalatait.

A Népjóléti Minisztérium 1992. január 14-i SOTE-beli sajtótájékoztatóját – melyen a Vásárhely és Vidéke budapesti tudósítójaként magam is részt vettem – Juhász Judit, a későbbi kormányszóvivő vezette. Erről szóló beszámolóm idekattintva olvasható. Sándor azóta kétgyermekes édesapa lett és egy iskola gondnokaként dolgozik.

A húsz évvel ezelőtti első hazai szívátültetést számtalan veseátültetés előzte meg. Az átültethető szívet és a vesét nálunk halottakból távolítják el. 1991. közepén – tehát még az első magyar szívátültetés előtt – a Vesevilág folyóirat munkatársaként a vesedonorok sorsa érdekelt. (Csak később tudtam meg, hogy a szívsebészek is velük együtt gyakorolták a szívkivételt.) A szervnyerésről szóló írásom idekattintva érhető el.

Szívből már kétszáznál is többet, míg veséből 1979-től több mint kétezret ültettek át eddig Magyarországon. Az ezredik veseátültetést 1992. január 6-án végezte Dr. Szenohradszky Pál szegedi sebészfőorvos és csapata. Róluk szóló írásom idekattintva olvasható.

Sokan szeretnének közülük külföldön munkát vállalni, mivel ott az itteni százezer forintos kezdő fizetésük többszörösét kínálják. Mivel a diploma megszerzése nyelvvizsgához kötött, így a kezdő orvosok a határainkon túl is megállják a helyüket. Más kérdés, hogy odakinn az élet is drágább, s a hálapénz sem megszokott.

A rezidensek képviselete kétszázezer forintos kezdő bért szeretne kollégáinak, a szakorvosoknak meg háromszázezret. Az egészségügyi kormányzat hajlani látszik a kérésre, a részleteket viszont ki kell még dolgozniuk. Erre kértek három hónap haladékot, melyet a fiatal orvosok elfogadtak. Ősszel már többen vállalták, hogy havi kétszázezerért öt évig itthon maradnak és nem fogadnak el a betegeiktől hálapénzt.

A kórházak tulajdonváltása több helyen vezetőváltással is jár. Azoknak a főigazgatóknak, akik eddig jól gazdálkodtak, nem kell félniük, azokat viszont bizonyára leváltják majd, akik eladósították intézményüket. Mivel a változásoknak a betegek érdekeit kell szolgálniuk, fejlesztik a sürgősségi ellátást. Az országot nyolc ellátási régióra osztják és a szakorvosi állományt igyekeznek úgy átcsoportosítani, hogy senki se maradjon ellátás nélkül. Budapesten három csúcsintézményben gondolkodnak. Észak-Pest betegeit a Honvéd Kórház, Dél-Pestét a SOTE Korányi-programmal megerősített Üllői úti klinikái, míg a budai oldalt a SOTE Kútvölgyi és Városmajor úti klinikái és a szomszédos a János Kórház látja majd el.

Idén zárt térben már nem gyújthatunk rá, dohányzásra alkalmas helyet csak a szabadban lehet kijelölni. Két kivétel akad mindössze: a büntetés-végrehajtási és a pszichiátriai intézetek. Mivel tegnaptól még a kórházak udvarán sem dohányozhatunk, a füstölgő orvosok és nővérek sem mutathatnak már rossz példát betegeiknek.

Az esemény rendkívülisége, hogy Magyarországon állami intézményben először ma volt lehetősége a szakmai közönségnek és a sajtónak élő közvetítésben végigkövetnie egy urológiai beavatkozást, egy rákos prosztata eltávolítását. Az operációt Dr. Kovács Gábor, a Honvédkórház főorvosa és Dr. Jan Schraml, a cseh Ústí nad Labem-i Masaryk Kórház nagy tapasztalatú professzora végezte.

Ismét robot operál Magyarországon. A világhírű da Vinci robotsebészeti rendszer újra hazánkba látogatott. A Telki Magánkórházban végzett műtétek után most megint szikét ragadott a robotkéz. Magyarországon a Telki Kórházban 2007-ben Dr. Ungár László egy nőgyógyászati műtétet, majd 2009-ben Dr. Kovács Gábor egy urológiai műtétet végzett a da Vinci rendszer segítségével. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Pap Károly utcai telephelyen is megtekinthető volt a műtéti program a délelőtti közvetítésen.

Robot operált a Honvédkórházban

A mai közel kétórás műtétet követő sajtótájékoztatót Prof. Dr. Papp György, a Honvédkórház Urológiai Osztályának vezetője vezette. Kérdéseinkre Dr. Bazsó Péter, a Honvédkórház orvos-igazgatója – aki „civilben” idegsebész, mely ugyanilyen mutatós és matatós szakma –, Dr. Kovács Gábor, a Honvédkórház urológus főorvosa, Katarína Bariová, a da Vinci Surgery képviselője, Balla Gábor, a Dutchmed Kft. ügyvezetője és Dr. Jan Schraml, a csehországi kórház professzora válaszolt. A cseh urológus elmondta, hogy napi két, heti 6-7, évi 180-200 műtétet végez. Gépük ötszáz beteget operál évente, mert az urológusok mellett a nőgyógyászok, fül-orr-gégészek és sebészek is használják.

Az egészségügyi innovációk lehetővé tették, hogy a laparoszkópos, endoszkópos technikák után a sebészet minimális invasiv, illetve kulcslyuksebészeti vonalát erősítve robotsebészeti rendszerek is helyet kapjanak a mai kor műtéti technikái között. Ennek egyik képviselője a da Vinci robotsebészeti rendszer. A robotsebészeti technológia fejlesztésében a katonai orvoslás igényeinek figyelembe vételével több száz szakember, és cég vett részt a ’90-es évek eleje óta, így a műszer a Honvédkórházba tulajdonképpen hazaérkezett. A piacvezető da Vinci rendszert az amerikai Intuitive Surgical Inc. fejlesztette, az első engedélyeket az ÁNTSZ tengerentúli megfelelőjének számító FDA 2000-ben adta ki.

A rendszer három részből tevődik össze. Egyike a sebész által egy joystick és pedálok segítségével irányított sebészi konzol, amely által az orvos távolból is képes a műtétet a robotkar rendszerre továbbítva elvégezni. Ezért is nevezték el ezt a robot rendszert intuitívnek, mivel a robotkar teljes egészében követi a sebész által végzett kézmozdulatokat. Ezért így az a megfelelő precizitással és eleganciával képes olyan eredmények elérésére, amelyek még más módszer alkalmazásában nem voltak bizonyítottak az orvostudomány szakterületein.

Mindezt alátámasztja az a tény is, hogy a robot rendszer harmadik rész elemeként egy irányítóegység szerepel, amely a legmodernebb 3D HD optikai endoszkópos rendszerrel van felszerelve, ami maximális látási viszonyokat teremt a műtét alatt mindvégig. Így egyrészt nemcsak a műtét alatti komfortos körülményeket tudja bebiztosítani az orvos részére, hanem legfőképpen és elsősorban a beteg műtét alatti biztonságát, ami az orvos számára a legfontosabb bármilyen módszer alkalmazásáról van is szó.

A betegbe a műtét során apró 1-2 cm-s bemetszéseken keresztül kerülnek be az apró-robot karra erősített- sebészeti eszközök, amelyeket a sebész háromdimenziós képernyőn keresztül követ. A sebész kézmozdulatait a rendszer érzékeli. A rendszer előnye a mini-invaziv eljárás, precíziós, mikro-sebészeti beavatkozás lehetősége, kisebb vérveszteség, gyorsabb gyógyulás. A rendszert főként az urológia, nőgyógyászat, kardiológiai sebészet területén használják, bár már számos más műtétet is elvégeztek; történt élődonoros vese-transzplantáció, hasnyálmirigy-átültetés, daganatos gyomoreltávolítás, lágyéksérv-opus, epehólyag-eltávolítás is.

Amerikában és Európában több robotsebészeti központ működik. Európában 357 robot van installálva, USA-ban 1508 és ezen kívül a világ összes többi területét együttvéve 166 robot operál. Összesen tehát 2048 robot központ működik szerte a világon. Romániában ma 7 rendszer működik. Hazánkban sajnos még egy robotsebész sem működik, pedig a lakosság számát tekintve minimum négy, ideális esetben tíz da Vinci rendszerre lenne szükségünk.

A páratlan sebészeti rendszert egy prosztatektómia műtét közben tekinthettük meg. A prosztata eltávolítására a férfiakat leggyakrabban érintő daganatos betegség, a prosztatarák miatt került sor. A prosztataeltávolításra a férfiakat leggyakrabban érintő daganatos betegség, a prosztatarák miatt került sor, ez a beavatkozás jellemzően hagyományos, nyílt műtét keretében nagy vérveszteséggel – legalább fél literrel – történhet meg.

A robotsebészet előnye tehát itt egyértelmű: nincs szükség akkora vágásra, elég néhány lyuk a hasfalon, s a vérzés is alig néhány milliliteres. A gyorsabb sebgyógyulás miatt a cseh kórházakból a helyben lakó betegeket a harmadik, a messzebbről érkezőket a nyolcadik napon engedik haza. Mivel ez az idő a hagyományos műtétekkor jóval hosszabb, a szűkös ágykapacitás miatt robot nélkül nem lehetne ilyen gyors betegcserét, ilyen sok műtétet elvégezni. Ha szövődményként mégis műtéti utó-vérzés lépne fel, ez már a robot nélkül is ellátható.

Tavaly márciusban már jártunk a Heves megyei településen és beszámoltunk a látottakról, így ezt nem ismételjük meg. Hotelszárny azóta sem épült, az igazgató úr viszont egy rehabilitációs központban gondolkodik. Erre még Európai uniós támogatás is igényelhető, a gyógy-turizmusra viszont ilyen nem kapnának.

A polgármester úr elmondta, hogy 300 szálláshely van Mátraderecskén, mely 47 családnak nyújt biztos megélhetést. Ők is tudják, hogy ez egyre kevésbé elégíti ki az igényeket, sokan négycsillagos wellness szállókba vágynak. A Mofettával szemben egy 240 ágyas apartman-ház építése is elkezdődött, de anyagiak hiányában félbemaradt, ezért most újabb befektetőkre várnak.

Az önfenntartással kapcsolatban Forgó Gábor elmondta, hogy vissza kéne térni az 1945. előtti állapotokhoz. Akkor minden falu megtermelte saját szükségleteit, most viszont mindenütt külső segítségre várnak. Nem megengedhető, hogy a napköziben a plázából vásárolt mirelitből főzzenek, miközben a földek parlagon hevernek, a falusiak pedig a segélyre várnak. Sajnos kevés az iskolázott ember, tette hozzá a főorvos úr, mert a Munkaügyi Központ nyilvántartott álláskereső között alig talált érettségizettet a Központ recepciós feladataira.

A sajtótájékoztatót követően a derecskei vendégek és a Sajtóházban működő Hafér Kávézó jóvoltából megkóstolhattuk a hagyományos palóc ételeket, italokat. Palócleves, hagymás gálica és paprikás krumpli gőzölgött az asztalokon, melyekre tüzes mátrai fehér- és vörösborokat ihattunk.

Az új licencek és frissítések, melyek összértéke 38 millió forint, nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a vak és gyengén-látó emberek számára a tanulásban és a munkavállalásban. Ma a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében tartott adományozási ünnepségen hatvan nyertes vehette át személyesen az adományt, a többieknek postai úton juttatják el nyereményüket a szervezők.

A magánszemélyeknek meghirdetett pályázati felhívásra összesen 520 fő jelentkezett, az alapítvány kuratóriuma közülük választotta ki a nyerteseket. Az elbírálás szigorú pontozás alapján történt, figyelembe véve, hogy az illető tanuláshoz, munkavégzéshez, önkéntes munkához vagy a szabadidő hasznos eltöltéséhez kéri a speciális szoftvereket, frissítéseket.

A nyertesek a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek közül kerültek ki. Megtalálható köztük az általános iskolai tanulótól kezdve az aktív dolgozón át a nyugdíjasig mindenki, akinek a JAWS for Windows képernyőolvasó és a MAGic képernyőnagyító szoftverek megkönnyítik a mindennapjait. A rendezvényen részt vett Tobias Winnes, a programot támogató Freedom Scientific cég értékesítésért felelős alelnöke.

Az Informatika a látássérültekért Alapítvány célja, hogy a Magyarországon élő közel százezer vak és gyengén-látó embert korszerű informatikai eszközökkel segítse a tanulásban, a munkavállalásban és a szabad idő hasznos eltöltésében. Az elmúlt évek során több mint 1500 látássérült ember számára „tette láthatóvá” a világot speciális képernyőolvasó- és nagyító programok, használt számítógépek és digitális diktafonok adományozásával. Az Informatika a látássérültekért Alapítvány az ERSTE Foundation Award for Social Integration 2011 pályázat egyik díjazott nyertese. Az alapítványról bővebben idekattintva olvashatunk.

Idén a Társaság olyan aktuális témákkal várja az érdeklődőket, mint a hypertonia kutatás újdonságai, aktuális kérdései, epidemiológiája, a magas vérnyomás és a daganatos betegségek összefüggései, a magas vérnyomás és társbetegségek összefüggései – tudtuk meg a délutáni sajtótájékoztatón. A Magyar Hypertonia Társaság évente ismétlődő kongresszusa nem csak a hazai orvostársadalomnak fontos összejövetel, hanem hazánk és a Kárpát-medencében élők számára is igen jelentős esemény. Európa ezen régiójában továbbra is növekszik a magas vérnyomás előfordulása – meghaladva a kétmilliót – és a következményeként kialakuló súlyos szervi betegségek száma is folyamatosan emelkedik.

A nem kontrollált hypertoniás betegek száma még mindig igen magas. A Magyar Hypertonia Regiszter 2002 és 2005 közötti időszakban végzett mérései alapján a nem kezelt magas-vérnyomásbetegek száma megközelíti a 60 százalékot hazánkban. Öröm, hogy az MHT küldetése sikeres, mivel a felmérések azt mutatják, hogy a hazai betegek több mint 40%-a ma már hatékony, sokszor gyógyszeres ellátásban részesül, ami európai szinten is kiváló eredmény.

Az idei kongresszuson is külön hangsúlyt fektetnek a szakértők a magas vérnyomás és a társbetegségek kapcsolatára. A tanulmányok bizonyították, hogy a vérnyomás emelkedése együtt jár a nem kívánatos szív- és érrendszeri események bekövetkezésével, valamint a stroke növekedésével. Népegészségügyi szempontból a magas vérnyomás, a magas vér-zsírszint és a dohányzás adja a legrosszabb életkilátásokat. A metabolikus szindróma, kiemelten a magas vérnyomás nagy szerepet játszhat a perifériás érbetegség kialakulásában is. A Társaság a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társasággal együttműködve indított ÉRV Regiszter Programja az idei évben is folytatódott, további háziorvosi praxisokkal kiegészülve, így már közel 300 ÉRV Regiszter Ponton végzik rendszeresen az esetlegesen érintett betegek kiszűrését és után-követését.

Annak érdekében, hogy a hazai lakosság az egészség megőrzésére és a betegség megelőzésére vonatkozóan átfogó szűrővizsgálatban részesülhessen 2010-ben, a Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program részeként elindult Magyarország legnagyobb átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja. 2011-ben 192 helyszínen fordult meg a szűrőkamion, amely révén 17 ezer, elsősorban középkorúakat érintető vizsgálat került feldolgozásra. A vizsgált adatokban nők esetében 42 százalékban, férfiaknál pedig 66 százalékban volt a normálisnál magasabb a vérnyomás. Az idei évvel együtt a program első két évadjában már 332 helyszínen több mint egymillió-kétszázezer vizsgálatot végeztek el.

Sikeresen zárta a Magyar Hypertonia Társaság az Éljen 140/90 alatt! – program során idén ősszel indított, elsősorban a fiatal korosztályhoz szóló kampányát. A kezdeményezés célja az volt, hogy az iskolákon és a közösségi médián keresztül hívja fel a figyelmet a magas-vérnyomásbetegség megelőzésére.

A Társaság Hypertonia Éve 2011 címmel iskolai pályázatot hirdetett az ország összes általános- és középiskolája részére hogy kiderüljön, melyik intézmény diákjai tudják a legnagyobb figyelmet fordítani az egészségre, azon belül a magas-vérnyomásbetegség megelőzésére. A pályázaton 42 iskola indult, akik összesen több mint húszezer ember vérnyomásértékét mérték meg és több mint 1400 főt – akinél magas vérnyomás értéket mértek – irányítottak orvoshoz! Szinte az ország egész területéről érkeztek pályázatok, a legtöbb nevezés budapesti, Pest megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei régióból érkezett.

Első helyen a nagyszentjánosi Hunyadi Mátyás Általános Iskola, második helyen a Tisztavasvári Középiskola Szakiskola és Kollégium, harmadik helyen pedig a nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola végzett. A nyertes iskolák nyereményüket a Magyar Hypertonia Társaság budapesti kongresszusán szervezett ünnepélyes díjátadón vehették át.

Az iskolai pályázaton kívül a Társaság online aktivitásokkal is szól a fiatalokhoz (és rajtuk keresztül családtagjaikhoz, ismerőseikhez). A legnagyobb magyar videó-megosztó portálon neves hazai szakemberek és a Lelkes–Mérő család bábfigurái részvételével négyrészes oktatófilm-sorozatban mutatták be a magasvérnyomás-betegséget, annak kialakulását, megfelelő kezelését és a helyes otthoni vérnyomásmérést.

A fiatalabb korosztály eléréséhez legmegfelelőbb felületen, a Facebookon játékos és tájékoztató formában is informálódhattak az érdeklődők a magas vérnyomásról. A kezdeményezéshez ez idáig több mint 1200 ember csatlakozott (like-olt) és havonta több mint 6300 érdeklődő keresi fel a kluboldalt.

A kampány kezdete óta több mint 300 ezer érdeklődő találkozott a megjelenített tájékoztató üzenetekkel és több mint ötszázan hozzá is szóltak a témához. Mind az iskolai pályázat, mind a közösségi médiában tett aktivitások hosszú távon hozzájárulnak ahhoz, hogy már a legfiatalabb korosztály is tájékozott legyen a magas vérnyomást illetően, így könnyebben megelőzhető az esetlegesen később kialakuló betegség.

Az Onkológiai Kerekasztal mai ülésének témája a melanóma volt. Az Onkológia Kerekasztal a Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött, a releváns betegszervezetek, a szakma és a döntéshozói oldal képviselőinek részvételével rendszeresen megszervezett zártkörű esemény. A kerekasztal ülésein mindig az onkológiai ellátás aktuális problémáira, kihívásaira keresik a résztvevők a választ, és elmondható, hogy az eddigi ülések során számos gondra találták már meg közösen a megoldást.

A Kerekasztal legnagyobb erénye abban áll, hogy azon minden az onkológiai ellátásban lényeges szerepet játszó szereplő képviselteti magát, így a felmerülő kérdéseket teljes körűen, összefüggéseiben lehet megvizsgálni és a megoldást megtalálni. Az MTA Duna parti Székházában összeülő Kerekasztal célja a bőrgyógyászati rákok közül a legrosszabb indulatú kórforma, a festékes melanóma kérdéskörének áttekintése, az átalakuló ellátásban az onkológiai betegeket érintő változások számbavétele, és a civil szervezetek jelenlegi legégetőbb kérdéseinek tisztázása volt.

A Kerekasztalon a szakmai szervezetek képviselői – Országos Onkológiai Intézet, Magyar Onkológusok Társasága, Magyar Dermatológiai Társulat, MDT Dermato-onkológia Szekció, klinikai onkológia országos szakfelügyelő főorvosa, Országos Alapellátási Intézet –, döntéshozói oldal képviselői – NEFMI, OEP – és az onkológiai civil szervezetek vezetői vettek részt.

A megbeszélésen elhangzott, hogy a melanómás megbetegedés esetében legfontosabb az időben történő felismerés és megfelelő ellátó-helyre történő eljutás. Az időben történő felismerésben az érintett szerepe is elengedhetetlen, egyfelől lényeges, hogy ismerje a saját kockázatát, másrészről ő az, aki naponta látja, így felismerhet egy, a bőrén lévő festékes anyajegy megváltozását.

Mindazonáltal az alapellátásban dolgozók szerepe is kulcsfontosságú, a kerekasztalon elhangzott egy vizsgálati adat, miszerint ha 5 évente egyszer megvizsgálja a háziorvos a páciens teljes bőrfelületét, ezzel felére csökken a melanóma rizikója. Lényeges az is, hogy a háziorvos a gyanús eseteket megfelelő szakrendelésre irányítsa, hiszen „inkább küldjön négy beteget feleslegesen, minthogy akár csak egy eset is kicsúszhasson” mondták a bőrgyógyász szakemberek a megbeszélésen.

A melanóma mind diagnosztikájában, mind kezelésében egy összetett és bonyolult betegség, így ellátása – a maximális hatékonyság és költséghatékonyság érdekében – centrumokban történik. Az országban összesen öt ilyen centrum van: a budapesti, debreceni, szegedi és pécsi orvosi egyetem bőrgyógyászati klinikái, illetve az Országos Onkológiai Intézet. A megbeszélésen elhangzott, hogy aki eljut a centrumok valamelyikébe, ott olyan onkoteam foglakozhat a kezelésével, amiben minden szakember, így például onkodermatológus is részt vesz. Ez más onkológiai kezelőhelyeken nem feltétlenül biztosított. Mindemellett ezen centrumokban rendelkezésre állnak a megfelelő diagnosztikai eszközök és hozzáférhetőek a szükséges kezelési eszközök, gyógyszerek.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy ha a beteg eljut ezen centrumok valamelyikébe ott megkap minden szükséges segítséget, a gond azonban az, hogy nem minden beteg kezelése ezen centrumokban zajlik. A megbeszélésen szóba kerültek azok az új terápiás lehetőségek is, melyek a már előrehaladott állapotú (belső szerveken lévő áttét), eddig szinte reménytelen betegeknek kínál új terápiás lehetőséget.

A szakma is nagy várakozással néz ezen új, sok esetben célzott terápiás lehetőségek elé, azonban kifejtette, hogy ezen lehetőségek elérhetősége jellemzően csak a centrumokban megoldható. A finanszírozó ezzel kapcsolatban felhívta rá a figyelmet, hogy támogatni csak már hazánkban is törzskönyvezett készítményeket lehet, illetve hogy normál finanszírozásban adható készítményeket semmilyen indokkal sem lehet egyedi méltányosságra hivatkozva kérni.

Végezetül a házigazda Magyar Rákellenes Liga rámutatott, hogy ezen a terápiás területen a civilek szerepe is nagyon lényeges, hiszen mind a megelőzésben, mind a már érintettek megfelelő helyre irányításában fontos szerepet játszik az ő információs tájékoztató tevékenységük.

A nyolc perces anyag a Gyermekmentő Szolgálat egészségügyi tevékenységét, ezen belül is a Teréz körúti rendelőben folyó terápiás munkát mutatja be a gyermekek számára is érthető és figyelemfelkeltő módon. A Gyermekmentő munkájához kapcsolódóan a Péterfy Bori&Love Band készített egy dalt és hozzá egy videoklipet, amely a filmmel párhuzamosan szintén mától december 14-ig lesz látható a két gyerekcsatornán.

A Gyermekmentő Szolgálat 2002 szeptemberében nyitotta meg rendelőjét a Teréz körúton, ahol jelenleg gyermekgyógyászati és gyermek-neurológiai szakrendelés folyik elsősorban óvodás és kisiskolás korú, magatartási problémákkal, tanulási zavarokkal küszködő illetve autista, rászoruló gyermekek részére. A rendelőben gyógypedagógus, gyógytornász, gyermek-pszichoterapeuta és gyermek neurológus dolgozik.

A speciális eszközökkel felszerelt tornateremben, a hazánkban még kevésbé ismert Ayres-terápia alkalmazásával is fejlesztik a gyerekeket. A hat fős rendelőt Dr. Büki György gyermek neurológus irányítja. Tavaly összesen 3802 terápiára, szülői konzultációra és vizsgálatra került sor, míg ez év október 31-ig ez a szám elérte a 2500-at. A Gyermekmentő Szolgálat munkájáról bővebb információ idekattintva olvasható.

Nem hazudik tehát az angol mondás, miszerint az leszel, amit megeszel. A Kor Kontroll Társaság és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság mai nyílt napja a Halmi utcai Aesculap Akadémián a helyes táplálkozás fontosságára figyelmeztetett és arra, hogy a túlsúly, a kövérség nem pusztán esztétikai hiba.

Egyetlen példa, a Japánokra – a sok hal, meg a sok rizs fogyasztása miatt sokáig élnek, a nők átlagéletkora 86,4 év, a férfiaké 79,5 év – nem jellemzőek, vagy csak kis százalékban a rákos megbetegedések. Amikor azonban Amerikába költöznek és ők is a gyors éttermeket választják, egyetlen generáció alatt ugyanazt a daganatos megbetegedési statisztikát produkálják, mint az amerikaiak Az USA-ban a népesség negyede túlsúlyos, és a népbetegség egyre terjed Európában is, ahol a legelhízottabb ország Nagy-Britannia.

Dr. Bedros J Róbert kórházigazgató, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke elmondta, hogy amikor 2007-ben létrehozta a hazai társaságát az motiválta, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küszködők közé, a túlsúly sajnos egyre több gyermeket érint hazánkban is. Egyébként világméretű problémáról beszélünk, nem véletlen, hogy az elhízást a WHO 1998-ban idült betegségnek nyilvánította.

Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is beértek a ’60-70-es évek népegészségügyi erőfeszítései, amelyek a kóros vérzsír-szint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet, illetve a dohányzás visszaszorítását állították középpontba. Csakhogy amikor már mindenki elégedetten hátradőlt a székében, a ’90-es években új veszély ütötte fel a fejét. Az elhízás, amely a metabolikus szindrómával együtt az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává vált.

A rendezvényen elhangzott, hogy a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavar, a 2. típusú cukorbetegség, és ízületi betegségek mind-mind az elhízás következményei. Sőt! Az uraknál veszélybe kerül a férfiasság is, az elhízás következtében kialakuló hormonzavarok ugyanis potenciazavarokat okozhatnak! A vérzsírok szintje megemelkedik, kórosan elváltozik az érfal, ennek pedig egyenes következménye lehet a szívroham és az agyvérzés.

Dr. Farsang Csaba a Magyar Hypertónia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország felnőtt lakosságának negyede, azaz durván kétmillió ember hipertóniás. A magas vérnyomásról lassan úgy beszélünk, mint a fociról, vagy a kocsikról. Az is tény, hogy az egyik talán leggyakoribb hajlamosító tényezője a stressz mellett az elhízás. Az utóbbi években egyre nő az elhízott, túlsúlyos felnőttek és sajnos gyerekek aránya is. Ma már tévhit, vált, hogy hipertónia csak az érett generáció betegsége, jönnek a hipertóniás tizenévesek is.

Nem ártana, ha az anyáknak, nagymamáknak eszébe jutna, hogy a kedves duci lányban vagy fiúban esetleg ott ketyeg a bomba, és, már tinédzserként hipertóniás. B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke a nők szerepét emelte ki a táplálkozásban, mondván: mi vagyunk a család karmesterei. Ha nem figyelünk oda, hogy mi kerül az asztalra, ha nem nógatjuk a családot, hogy hétvégén menjünk mozogni, mi is tettestársak vagyunk. A kövérség, a magas vérnyomás, a magas koleszterin, a 2-se típusú diabetes és a nyomukban járó szörnyűségek tettestársai.

Dr. Nagy Erzsébet, a Szent Imre Kórház diabetológus főorvosa felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon öt-hatszázezer ismert cukorbeteg él. Többségük – legalább 75%-uk – testtömeg-felesleggel rendelkezik, többletsúlyuk általában évekkel, évtizedekkel megelőzte a cukorbetegség kialakulását, amiben döntő szerepet játszott. Ez a 2. típusú diabéteszre vonatkozik. A 2. és az 1. típusú diabétesz előfordulásának aránya 9:1, tehát nagyon durván, minden 10 cukorbetegből csak 1 valószínűsíthető l-es, míg a többi 9 a 2-es típusúnak, azaz a baj együtt jár életmódunk alakulásával.

Dr. Szabó Csilla reumatológus főorvos hangsúlyozta, hogy számos vizsgálat bizonyítja a túlsúly és az artrózis kialakulása közötti összefüggést is, különösen a térdízület esetében. Öt kiló testsúlyfölöslegtől való megszabadulás már jelentősen javítja a kilátásokat, ami az ízületek jövőjét illeti. Dr. Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója szerint a háziorvosok ismerik a fő rizikófaktorokat, azok csökkentésének jelentőségét. A túlsúly veszélyeire mindig felhívják a figyelmet, más kérdés, hogy kevés idejük marad arra, hogy a diétát is részletesen elmagyarázzák, miután dietetikus általában nem tartozik a praxishoz.

Dr. Pados Gyula, a tudatos fogyás szakértője hangsúlyozta, hogy az z elhízás azért következik be, mert a kalória-bevitel tartósan nagyobb, mint a szervezet energiaszükséglete. Kezelésének pillérei: diéta, életmódváltás, fizikai aktivitás, ha kell, gyógyszeres illetve műtéti kezelés. Beszélt a különböző orvosilag megalapozott diétákról, illetve felhívta a figyelmet azokra, amelyek alkalmazása tudományos háttér híján mellőzendő vagy legalábbis óvatosságot igényel. Arról is szólt, hogy a zsírbevitel, vagy a szénhidrátok korlátozása, esetleg a kettő kombinálása vezet-e a legtöbb eredményre? Tapasztalatait egyébként a Szent Imre Kórház Lipidológiai Osztályán szerezte, ahol évtizedek óta foglalkozik az elhízás problémájával, ez idő alatt több tízezer embernek segített a fogyásban és súlyuk megtartásában.

A vérzsírok szintje megemelkedik, kórosan elváltozik az érfal, ennek pedig egyenes következménye lehet a szívroham és az agyvérzés. Az elhízottak vérnyomását nem lehet jól beállítani, ha nem csökkentik testsúlyukat. Ráadásul az elhízás mértékével párhuzamosan növekszik a csípő, térd és boka kopásos betegségeinek aránya. Az elhízás nem vicc! Itt az ideje, hogy felemeljük a fenekünket a kanapéról, és ami legalább ugyanilyen fontos: ne higgyünk a csodaszerekben! A testsúlycsökkentés legjobb módja a diéta, az egészséges étrend, a rendszeres testedzés, és a legális étrend-kiegészítők! Aki eljött a rendezvényre, azt is megtudhatta, hogyan tegye ezt! A jó hangulatról Csák József operaénekes és Hegedűs Valér zongoraművész gondoskodott Csak jó evés, és jó ivás című koncertjükön.

A tévéfelvételeken a lázlapokat is láttuk, rajtuk az elrendelő orvosok aláírásait, pecsétjeit. Mivel az ápolók önállóan nem adhatják be a morfiumot, így a kezelőorvosok is mindig tudtak a terápiáról. Nagyon sok narkotikum fogyott, a szakma mégis megosztott az „eredményben”. Nehéz ugyanis utólag eldönteni, hogy mennyi volt a terápiás adag, többet adtak-e belőle a kelleténél, okoztak-e ezzel légzésbénulást és így a beteg néhány nappal korábbi halálát?

Most újabb verzió látott napvilágot: állítólag sok-sok gyógyszer tűnt el a kórházból néhány évvel ezelőtt. Mivel a kábítószerekkel szigorúan el kell számolni, az üres ampullákat is meg kell őrizni a páncélszekrényben, így elméletileg lehetetlen ellopni azokat. Gyakorlatban persze van egy jó módszer a lopásra: csak be kell írni a morfinokat a lázlapokra és a kábítószer-nyilvántartóba, de valójában a betegeknek a hagyományos – nem ellenőrzött – fájdalomcsillapítókat kell beadni, a narkotikumot meg eltenni és később értékesíteni. 2007. nyarán írtam már erről egy fikciót. Lehet, hogy itt sem túladagolás történt, hanem gyógyszerlopás, s a lázlapokon feltüntetett morfint beadás helyett elvitte és értékesítette valaki? Az állítólagos lopás ugyanis időben az állítólagos túladagolás utánra esik.

2003-ban tárgyalta a Fővárosi Bíróság a Fekete Angyal esetét. Ő úgy kezelte a Fővárosi Nyírő Gyula Kórházban a gyógyíthatatlan betegeit, hogy a morfin mellé Seduxent szívott fel, s a kettő együtt okozhatott légzésleállást. Az első tárgyalási napján meghallgattam, hogy az egyik este 10-kor vénásan beadott gyógyszerek után csak másnap reggel 6-kor állt le a beteg légzése, mégis összefüggést találtak az injekció és a haláleset között.

Többrendbeli előre megfontolt emberöléssel vádolták a fiatal ápolónőt, pedig mindegyiknél órák teltek el az injekciók beadása és a halálesetek között. Mégis elítélték, mert bevallotta az ölési szándékot. Az Uzsokiban itt most nem tartunk, s az orvosoknak sem kell a börtöntől félniük! Őket sosem szoktál elítélni, ha szabályosan leadminisztrálják és logikusan megmagyarázzák utasításaikat. Leültetni csak az ápolókat szokták…

Az Erzsébet Kórház–Rendelőintézetnek idén szeptemberben járt le a szerződése a CT-berendezés korábbi üzemeltetőjével. A városvezetés és a kórház közösen megvizsgálta a lehetőségeket, és arra jutott, hogy a kórház maga is gazdaságosan tudná üzemeltetni a CT-diagnosztikát, amennyiben a város megfinanszírozná egy saját CT-berendezés beszerzését.

A városi közgyűlés első döntése arról szólt, hogy saját működtetésben marad a CT-diagnosztika. Majd gazdaságossági számításokat végeztek, és kiírták a közbeszerzési eljárást: a döntésben a beszerzési ár és szervizszolgáltatás havi átalánydíja volt a legfőbb szempont.

A közbeszerzési pályázat eredményeként a város egy Siemens SOMATOM Emotion 16 szeletes CT-berendezés beszerzése mellett döntött. A régi berendezést október elején leszerelték, és egy hónap alatt telepítették az újat. A CT-készülék november első munkanapjától működik éles üzemben.

Az ünnepélyes átadás alkalmával Dr. Kószó Péter alpolgármester elmondta: – A kórház a túlélés helyett immár az építkezésre koncentrálhat; 3–4 évvel ezelőtt az is kérdéses volt, hogy az intézmény egyáltalán talpon tud-e maradni, most azonban itt állunk egy olyan berendezés előtt, amelyet az ország bármelyik kórháza vagy egyetemi klinikája megirigyelhetne.

Örömünkre szolgál, hogy készülékünk növeli a diagnosztikai munka hatékonyságát Hódmezővásárhelyen, és ezzel a berendezéssel hozzájárulhatunk az Egészséges Vásárhely Program sikeréhez – hangsúlyozta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondta még, hogy az Erzsébet Kórház mintaszerű beruházást hajtott végre, olyan gépet vásároltak, amelyik tudásban teljes mértékben illeszkedik a napi klinikai munkához, biztosítva ezzel a kiváló minőségű betegellátást a költségek egyidejű csökkentése mellett.

Az új berendezés megbízható, kis szervizigényű, és lefedi a radiológiai vizsgálatok teljes körét az elérhető legkisebb sugárterhelés mellett – tette hozzá Dr. Szokodi Csaba, a Siemens Zrt. Egészségügyi Szektorának igazgatója. A CT-hez tartozó világszínvonalú syngo.via képfeldolgozó szoftver nagyban segíti, hogy a radiológusok gyorsabban, pontosabban és egyszerűbben leletezzenek, mint korábban.

A SOMATOM Emotion 16 a világ legnépszerűbb CT-berendezése, amelyből több mint hétezer darabot adtak el világszerte, Magyarországon pedig az üzembe helyezett CT-k között minden tizedik ez a készülék. Az Erzsébet Kórház–Rendelőintézet – elmúlt évek adatain alapuló – számításai szerint a szolgáltatás pénzügyileg is gazdaságos és fenntartható lesz.

Dr. Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház–Rendelőintézet főigazgatója elmondta: – Egy kórház csak akkor lehet sikeres, ha kiváló diagnosztikai hátteret épít fel. A CT-diagnosztika saját kézbe vétele egy tervezett, 2004 óta tartó folyamat része, hiszen az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg ezen a területen a labor- és a patológiai területet is beleértve. A kórház jövőbeli céljai között szerepel a teljes körű digitalizáció megvalósítása és a távleletezési lehetőségek megteremtése – tette hozzá a főigazgató.

A kórház számára azért előnyös a CT-diagnosztika üzemeltetése, mert rugalmasabbá válhat az ellátás. Intézeten belül ugyanis gyorsan tudnak kapacitásokat átcsoportosítani az aktuális igényekhez igazítva, mindemellett saját maguk tudják kigazdálkodni a fekvőbetegek és a járóbetegek körében elvégzett vizsgálatok változó költségeit.

Siemens – több mint 120 éve Magyarországon

A Siemens magyarországi jelenléte az első budapesti villamosvonal megépítésével, 1887-ben kezdődött. Az első hazai Siemens vállalat (Siemens & Halske Budapest) 1890-ben történt megalapítása óta – a II. Világháborút követő kényszerszünettől eltekintve – a Siemens vezető szerepet játszik az ország modernizációjában, az infrastruktúra fejlesztésében.

A Siemens AG általános magyarországi képviseletét a budapesti székhelyű Siemens Zrt. látja el a következő négy szektorban: ipar, infrastruktúra és városok, energia és egészségügy. Kereskedelmi és szolgáltató profilja magában foglalja a Siemens termékek, rendszerek és technológiai megoldások hazai értékesítését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, mint a tanácsadás, tervezés, engineering, telepítés, üzembe állítás, műszaki üzemeltetés, szerviz.

A Siemens Zrt., valamint a csoporthoz tartozó termelő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet végző további Siemens leányvállalatok a 2010–2011-es üzleti évben együttesen több mint kétezer munkatársat foglalkoztattak, és 93,6 milliárd forintos összforgalommal járultak hozzá az ország gazdaságához.

Napjainkban az emberi kapcsolatok – amelyek talán a legfontosabb erőforrást jelentik az életünkben – mind gyakrabban mondanak csődöt… A válások száma folyamatosan nő, és a hosszú távú párkapcsolatok működtetésébe is sokan buknak bele. Belső Nóra könyve alaposan, ugyanakkor kellő érzékenységgel járja körül a témát, és rámutat: a legtöbb embernek az érzelmi kapcsolatok kezelése jelenti a fő problémát.

Férfiak és nők élnek egymás mellett, gyermekeik vannak, dolgoznak, pénzt keresnek – de nem képesek egymásra odafigyelni, nem érzik és nem értik egymást. A rossz kérdések rossz válaszokat szülnek, és ezt gyakran már ők maguk sem veszik észre. A szerző kérdésfelvetései, gondolatai, pszichiátriai praxisából hozott történetei, illetve a hétköznapi társas helyzeteket elemző sorai új megvilágításba helyezik a problémákat, és mindenkinek segítenek eligazodni a párkapcsolati érintkezés útvesztőiben.

Dr. Belső Nóra

1993-ban a SOTE Általános Orvostudományi Karán diplomázott, 1998-tól pszichiáter szakorvos. Érdeklődése középpontjában a hangulati zavarok, a depresszió és a bipoláris betegség, továbbá a pszichoszomatikus betegségek (határterületi kérdések) és a párkapcsolatok működésének jellegzetességei állnak.

Klinikai és tudományos munkáját az azóta már bezárt OPNI-ban végezte. Több hazai és nemzetközi klinikai és farmakológiai vizsgálatban is részt vett, két évig az OPNI Kutatás Etikai Bizottságában is közreműködött. A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Biológiai Pszichiátriai Egyesület, továbbá a Harc a női szívekért Alapítvány kuratóriumának tagjaként is résztvevője a magyar orvos-szakmai közéletnek. Számos hazai és nemzetközi kongresszuson és tudományos ülésen jelenik meg szakmai anyagokkal.

Orvosi munkája részeként társadalmi felvilágosító tevékenységet is végez a médiában, egyéb szakmai, egyetemi konferenciákon tartott előadások, beszélgetések alkalmával. Szakmai és emberi meggyőződése, hogy a lelki problémákhoz és pszichés zavarokhoz fűződő negatív társadalmi attitűd elsősorban az ismeretek hiányából fakad, éppen ezért minden alkalmat megragad a lelki élettel kapcsolatos információk átadásának lehetőségére. Könyve a Jaffa Kiadó gondozásában ma jelent meg.

Mindössze a szülők 53%-a ragaszkodik ahhoz, hogy reggelizzen a gyermeke, a többieknél elmaradhat az első étkezés. A reggelit hanyagoló szülők közel 60%-a arra hivatkozik, hogy a gyerek még nem éhes, 52%-uk a reggeli sietséggel magyarázza, 46% szerint pedig amúgy is közel van a következő étkezés – áll a Magvas gondolatok a reggeliről felmérésben, amelyet a Medián készített idén októberben a Nestlé felkérésére.

Akár 12-14 óra is eltelhet a vacsorától a reggeliig. Ennyi idő alatt a szervezet energiaszintje drasztikusan csökken – vélekedik a témáról Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. – Éppen ezért egy gyermek számára is elengedhetetlen az ébredést követő étkezés, aminek táplálónak kell lennie. Fontos, hogy a reggeli tartalmazzon teljes értékű gabonával készült élelmiszert, pl. gabonapelyhet vagy pékárut, valamilyen teljes értékű fehérjeforrást, például tejet, esetleg más tejterméket, nyers zöldséget vagy gyümölcsöt, illetve valamilyen innivalót – figyelmeztet a dietetikus.

Ezekhez a kívánalmakhoz viszonyítva igencsak meglepő, hogy a felmérés szerint a reggelire leggyakrabban fogyasztott étel a klasszikus felvágottas vajas kenyér. Természetesen szénhidrátra szükségük van a gyermekeknek is, de nem mindegy, hogy milyenre. A táplálkozástudományi szakértők a teljes értékű gabonával készült élelmiszereket ajánlják. Bár a megkérdezett anyák 65%-a úgy gondolja, hogy a kenyérféleség elengedhetetlen az ideális reggelihez, ugyanakkor a teljes értékű gabonáról csak 7% tudja, hogy táplálóbb, és 35% tartja egészségesebb összetételűnek a finomlisztnél.

A gyermekes háztartások háromnegyedében meg lehet találni a gabonapelyhet, de az édesanyák elsősorban a hozzáadott vitaminok miatt vásárolják. – Azt már csak kevesen tudják, hogy a rosttartalom és az ezen alapuló emésztőrendszerre gyakorolt hatás az egyik legfontosabb előnye a teljes értékű gabonával készült változatoknak, a vitamin- és ásványi anyag tartalom mellett – tette hozzá Antal Emese, a MADOSZ elnöke a Gerlóczi Kávéházban tartott sajtóreggelin.

Érdekes, hogy a szülők 51%-a úgy véli, hogy ő bizony körültekintően tervezi meg a gyerek étkezését, a számok azonban mást mutatnak. – Bár az anyukáknak megvan a kialakult véleménye, az esetek háromnegyedében mégis csemetéik kívánságán múlik, hogy mit esznek; és csak minden negyedik alkalommal tudja érvényesíteni akaratát az anya – hívja fel a figyelmet erre az ellentmondásra Venczel Tímea szociológus, a kutatást végző Medián elemzésvezetője.

Czene Attila sportért felelős államtitkár elmondta, a NEFMI a saját háttérintézményeként működő OSEI-vel, a MOB együttműködésével alakítja ki a versenyengedélyek elektronikus rendszerét. Ez egyben az Országos Sportorvosi Hálózat informatikai fejlesztési programjának része is. Czene hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta megoldatlan probléma egy jól működő nyilvántartási rendszer, amely naprakész adatokkal szolgál a sportolók egészségügyi helyzetéről.

Hozzátette, hogy nem csak a Sportért Felelős Államtitkárság, de a teljes NEFMI stratégiai feladatként kezeli a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) kiépítését és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek fejlesztését. – Ez év júniusára fejeződött be az új NSR alapjainak véglegesítése. Az NSR adatokkal való feltöltésének alapja, az alrendszerek, így a sportegészségügyi nyilvántartási rendszer kiépítése – mondta az államtitkár.

Borkai Zsolt MOB-elnök sikeres együttműködésként értékelte azokat az egyeztetéseket, amely a MOB, a NEFMI Sportért Felelős Államtitkársága és az OSEI között zajlott. A MOB elnöke jelezte, reményei szerint az olimpiai felkészülést segítő új informatikai rendszer a jövőben kiterjeszthető lesz pl. a szenior sportolókra is.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a hosszú távú döntések meghozatalának fontosságát hangsúlyozta, rámutatva ezzel arra, hogy a korábban alapjaiban tisztázatlan rendszer helyére egy, a jövőben is működőképes nyilvántartás kialakítása szükséges. Szócska kiemelte, hogy a sportolók számára időszerű volt egy sajátos ellátási rendszer, hisz sportsérülések legnagyobb számban a hétvégi versenyeken keletkeznek, sportolóinkat ekkor is magas szinten kell ellátni.

Soós Ágnes, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) főigazgató-főorvosa kifejtette: az új informatikai rendszer igen fontos része az adatvédelem, így az Államtitkársághoz eljutatott adatok, személyes adatokat nem tartalmaznak majd. Soós doktornő tájékoztatást adott arról is, hogy e kiemelt ellátást a megfelelő szakmai és területi lefedettség érdekében országosan tíz intézmény végzi majd: az OSEI, a budapesti, pécsi, debreceni és szegedi orvosegyetemek klinikái, az Országos Gerincgyógyászati Központ, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, valamint a tatai Kastélypark Klinika Kft.

A múlt heti kormánydöntést követően egy olyan, egységes rendszer jön létre az olimpiai és paralimpiai kerettagok felkészítése, vizsgálata és szükség esetén kezelése érdekében, amely 24 órás telefonos ügyfélszolgálati rendszert is üzemeltet majd. Az OSEI központi telephelyére beérkező hívások nyomán, a szakszemélyzet segítségével a sérülés vagy egyéb betegség miatt felkészülésében akadályoztatott sportolót azonnal a megfelelő ellátást nyújtó egészségügyi intézménybe irányítják. Az ellátáshoz és az ehhez szükséges rendszer kiépítéséhez idén a kormány 78,2 millió forintot csoportosít át a NEFMI fejezetébe, 2012-re pedig a jövő évi költségvetés tervezésénél az olimpiáig tartó időszakra időarányosan biztosít forrást.

Töretlen sikerrel terjed hazánkban az egész világos is egyre népszerűbb paleolit táplálkozás az egészségüket megőrizni vágyók és a gyógyulásukat keresők körében. Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek című műve a korábban e témában megjelent tudományos alapossággal megírt könyveinek rövid, olvasmányos összefoglalása.

Szendi Gábor 2009-ben írta meg első könyvét e témában, amely a mai nyugati orvoslás és táplálkozástudomány tudományos kritikája. Könyvében a legújabb orvostudományi kutatások eredményeire építve bizonyította, hogy a civilizációs betegségek XX. századi járványszerű terjedését a nyugati táplálkozás okozza. Későbbi könyveiben betegségről-betegségre haladva mutatta ki, hogy azok a betegségek, amelyekben ma minden második-harmadik ember meghal, még a XIX. században is ritka kórképek voltak, s e betegségek a természeti népeknél teljesen ismeretlenek.

Szendi bemutatja, hogyan alkalmazkodott az emberi szervezet evolúciója során a ma paleolit táplálkozásnak nevezett étrendhez, és pontról-pontra kimutatja, a nyugati táplálkozás mely, ettől eltérő elemei felelősek a civilizációs betegségekért. Leszámol a szívbetegség koleszterin teóriával, s bizonyítja, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket a túlzott szénhidrátfogyasztás okozza. Nem új, csak elfeledett gondolat az is, hogy a ma minden negyedik ember életét követelő rák cukor és inzulinfüggő, és súlyos kockázati faktor a D-vitaminhiány is.

A napjainkban járványos méreteket öltő 2-es típusú cukorbetegség a nyugati orvoslás által mesterségesen fenntartott betegség, amely paleolit táplálkozásra gyorsan elmúlik. Bár a paleolit táplálkozás nem fogyókúra, leglátványosabb sikereit mégis azzal aratja, hogy követve elveit, koplalás-mentesen gyors fogyáshoz és az egészséges testsúly folyamatos fenntartásához vezet.

A paleolit táplálkozás az első, minden tekintetben tudományosan megalapozott, az ember evolúciójára épülő táplálkozástan. E könyv Szendi Gábor kutatásainak rövid foglalata, kedvcsináló egy sorsfordító étrendhez és a témában való további elmélyüléshez. A forradalmian új táplálkozásra való átérést Szendi Mezei Elmirával írott két szakácskönyve is segíti.

Szendi Gábor–Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv 2.

A szerzőpáros könyve nem csak azt mondja meg, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a paleolit táplálkozással, de azt is bemutatja az olvasónak, hogyan alakulnak ki a nyugati táplálkozás hatására a civilizációs betegségek. Szendi Gábor az orvostudományi kutatások legújabb eredményei alapján tárja fel a ma leggyakoribb civilizációs betegségek kialakulásának mechanizmusát, s bizonyítja, hogy korunk betegségei korunk jellegzetes táplálkozási rendszeréből fakadnak.

Sorra veszi korunk pusztító kórképeit, mint a szív és érrendszeri betegségeket, a rákot és a cukorbetegséget, az egyre több embert érintő Alzheimer betegséget és depressziót, vagy a nőknek sok keserűséget okozó nyavalyákat, mint az endometriózist, a policisztás ovárium szindrómát és a fájdalmas menstruációt.

Elemzi a jellegzetes, táplálkozással szoros kapcsolatot mutató refluxot, gyulladásos bélbetegségeket és irritábilis bélszindrómát, az egyre több gyermek fejlődését és beilleszkedését zavaró hiperaktivitásat, s a járványszerűen terjedő allergiás betegségeket. Meglepő összefüggésekre mutat rá a mozgásszervi betegségek, mint izületi panaszok, köszvény, reumatoid artritiszt és a táplálkozás között. Tárgyalja a csontritkulás kérdését és általában az autoimmun betegségek modelljének tekinthető 1-es típusú cukorbetegséget, pajzsmirigy betegségeket és a szklerózis multiplexet.

Olyan mindennapi kellemetlenségek is meglepő kapcsolatot mutatnak a nyugati étrenddel, mint az afta vagy az aknék. Mezei Elmira pedig több mint 130 új paleolit recepttel bizonyítja, hogy a paleolit táplálkozás nem valami aszkéta életmód, hanem ízletes, a kulináris örömöket kedvelők vágyait is kielégítő étrend. A szakácskönyv egyes betegségek kapcsán konkrét étrendi javaslatokat is megfogalmaz, ezzel is segítve a betegek gyógyulását.

Világszerte több mint 240 millió embert érint manapság a cukorbetegség, és a betegek száma napról-napra növekszik. Minden évben november 14-én, az inzulint felfedező orvos születésnapján tartják a Diabétesz Világnapját, amelynek tiszteletére Nemzeti Színház melletti parkban egy kék kör megformálásával hívták fel a figyelmet a cukorbetegségre és annak megelőzésére!

Második alkalommal várták a Cukorbeteg Egyesületek tagjait és támogatóikat a Diabétesz Világnap alkalmából megrendezett Öltözz kékbe! – rendezvényre, ahol a közös tornával, étkezési tanácsadással és egyéb izgalmas programokkal készültek az érdeklődőknek. A Diabétesz Világnap megemlékezés az inzulin felfedezéséért Nobel-díjat kapott Frederick Banting születésnapjáról, ugyanakkor fókuszba állítja a diabétesz megelőzésének fontosságát, ráirányítja a figyelmet az egészséges táplálkozás és életmód jelentőségére és a szövődmények megelőzésére.

A cukorbetegség az egész világon „járványszerűen” terjed. 2000-ben 171 millió volt a cukorbetegek száma világszerte, amely 2030-ra várhatóan 366 millióra fog növekedni. Magyarországon a cukorbetegek száma az elmúlt 20 évben megduplázódott, és ez a tendencia – elsősorban az egészségtelen életmód hatásai következtében – tovább folytatódik.

Magyarországon jelenleg a becslések szerint mintegy 800 ezer cukorbeteg él, akik rendszeres kezelésre szorulnának, mivel szervezetük nem termeli, vagy nem hasznosítja megfelelően az inzulin nevű hormont. Ma már számos modern terápia áll a rendelkezésre a cukorbetegség kezelésére, amelyek hatékony és biztonságos vércukorszint szabályozást biztosítanak. Ezek a készítmények egyre inkább megkönnyítik az együttélést a betegséggel. Az antidiabetikumok választékának bővülésével egyre inkább lehetővé válik a személyre szabott terápia. A megfelelő kezelés megválasztásánál tekintettel kell lenni a társbetegségekre: pl. az egyidejűleg fennálló szív-érrendszeri betegséget vagy a vesefunkció hanyatlást figyelembe kell venni – mondta el Dr. Hermányi Zsolt, meghívott szakértő.

A jó hangulatú rendezvényen nyolc budapesti betegszervezet meghívott képviselői vettek részt. A cukorbetegek elmondták, hogy az előírt életmód- és étrendváltoztatás kezdetben problémát jelent. Egyedül nehéz elkezdeni a mozgást, de – ahogyan azt az egyik résztvevő elmondta – a gyógytornász vezetésével végzett közös torna – melyet Kovács Adrienn fényképezett – ösztönzést és ötleteket adott arra, hogy a napi tevékenységek sorába be lehet illeszteni a mindennapi testedzést, és ezt bármely életkorban el lehet kezdeni. A diéta sem kizárólag megszorításokat jelent, egészséges alapanyagokból, kis odafigyeléssel, változatos és ízletes ételeket lehet készíteni. Ezt az ételkóstoló után egyhangúan megerősítettük.

A programot a diabetológiai és gyógyszerkutatás és fejlesztés elkötelezett szereplői, a Boehringer Ingelheim és a Lilly Hungária Kft. szervezték, akik amellett, hogy kötelességüknek érzik felhívni az emberek figyelmét a diabétesz szövődményeire, ezzel a rendezvénnyel is szeretnék kifejezni elköteleződésüket a cukorbetegség korszerű kezelése mellett. Az ebéd végeztével a kiosztott kék esőkabátokban kék lufikat engedtünk a magasba.

A rendelet alapja a 118-1979 számú, 2008-ban módosított Codex Standard, amely világszinten újra szabályozta a gluténmentes élelmiszerek körét, új megnevezéssel, meghatározásokkal és címkézési szabályok előírásával – hangzott el a Vidékfeljesztési Minisztériumban. „Gluténmentes” csak az az élelmiszer lehet, amelynek gluténtartalma nem magasabb, mint 20 mg/kg a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben, még akkor is, ha tartalmaz búzából, árpából, rozsból és/vagy zabból származó összetevőket.

„Nagyon alacsony gluténtartalmú” kizárólag az a diétás élelmiszer lehet, amelynek gluténtartalma 20 és 100 mg/kg közötti a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben, és van olyan összetevője, amely glutént tartalmazó gabonaféléből (búza, árpa, rozs és zab) származik – mint például a Codex gluténmentes búzakeményítő, és ezt a megjelölést a termék nevének is tartalmaznia kell (pl.: nagyon alacsony gluténtartalmú kenyér, stb.)

A gluténmentes diétában fogyasztható élelmiszerek jelölésére világszerte használt áthúzott búzakalász szimbólum használatára az Association of European Coeliac Societies (AOECS, melynek a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete is tagja) közgyűlésén aláírásra került az az Európai Charta, amely biztosítja a szimbólum egységes és ellenőrzött használatát, garanciát biztosítva a coeliakiás betegek számára.

A mai munkaértekezleten tájékoztatást kaphatnak a résztvevő élelmiszergyártó cégek a 41/2009 EK törvény alkalmazásának feltételeiről, az élelmiszerek gluténtartamának ellenőrzéséről, a Magyarországon elérhető laboratóriumi háttérről és a már rendelkezésre álló tapasztalatokról egyaránt. A munkaértekezletnek helyszínt biztosító Vidékfeljesztési Minisztérium a magyar élelmiszerpiac felügyeletének egyik szakmai felelőse.

A WESSLING Hungary Kft. 1992 óta van jelen a magyar piacon. Az akkreditált, független laboratórium fő tevékenységi területei közé tartozik a környezet-, gyógyszer- és élelmiszeranalitika, az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szaktanácsadás, beleértve a mikrobiológiai, illetve GMO-vizsgálatok elvégzését is. Dr. Erwin Weßling 1983-ban alapította a németországi Altenberge-ben azt a vállalkozást, amely ma WESSLING Hálózatként működik Európa 10 országában.

A WESSLING független laboratóriumok európai hálózata azért jött létre, hogy gyors szolgáltatásokkal pártatlanul, érdekmentesen és megbízhatóan segítse a nagy horderejű gazdasági döntések meghozatalát, óvja életünk minőségét és védje hétköznapjaink biztonságát. komplex, teljes körű szolgáltatást nyújtva, egyedi megoldásokat kínálva az üzleti, a kereskedelmi, az ipari, állami vagy lokális, önkormányzati tevékenységek által felvetett kérdésekre.

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete 1990-ben alakult közhasznú betegszervezet. Feladata sokrétű: a coeliakiás (gluténérzékeny, glutén-intoleráns) betegek összefogása, érdekeinek védelme, esélyegyenlőségük elérése, hátrányos helyzetük megszüntetése, a gluténmentes táplálkozás és életmód szabályainak és gyakorlati alkalmazásának megismertetése, a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek biztonságának, minőségének, elérhetőségének javítása, stb.). Évek óta végzik a gluténmentes diétás élelmiszerek gluténtartalmának független, akkreditált laboratóriumi mérésekkel történő ellenőrzését – vegyes tapasztalatokkal, amiről a munkaértekezleten is tájékoztatták a résztvevőket.

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropátia) élethosszig fennálló autoimmun betegség, a vékonybél kóros elváltozásával járó gluténérzékenység (intolerancia). Kiváltója a búzában, az árpában, a rozsban, ezek fajtaváltozataiban és származékaiban (durum, tönkölybúza, kamut, stb.) – megtalálható fehérje, a glutén. A betegség változatos tünetei a gluténtartalmú ételek hosszabb-rövidebb ideig tartó fogyasztását követően alakulnak ki a genetikailag prediszponált egyénekben, és kialakulásában környezeti hatások (szoptatási szokások, étkezési hagyományok, vírusfertőzések, stb.) is szerepet játszhatnak.

A múltban a coeliakiát ritka gyermekbetegségnek tartották, mára azonban széles körben elvégzett epidemiológiai kutatások eredményei igazolják, hogy a betegség Európában a teljes népesség 1%-át érinti, Magyarországon 1:60 körüli, kiemelkedően magas gyakoriságú. A már felismert esetek száma azonban ma alig éri el a 10-15%-ot.

A diagnosztizált betegek családjában az ismételt előfordulás kockázata tízszeres, ezért a felismert betegek elsőfokú rokonainak (szülők, gyermekek, testvérek) coeliakia-szűrővizsgálata a szakmai protokoll része. A betegség ma ismert egyetlen hatékony terápiája az élethosszig tartó gluténmentes diéta, melynek bevezetése és betartása életmódváltást jelent a betegek és családjuk számára.

A glutén a búzában és más gabonafélékben megtalálható, vízben oldhatatlan fehérje-komplex. A terápia a búza, az árpa, a rozs és fajtaváltozataik, mint a tönköly, a kamut, a durum, stb. elhagyása. A gluténmentes diéta a toxikus glutént nem tartalmazó gabonafélék (rizs és kukorica), a pszeudogabonák körébe tartozó magvak (pl. köles, hajdina, teff, stb.) mellett a burgonya, a szója, a zöldségfélék és hüvelyesek, a gyümölcsök, a tej, a tojás, a húsok, a halak, stb. fogyasztásán alapul.

A 41/2009 EK-rendelet szerint azok a normál fogyasztásra, vagy különleges táplálkozási célra gyártott élelmiszerek, „tiszta” zab és „tiszta” zabot is tartalmazó termékek viselhetik a „gluténmentes” megjelölést, amelyeknek gluténtartalma nem haladja meg a 20 mg/kg mennyiséget a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben. Azok a különleges táplálkozási célra, gluténérzékenyeknek gyártott élelmiszerek, amelyek tartalmaznak egy vagy több olyan, búzából, rozsból, árpából, zabból készült összetevőt, amelyek toxikus gluténtartalmát különleges eljárással csökkentették, és gluténtartalmuk a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben 20 és 100 mg/kg között van, „nagyon alacsony gluténtartalmú” jelöléssel hozhatóak forgalomba. Bővebbet idekattintva olvashatunk.

A doktornőt a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj elnevezésű program keretében tüntettek ki pénteken a Magyar Tudományos Akadémián. Az egyedülálló, csak nőket elismerő ösztöndíjprogram célja, hogy a magyar kutatónők felkerüljenek a nemzetközi tudományos térképre. Az immunológus mellett egy csillagásznő és egy fiatal gyermekgyógyásznő részesült a 2011-es ösztöndíjban – tudtuk meg Solti Alexandrától.

Dr. Buzás Edit, a hazai immunológiai kutatás kiemelkedő személyisége, munkacsoportjával a világon elsők között kezdte kutatni a sejtek közötti kommunikációban a hírvivő, azaz a „postás” szerepét betöltő gömböcskék (vezikulák) szerepét. Ezek a sejtek által kibocsájtott, információkkal teli gyöngyszerű képződmények vihetik magukkal az üzenetet autoimmun betegségek és a rákos daganatok esetében is. Így a kutatási eredményeknek köszönhetően a jövőben lehetőség nyílhat a minden eddiginél korábbi diagnosztizálásra és a hatékonyabb gyógyításra is.

A Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársai a díjazott kutatónő vezetésével ezek vizsgálatában vállaltak úttörő szerepet. A világszerte alig ismert kutatási terület folyamatos kapcsolattartást igényel a külföldi szakemberekkel. A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj segítségével a téma könnyebben bekerülhet a nemzetközi vérkeringésbe, Magyarországot pedig feltehetik a globális tudományos térképre.

Az idei évben a kilencedszerre meghirdetett ösztöndíjra számos pályázat érkezett, köszönhető ez annak is, hogy ezúttal a felső korhatár 45 évről 55 évre emelkedett. Az egyedülálló, kizárólag nőket megszólító díj olyan magyar kutatókat támogat, akik munkájukkal az élet- vagy anyagtudományok valamely részterületén kivételes eredményt értek el. Az ösztöndíj célja az, hogy példát állítson az új generációk elé, és kiemelkedő kutatási eredmények elérésére ösztönözze a nőket. A kapott pénzösszeg szabadon felhasználható.

A Prof. Dr. Ádám Veronika akadémikus vezette szakmai zsűri választotta ki azt a három kutatót, akik ma délelőtt az Akadémia épületében átvehették az összesen 11 ezer eurós ösztöndíjakat. A győztes pályázók a főváros patinás kutatóintézeteiből, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati klinikájáról, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetéből és a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetből érkeztek.

A 30 év alatti kategóriában díjazott Dr. Jermendy Ágnes gyermekgyógyász rezidens kutatási területe a diabétesz. Az 1-es típusú cukorbetegség a második leggyakoribb krónikus gyermekkori megbetegedés. A kutatónő arra keresi a választ, hogy milyen genetikai hajalmosító tényezők játszanak szerepet ennek kialakulásában. A 2-es típusú (felnőttkori) diabétesz esetében pedig az inzulintermelő béta-sejtek működésére koncentrál: azt vizsgálja, hogyan lehetne javítani a betegség során kialakuló elégtelen inzulintermelést.

A 30 év feletti kategória díjazottja Dr. Derekas Aliz csillagász, aki eddig 3 – fizikailag összetartozó – ismeretlen csillagot fedezett fel. Kutatásai során a NASA űrtávcső, immáron két éve folyamatosan mért adatait használva a csillagok rövid időskálájú (perces, órás, napos) fényességváltozásait vizsgálja. A jövőben távoli csillagok színképét szeretné elemezni, ebből következtetne a kémiai összetételükre.

Magyarországon először kilenc éve hirdették meg a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj programot, amelynek védnöke a Magyar Tudományos Akadémia. A külföldön már évtizedes hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak és az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak.

A kezdeményezés egyedülálló a hazai közéletben: csak magyar kutatónőknek szól és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program célja, hogy hozzájáruljon a hazai K+F szektor felpezsdítéséhez. Az alapítók törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel a karrierjüket, és példát állítva az új generációk elé. Az elmúlt kilenc évben a L’Oréal több mint százezer euróval segítette a 28 díjazott kutató hölgy munkáját.

A cisztás fibrózis (CF) a leggyakoribb, az életkilátásokat kedvezőtlenül befolyásoló, több szervet érintő, veleszületett anyagcsere betegség. Súlyosságát, kórlefolyását elsődlegesen a légzőszervek állapota határozza meg. A gyerekek kezelése, gondozása erre szakosodott gyermek-centrumokban történik. A bővülő kezelési lehetőségek és javuló eredmények következtében a betegek ma már egyre növekvő számban érik el a felnőttkort.

Az ő gondozásuk tette szükségessé felnőtt centrum létrehozását 25 évvel ezelőtt, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben. Ez alatt több mint 200 beteg gondozása történt az intézetben, közülük 28 tüdőátültetésre is sor került. Jelenleg 77 beteget gondozunk, és szükség szerint fekvőbeteg ellátásukra is itt kerül sor. Gondozottjaink a felnőtt CF betegek közel 40%-át teszik ki. A gondozás további 2 felnőtt és 2 gyermekcentrumban történik.

A szoros egészségügyi ellátás mellett segítségre számíthatnak a betegek pályaválasztásban, munkahelyi elhelyezkedésben, családalapításban, gyermekvállalásban, hisz ezek is a felnőtt ellátás feladatai közé tartoznak. Önálló betegszervezetet hoztak létre.

A sajtótájékoztató várható résztvevői: Prof. Strausz János főigazgató, Dr. Csiszér Eszter osztályvezető főorvos és Dr. Kelemen Krisztina szakorvos az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetből, Prof. Gyurkovits Kálmán, a Magyar Gyerekgyógyász Társaság Cisztás Fibrózis Szekciójának elnöke, Dr. Holics Klára, az Országos Cisztás Fibrózis Egyesület elnöke, valamint Krizsán Katalin és Sipos Róbert érintettek.