A lakást Farkasné Imre Beáta rendőrnő kapta, aki tíz éve szolgál a testületnél. A három gyermekét egyedül nevelő családanya bűnügyi értékelő elemző a BRFK állományában. Az új lakó miniszterétől virágcsokrot, a városvezetőtől lakáskulcsot kapott. Jelen volt az ünnepen Hatala József rendőr altábornagy, az ORFK és Dr. Tóth Tamás rendőr dandártábornok, a BRFK főkapitánya is.

A Fővárosi Önkormányzat a rendőri állomány létszámának növelését azzal kívánja elősegíteni, hogy 120 fővárosi önkormányzati tulajdonban álló, bérbe adandó lakást biztosít a rendőri állomány lakhatási gondjainak enyhítésére akként, hogy az egyszeri bérlőkiválasztás jogát átadta a Belügyminisztérium részére. A lakások bérleti díja havi 5 és 35 ezer forint között mozog.

A főpolgármester az avatáson elmondta, hogy a közbiztonság megteremtéséhez és a lakosság biztonságérzetének a növeléséhez szükséges a megfelelő rendőrlétszám. A fővárosban a rendőrség állandó létszámhiánnyal küzd, és nem kapják meg a megfelelő megbecsülést sem. Tarlós István reményét fejezte ki, hogy ezzel az akcióval is aktívan és érzékelhetően elő fogják segíteni a létszámmegtartó képesség javítását, és ennek révén a budapestiek biztonságérzetét is fokozni tudják.

Pintér Sándor köszönetet mondott a lakásokért, és felidézte, hogy közrendet, közbiztonságot ígértek az országnak, ennek megfelelően végzik a jogalkotást és vettek fel 4200 rendőrt. A belügyminiszter jelezte, a fővárosban és a nagyvárosokban probléma a lakáshoz jutás. Ott szeretnének lakhatást biztosítani a rendőröknek, ahol azok szolgálnak, hiszen így ők is érzik a közrend, közbiztonság helyzetét, a lakosság hangulatát is. Elmondta még, hogy az állományon belül mind a fiatalok, mind a középkorúak lakhatását szeretnék biztosítani.

A rendezvényen Dr. Földes Ádám, a Transparency International ügyvezető igazgatója ismertette a kérdéseket, melyek a tanulmány elkészítését indokolták. Dr. Dietz-Blaskó Judit bemutatta a tanulmány eredményeit, Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója Felszámolási körkép a statisztikák tükrében címmel összefoglalta a jellemző felszámolási trendet és nagyságrendet a mai gazdaságban.

Évi három-ötszázmilliárd forint vész el a felszámolási eljárásokban, többek között azért, mert a jogszabályi hiányosságok lehetővé teszik, hogy az adós olyan felszámolót kapjon, aki nem a hitelezők, hanem kizárólag az adós vállalkozás tulajdonosának érdekeit tartja szem előtt. Lehetőséget biztosít egészséges, fizetőképes vállalkozások eszközeinek felszámolás címén történő megszerzésére.

A jogszabály nem biztosít átláthatóságot az eljárás egyes lépéseiben. Nem ösztönzi semmi a felszámolókat arra, hogy hatékonyan folytassák le az eljárást, úgy, hogy a hitelezői igényeket kielégítsék. Nincs működő eljárás a fizetésképtelenné vált vállalkozások megmentésére, így a munkahelyek megtartására.

A bedőlt cégek vezetői nem számon kérhetőek. A jelen rendszerben a felszámolók munkájának minősége nem mérhető, így valódi felelősséggel nem tartoznak a felszámolások szakmai színvonaláért. A felszámolás még a legfejlettebb piacgazdaságokban is problémákkal terhes és komoly társadalmi veszteségekkel jár.

Magyarországon azonban a helyzet – ebben nemzetközi vizsgálatok és az üzleti élet résztvevői is egyetértenek – katasztrofális. A hazai felszámolási szabályozás és gyakorlat súlyos károkat okoz: nemcsak az állam SZJA bevételének 30%-át kitevő összeg vész el, hanem munkahelyek tízezrei is. Igen tetemesek a másodlagos károk is: a hitelezés akadályozása, a becsületes vállalkozók elriasztása vagy tönkretevése; a szervezett bűnözés és a politikai korrupció finanszírozása felmérhetetlen teher.

A TI Magyarország a tanulmányban ajánlásokat is tett, négy téma köré csoportosítva: egyértelműség, átláthatóság, ösztönzés és számon kérhetőség, melyeket a szakmai közönség és a szabályozó szervek figyelmébe ajánlott a mai bemutatón. A korrupcióellenes szervezet számos nyilvánvaló hiányosság azonnali kezelése mellett feltétlenül szükségesnek tart egy mélyebb, részletesebb intézményi átalakítást valamint a jogi szabályozás teljes megújítását.

A kutatás eredményeit egy konferencia keretében vitatták meg, ami Földes Ádám, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója megnyitóját követően a kanadai, norvég, brit, svéd és holland nagykövetek megnyitóbeszédével indult. A Külügyminisztériumból senki sem érkezett, de mentségükre szóljon, hogy meg sem hívták őket! A Korrupcióellenes Világnapot az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta minden év december 9-én rendezik meg.

A Transparency International Magyarország a Korrupcióellenes Világnap alkalmából először 2009-ben rendezte meg Átláccó Fesztivál nevű programsorozatát. A szemléletformáló esemény célja az volt, hogy ráébressze a változás iránt fogékony fiatalabb csoportokat arra, hogy tehetnek az átláthatóbb közéletért, a korrupció ellen. E fesztivál keretében került sor kisfilmpályázatunk díjátadó ünnepségére is.

2010-ben is megrendezték a fesztivált, azzal a nem titkolt céllal, hogy meggyőzzék az állampolgárokat arról, a korrupció elleni küzdelem az ő feladatuk is. Fontos, hogy a magánszemélyek minél több korrupciós esetet tárjanak fel, így a rendezvénysorozat középpontjában a közérdekű bejelentők védelmének rendszere, illetve a szervezet Jogsegélyszolgálatának bemutatása állt. A fesztivál keretében ekkor rendeztek kiállítást a a Merj tenni! – plakátversenyre beérkezett legjobb alkotásokból.

Több mint 200 pályamű érkezett A Transparency International Magyarország logó-és plakátpályázatára a Merj Tenni Jogsegélyszolgálatához. Az Átláccó Fesztivál keretében a díjkiosztó ünnepségen bemutatták a nyerteseket és a díjazott pályaműveket. A plakátpályázat támogatója a Norvég Nagykövetség és a Telenor volt. Az I. díj megosztott: Tiborcz Dávid – 250 ezer forint, I. díj plakát – megosztott: Herbszt László és Breuer András – 250 ezer forint. II. díj plakát: Majtényi Máté – kétszázezer forint, III. díj plakát: Szabó Márton – százezer forint. A pályázat legjobb alkotásai idekattintva láthatók.

Az idei Átláccó Fesztivál témája a fiatalok viszonya a korrupcióhoz, illetve az antikorrupciós oktatás szerepe és lehetőségei a magyar középiskolai és felsőoktatásban. A fiatalok korrupcióhoz való viszonyáról, magyar kutatási eredmények, nemzetközi összehasonlítás szóló kerekasztal beszélgetés résztvevője Csákó Mihály (ELTE TÁTK), Kerezsi Klára (Országos Kriminológiai Intézet), Murányi István (Debreceni Egyetem) és Szüdi János (Pedagógusok Szakszervezete) volt. A gyakorlati tapasztalatokról és a szükséges lépésekről szóló kerekasztal beszélgetés résztvevői Gál Tibor (Civitas), Kóbor Andrea (Hallgatói Hálózat), Héra Gábor (Kurt Lewin Alapítvány), Kutas István (Telenor) és Szelényi Zsuzsanna (Aktív Állampolgárság Alapítvány) voltak.

A Transparency International vietnami tagozata által kidolgozott módszertan alapján a Kutatópont Kft-vel közös kutatást végzett a fiatalok körében a korrupcióval kapcsolatos nézeteikről. A kutatás eredményeit a tegnapi konferencia keretében mutatták be. A konferenciát követően került sor az Indavideóval és a DocuArt-al közösen kiírt videó-filmes pályázat legjobban sikerült filmjeinek levetítésére, majd a díjkiosztó fogadásra és a Korai Öröm Zenekar koncertjére.

Az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya szerint a szabályozási környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget. Többek között ez is kiderül abból a felmérésből, amely a korrupciós kockázatokat és a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgálta meg a hazai vállalati szektorban.

Egy gazdaság versenyképességét, fejlődési perspektíváit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete. Ez a környezet alapozza meg a befektetők bizalmát az ország, illetve a gazdaság iránt, ez alapján hozzák meg döntéseiket a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban. A magas korrupciós kockázat hátráltatja a gazdaság versenyképességét, a vállalatok közötti szerződéses viszonyokat. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.

Második alkalommal készült el a tanulmány, amely az integritás alapú szervezeti működés, és ezzel összefüggésben a korrupciós kockázatok rendszeres felmérését célozza a hazai vállalatok körében. A felmérésből kiderül, hogy a magyar vállalkozások jelentős része számos eszközzel törekszik a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. Belső intézményeket, szabályokat hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést.

Etikai kódex és etikai forródrót alkalmazása

A vállalkozások működését, tevékenységét kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti egy etikai kódex kialakítása, ezáltal csökkenthetőek a korrupciós kockázatok. A megkérdezett cégek közel egynegyedének van ilyen szabálygyűjteménye. A nagyobb árbevétel és létszám illetve a tőzsdén való megjelenés valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél.

Javulást mutat 2010-hez képest, hogy növekedett azon cégek száma, akik etikai kódexet készítettek, amelyben lefektették a munkavállalóik számára követendő irányelveket és megnevezték a szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek 36%-a alkalmaz, ez szintén fejlődést jelent a tavalyi 33%-hoz képest.

Szervezeti tényezők és kockázatok

Egy vállalat szervezeti felépítése és saját, belső szabályai hatékonyan képesek befolyásolni, hogy mekkora eséllyel jelenik meg a korrupció és más tisztességtelen magatartás a beosztottak és a vezetők körében. A vállalatok többsége ma már ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat, etikai értékeket. A cégek a felfedezett etikai vétségek következményeként ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (25%), gyakoribb a közös megegyezéssel történő elbocsátás (62%) vagy a fegyelmi eljárás megindítása.

A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit, míg a hazai vállalatok 32%-a foglalkozik a dolgozók és a cég közötti érdekellentétek figyelésével. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége. A válaszadók szerint a vállalatok csupán minden harmadik kulcspozícióba történő munkaerő-felvételi folyamat során ellenőrzik le a benyújtott dokumentumokat (38%), referenciát közel egyharmaduk kér.

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak magukban. A válaszadók 49%-a szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget (ez a szám 2010-ben még 46% volt). A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások százas skálán 66 pontra tették, ami a tavalyi évhez képest 5 pontos (8%) növekedést jelent. Ennek értelmében a válaszadók szerint fokozódott a jogszabályi környezetben lévő korrupciós kockázat.

A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 63 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest, így ez 15%-os növekedést jelent. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16%-át kell visszaforgatni a pályázat kiírójának (2010-ben ez a szám 10% volt).

Korrupció és reakció

A vállalatok közötti üzleti kapcsolatokban, vagy az állami hivatalok és a vállalatok között lejátszódó ügyeknél a tisztességes és törvényes ügymenet mellett különböző módokon és mértékben kaphat szerepet a korrupció. Viszonylag alacsony (6-12%) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, ez megegyezik a 2010-es adatokkal. Így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós ügyek csak a töredékét jelentik a valós eseteknek.

Az idei felmérésről

Jelen tanulmány az Ernst & Young vezetésével és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közreműködésével készült, az adatfelvételre szeptember 8-a és október 11-e között került sor. Háromszáz, legalább ötven főt foglalkoztató cég felső-vezetője (menedzser-tulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, HR igazgató, logisztikai vezető) vett részt a kutatásban. Kutatási szempontok: magyar, illetve külföldi tulajdonossal rendelkezik; árbevétel nagysága szerint 250 millió forint feletti; foglalkoztatottak száma szerint 50-250 fő feletti; gazdasági ág szerint mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, turisztika, logisztika/szállítmányozás, egyéb gazdasági szolgáltatás.

A Transparency International ma reggel hozta nyilvánosságra a 183 országot vizsgáló Korrupció Érzékelési Indexét, amelyen Magyarország az 54. helyen szerepel. Idén a rangsort Új-Zéland vezeti, amit Finnország és Dánia követ, a listát pedig Szomália és Észek-Korea zárja. A kutatás során 0 és 10 pont közé sorolták be egy ország korrupciós fertőzöttségét 17 különböző forrás felhasználásával. 2011-ben Magyarország 4.6 pontot kapott, de a vizsgált országok több mint kétharmada 5 alatti besorolást ért el.

Az utolsó helyeken továbbra is a gyenge állami intézményekkel rendelkező, belpolitikai konfliktusokkal küzdő országok a dominánsak. Az elmúlt évek változásaiból azonban az az összefüggés is kiolvasható, hogy azokat az országokat, amelyeknek korrupciós fertőzöttsége magas, a gazdasági válság – tekintettel a felhalmozott államadósságukra – súlyosabban érintette. Megállapítható, hogy a jó kormányzás, az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás a korrupció elleni fellépés záloga és ezáltal egy ország versenyképességének feltétele. – Magyarországon az elmúlt évben a korrupció elleni fellépésben kulcsszerepet játszó független intézmények kerültek veszélybe, ami tovább rontotta az ország megítélését – mondta Földes Ádám, a nemzetközi szervezet magyarországi vezetője.

A Transparency International Magyarország 2006 óta működik független civil szervezetként, és kutatásokkal, javaslatok kidolgozásával, állásfoglalások kiadásával próbálja meg felhívni a jogalkotó figyelmét a korrupciós kockázatokra. A nemzetközi legjobb gyakorlatok megosztása mellett a szervezet oktatási programokat indít és jogsegélyszolgálatot is működtet. Idén ősszel pedig egy társadalmi kampányt is indított Ideje felébredni! – címmel, melyben a társadalom minden egyes tagjának felelősségére szeretnék felhívni a figyelmet. A szervezetről és a Korrupció Érzékelési Index eredményeiről további információt idekattintva olvashatunk.

Módszertan

Transparency International Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index – CPI) 2011. adatforrásai: A CPI olyan forrásokból gyűjt adatokat, amelyek felölelik az utóbbi két évet. A CPI 2011 esetében ez 2010. január és 2011. szeptember közötti felméréseket takar. A 2011-es CPI 13 független intézet által készített 17 különböző felmérés alapján készült. Minden forrás a korrupció mértékét méri (megvesztegetések gyakorisága/mérete) az állami és a politikái szektorban. Mindemellett minden forrás ország rangsort is tartalmaz, azaz több országot értékel.

A korrupció mértékének a becslését két csoport végzi az országokban: helyi és külföldi ország szakértők, és üzleti vezetők. Azon CPI források esetében, ahol ugyanazon felmérés több éven keresztül elérhető az utóbbi két év adatait használták fel. A szakértők (kockázati ügynökségek, ország elemzők) által adott pontokból származó források esetében csak a legutóbbi értékelés jelenik meg, mert ezek a pontszámok általában nagyon keveset változnak évről évre.

A CPI számításának lépései

Az első lépés a CPI számításánál az egyes források adatainak az egységesítése. Ehhez az úgynevezett „megfelelési középfok” módszerét használjuk. Ez a módszer az ország ranglistát használja alapul és lehetővé teszi azon különböző metódusok kombinálását, melyeknél eltérő a forrás. Bár a módszer során elvész némi információ, a bejelentett pontszámok a CPI 10-es skáláján belül maradnak.

A második lépés a már egységesített számok alapján történő béta-¬transzformáció. Ez növeli a standard eltérést a CPI listán szereplő országok esetében, valamint lehetővé teszi, hogy még pontosabban tudjunk különbséget tenni a hasonló pontszámot elérő országok között. Végül, az egységesített adatokból átlagot vonnak az ország pontszámának megállapításához.

Eredmények

A CPI pontszám és rangsor mellett más források, adatok és mérések is hozzáférhetők: szórás, standard eltérés és megbízhatósági ráta minden egyes ország esetében. A megbízhatósági eltérést egy nem parametrikus módszer alapján készítik, amely már következtetéseket is megenged a pontos eredmények ismeretében. A megbízhatósági ráta 90%-a végül megállapításra kerül, ahol 5% az esélye annak, hogy az érték a megbízhatósági ráta alá, vagy fölé esik. A CPI részletes leírása, magyarázata idekattintva érhető el.

Déli 1 óra tájban a Stadionok metróállomásról gyalogolok a Főbejárathoz. Az Albertirsai út Kerepesi úti bejáratánál egy keresztben álló rendőrautó zárja le az egyik sávot, de ki lehet kerülni. A rendőr tájékoztatja a gépjárművezetőket, a gyalogosokhoz nem szól. Én sem kérdezem mi történt, szó nélkül haladok tovább. A túloldali járdán is sokan jönnek a vásárba a Pillangó utcai metrómegálló felől.

Szemben jön a vásárból egy zsúfolt 100-as busz, de senki sem fog gyanút. Csak a Főkapunál látjuk meg, hogy a tömeg jön kifelé, a bejáratnál álló őrök viszont senkit sem engednek be. Tőlük tudom meg, hogy bombariadó miatt több mint félórája megkezdték a kiürítést, s ma már ne is álmodjunk a nyitásról. (Gondolom, a rendőr is ezt mondhatta az autósoknak a Kerepesi útnál.) A távozóknak elmondta azt is az őr, hogy a mai napijegyükkel csak holnap tudnak visszajönni.

A buszmegállóban nagy tömeg, ezért inkább az érkező járat elébe megyek: két megállónyit gyalogolok tovább a 3. kapuig. Épp időben érkezem, felférek a beálló zsúfolt járatra. Ott is, meg a 2. kapunál is többen felszállnak, a Főbejáratnál viszont a busz félig kiürül. Ekkor értem meg, hogy a leszállók az Örs vezér téri végállomásról jönnek, semmit sem tudnak a több mint félórája tartó bombariadóról, mert nem tájékoztatták őket. Feleslegesen jöttek el idáig és szálltak le a buszról ahelyett, hogy az Örsön maradtak volna.

A Pillangó utcáig utazom, s a Kerepesi úton újabb tömeg jön szembe a Metróból. Ők is a bezárt kiállításra jönnek, senki sem szólt nekik sem, így feleslegesen gyalogolnak. – Nem hallott a Hungexpo bombariadójáról? – kérdezem a metróállomás forgalmi ügyeletesét. – Be kellene mondani itt is és a vonatokon is, hogy ne utazzon és gyalogoljon ez a sok ember feleslegesen! – javaslom. – Nekem nem szólt senki a dologról, de be fogom mondani, ha utasítást kapok rá – feleli a metrós, akit nem is győzködök tovább. Ki vagyok én, hogy javasolhatnék neki bármit is?

Hazafelé tovább gondolkodom. Miért nem értesítették az intézkedő rendőrök és tűzszerészek a Fővinformot, az Örs vezér téri BKV buszvégállomást és a piros Metró központi ügyeletét? Miért nem lehet a metróvonal állomásain és szerelvényein tájékoztatni az utasokat arról, hogy feleslegesen mennek a Vásárvárosba, hiszen úgysem engedik be őket. Miért tartják be az Örsön ilyenkor is a buszmenetrendet ahelyett, hogy folyamatosan indítanák üresen a gépjárműveket a Hungexpohoz, s mielőbb elhoznák velük a robbanásveszélyes terület közeléből a tömeget? Persze utólag én is okos vagyok, de az illetékeseknek ezt már rég ki kellett volna találniuk!

Kérés ahhoz, akit illet… Mi tudjuk, hogyan kell használni azokat a tárgyakat, amik megkönnyítik életünket… mert, ha sürgős a dolog, akkor nem azzal szeretnénk kezdeni, hogy az előttünk járó disznó után használhatóvá tegyük a helységet – kezdődik a förmedvény.

Mert ugyebár, mi tudjuk, hogy mennyire fontos a higiénia. Hidd el, nem lesz nehéz neked sem megtanulni! Csak célzás kérdése, és biztos kézzel kell tartani a csövet… sőt célozni sem lehet ördöngösség… csak akarni kell…

A kézmosás sem felesleges úri cifraság, hanem fontos, a saját és a mi egészségünk megóvása érdekében… Mert a mi türelmünk sem végtelen… csak majdnem! Ne élj vissza vele! – fejeződik be a fali firka. Igaz a disznó szó helyett egy szőrös disznófej van a papíron, s a vécét is helyiség helyett helységként jelölik, mely köztudottan települést jelent.

Az elmúlt hónapokban hetente váltották egymást az őrök, mert a „szíves vendéglátást” senki sem bírta hosszú távon elviselni. Igaz, a bankosok sem fogadták be egyikünket sem, mindenkit csak ideiglenes megoldásnak tartanak. Csak a falfirkán tegeznek minket, valójában az ügyintézőnők szigorúan magázódnak velünk. Hogyan is ereszkednének le az őrök – a disznók – szintjére!

Köszönjük, hogy elmosogattál magad után (ezzel is megtisztelve a másikat)! – olvasható a kioktatás a konyhában is. A szekrényajtókon a Lányok felirat, nehogy az őr kivegyen egy poharat, vagy vegyen a nescaféból. Nekünk a Vendég feliratú másik polcról lehet poharat vennünk, hiszen itt mi csak megtűrt személyek vagyunk. S ezek után még képesek elvárni a megalázott őrtől, hogy élete kockáztatásával is megvédje őket!

A fiókvezető úr – beosztottai nyomására – egy „szuperzsarut” vár. 240 centi magas, 40 évnél fiatalabb izomkolosszust, aki nem lehet tetovált, nem lehet barna bőrű, de fakó sem. Naponta telefonál az őrök főnökéhez, egyikünkkel sincs megelégedve. – Az őrzés komplex tevékenység – mondta kérdésemre a minap, de azóta sem fejtette ki, hogy mire gondolt. Lehet, hogy még ő sem tudja, mit akar, csak a kifejezés tetszett meg neki? – fejeződik be a fegyveres bankőr panasza.

S mit tehet mindehhez a főszerkesztő? – Az ideális munkavégzéshez az őr és védence között érzelmi kötődés is kell! Nem kell ehhez beleszeretni a védett személyekbe – ne legyen az őr több mint testőr! – de ellenszenvet se tápláljon irántuk! Ha a bankosok sajnálják tőle a közös kávét, ha vizet is csak külön pohárból ihat, ha folytonosan azt érzi, hogy lenézik, tőle se várhatnak embertársi szeretetet. A gyűlölet gyűlöletet szül, s az őrök is érző emberek.

A bankőrök nem profi testőrök, csak fegyveres civilek, akik szerencsére ritkán kerülnek éles helyzetbe. Ilyenkor kell aztán hideg fejjel dönteniük, de kérdés, hogy tudnak-e majd? Nem fognak-e tudat alatt is inkább az őket folyton megalázó banki alkalmazottak helyett a fegyverrel fenyegetőző támadónak drukkolni? Kockáztatják-e azokért az életüket, akik csak megtűrték ott őket. Addig kéne ezen az észak-pesti bankfiók ügyintézőnőinek is elgondolkodniuk, amíg nem kell a földre fektetve várniuk gyűlölt őrük segítségét!

A fejlesztés során integrálásra kerültek a KÜRT és a Pannon Egyetem hosszú múltra visszatekintő közös kutatói együttműködésének eredményei. A piacon egyedülálló funkcionalitású menedzsment rendszer támogatásával a szervezetek korábban nem látott hatékonysággal minimalizálhatják az üzleti folyamatokat fenyegető kockázatokat, valamint a káresemények bekövetkezésének lehetőségét és hatását.

A KÜRT 2001 óta működik együtt szorosan a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával K+F projektekben. Az együttműködés egyik területe a gráf-elmélet segítségével megvalósítható üzleti folyamatmodellezés és -optimalizálás. Az egyetemen kifejlesztett P-gráf keretrendszer nemzetközi díjat nyert, és 2005 óta tankönyvi anyag az Egyesült Államokban. A módszertan alkalmazásával a bonyolult, sokváltozós kapcsolati mátrixokból is gyorsan lehet gyakorlatilag tetszőleges számú alternatív megoldást kinyerni, a döntéshozók számára használható, számszerűsített eredményekre alapozva.

A KÜRT Zrt. a ’90-es évek vége óta kutatja a vállalatok üzleti folyamatait fenyegető kockázatok csökkentésének, kezelésének módszereit. Az évek során a KÜRT-nél kikristályosodott kockázatkezelési módszertan alkalmazása során egyre nagyobb igény mutatkozott a pontos és a döntéshozók számára releváns eredményeket szolgáltató módszerek és eljárások iránt. Már az egyszerűbb felépítésű szervezet esetén is olyan bonyolult kapcsolati mátrixot kell kezelni, ami kézi módszerekkel nem kivitelezhető, így egyértelműen megmutatkozott az igény a kockázatmenedzsment szoftveres támogatására.

Mivel a piacon található, hasonló célú szoftver megoldások között nem volt olyan, amely a KÜRT módszertani és szakmai elvárásainak megfelelt volna, így a társaság saját szoftvert fejlesztett erre a célra. A SeCube Information Security Management System fejlesztésében integrálták a gráf-elméleten alapuló folyamatmodellezést és -optimalizálást, valamint a projektekben tapasztalt ügyféligényeket. A kockázatelemzési, üzletmenet-folytonossági (BCP) és katasztrófahelyzet utáni helyreállítási (DRP) folyamatokat támogató keretrendszer nagy komplexitású szervezetek esetén is gyors és hatékony támogatást nyújt a kockázatmenedzsment feladatok ellátásában.

A Pannon Egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy K+F tevékenysége releváns, piaci körülmények között is hatékonyan alkalmazható eredményeket hozzon. Ennek eléréséhez elengedhetetlenek az ipari szereplőkkel közös projektek, mint amilyenekben a KÜRT-tel működünk együtt immár 10 éve – mondta Dr. Süle Zoltán, a Pannon Egyetem adjunktusa. – A SeCube több olyan ponton segíti az ügyfeleinket az üzleti folyamataikat fenyegető kockázatok kezelésében, ahol eddig hiányt szenvedtek. Vállalatra szabható, támogatja a legjobb döntési alternatívák gyors megtalálását, ezzel tényleges döntéstámogató eszközként funkcionál – nyilatkozta Márton Miklós, a KÜRT üzleti vezérigazgató-helyettese.

Joona Linna bűnügyi felügyelő A hipnotizőr című krimiben a sivár, reménytelen skandináv télben eredt egy elrabolt kisfiú nyomába. Ezúttal az üde stockholmi nyárban kell megoldania élete egyik legnagyobb rejtélyét, és megküzdenie a legveszedelmesebb férfival, akivel valaha összehozta a sors. Hogyan fullad vízbe valaki egy hajó fedélzetén? Miért akasztja fel magát egy kiváló egészségnek örvendő, magas rangú köztisztviselő a csillárra?

Joona Linna ezúttal is bízik a megérzéseiben, de ezeket derekas rendőri munkával alá is támasztja. Nyomokat keres, nézi, hol poros a könyvespolc, törölt e-maileket állít vissza, hogy lassanként összeálljon a történet, ami egyre inkább a svéd fegyverexport körül látszik forogni. De vajon mi rejtegetnivalójuk van a fegyvergyáraknak? És miért bukkan fel lépten-nyomon a rémálom szó? Talán azért, mert vannak szerződések, amiket a halállal sem lehet felmondani…

Ez a szerződés örök érvényű, szinte lehetetlen elutasítani, és a halál sem bonthatja. A Lars Kepler álnéven író sikeres svéd szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril augusztusban új kötettel jelentkezett. A házaspár első könyve, A hipnotizőr a közelmúlt legsikeresebb skandináv krimijeként vált ismertté. A megjelenése óta eltelt évben több mint félmillió példány kelt el belőle Svédországban, és a könyv már 30 országba eljutott.

A Paganini-szerződés, amely a krimisorozat második darabja, egy félelmetesen izgalmas bűnügyi regény, tele fordulatokkal és titkokkal. A hipnotizőrből már jól ismert Joona Linna bűnügyi felügyelő most egy stockholmi rejtély nyomába ered, hogy megküzdjön a legveszedelmesebb férfival, akivel valaha is találkozott. Egy csendes nyári éjszakán egy hajó fedélzetén holtan találnak egy nőt.

A tüdejében kimutatott sós vízről fulladásra következtetnek, ám ruháján és testén a nedvességnek nyomát sem látják. Vajon mi történhetett? Így kezdődik az akciódús, kalandregény-elemekkel átszőtt krimi, s a rejtélyek egyre szaporodnak. Miért akasztja fel magát a csillárra egy kiváló egészségnek örvendő, magas rangú köztisztviselő? Az ösztönös megérzéseire hallgató Joona Linna nyomokat keres, törölt e-maileket állít vissza, hogy összeálljon a történet, amely mögött a svéd fegyverexportőrök gyanús üzletét sejti.

A regény izgalmas, olykor sokkoló; Lars Kepler gondolatmenete pergő és lebilincselő. Erős emóciójú és határozott jellemvonású szereplők állnak egymással szemben, miközben a nyers erőszaknak egyre több ember esik áldozatául. – A Paganini-szerződés az elmúlt évek egyik legizgalmasabb krimije – írta Göteborgs-Posten. A Paganini-szerződés egyszerre igyekszik az akció dús kalandregények és az analitikus krimik rajongóinak kedvében járni. És akik A hipnotizőrben leginkább a borzongást szerették, most sem fognak csalódni – olvashatjuk a Cartaphilus Könyvkiadó idei Carta Light-sorozatában.

Ezért szükséges minden lehetséges jogi eszközzel felszámolni azt az évek óta tartó, jogellenes ingatlan használatot, amely nemcsak ellehetetleníti a rendezett és biztonságos környezet kialakítását, de immár a műemléki épület épségét és eredeti állapotban való fennmaradását is veszélyezteti. A MÁV Zrt. a 2007-es jogerős bírósági ítélet nyomán megismételt végrehajtást kezdeményezett, amellyel szemben a korábbi bérlők – az elmúlt évekhez hasonlóan – ismét kifogást nyújtottak be, ezzel késleltetve a jogellenes állapotok megszüntetését, egyúttal akadályozva a rendezett, utas-barát feltételek megteremtését, a műemléki épület megóvását.

A MÁV Zrt. a Nyugati pályaudvaron található ingatlanok bérbeadására 1993-1995 között két vállalkozással a megkötött bérleti szerződéseket a MÁV Zrt. 2005-től kezdve felmondta. A felmondások egy részének jogszerűségét azonban a bérlők, a bíróság előtt megtámadták. A megindult peres eljárásokat a MÁV Zrt. mindkét társasággal szemben jogerősen megnyerte, a bíróság a bérleti szerződések felmondását 2006-ban jogszerűnek ítélte meg.

A jogerős bírósági ítéletek szerint mindkét korábbi bérlő köteles kiüríteni és visszaadni a MÁV Zrt-nek a korábban bérelt területeket. Az ingatlanrészek kiürítésére, illetve birtokba adására vonatkozó kötelezettségüknek a bérlők a mai napig – a 2007 óta folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárások ellenére – nem tettek eleget, egyúttal a fellebbezési lehetőségek kihasználásával évek óta akadályozzák, hogy a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága hosszú távon megteremtse a rendezett, tiszta, és biztonságos utas-környezetet a Nyugati pályaudvaron.

A MÁV Zrt. a jogellenes ingatlan használattal kapcsolatban az alábbiakat tervezi: A jogtalan használaton túl, a korábbi bérlők az eredetileg bérelt 1121 m2 területhez képest önkényesen elfoglaltak több mint kétszeres nagyságú, 2523 m2 méretű területet, amelyet szintén albérletbe adnak további társaságoknak.

A bérleti jogviszonyok megszűnését megállapító jogerős bírósági ítéletek ellenére a korábbi bérlők a mai napig úgy adják albérletbe a területeket, hogy erre saját bérleti szerződéseik megszűnését követően semmilyen jogalapjuk sincs. Ezzel a jelenlegi ismeretek szerint megtévesztik az albérlő vállalkozókat. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a további bérbeadáshoz nem járult hozzá, ezért – a MÁV-val szemben elkövetett jogsértés miatt – 2011-ben büntetőfeljelentést tett.

A korábbi bérlők engedély nélkül átépítették, ezzel pedig megrongálták a műemléki védettségű Nyugati pályaudvart. A Nyugati pályaudvaron minden engedély nélküli építkezés és bontás rongálásnak, egyúttal bűncselekménynek számít. Az Eiffel tervezte 124 éves Nyugati pályaudvar impozáns műemlék épületén így – többek között – a felvételi épület homlokzatán, a West Balkán baleset utáni időszakban – rongálás útján egy vészkijárat épült az érintett területen lévő diszkó helyiségből. A vészkijárat acélszerkezetét a Ceglédi váró kupolájára hegesztették, amely használat esetén életveszélyes – látható a fényképeken.

A hatóságok bevonásával 2011 áprilisában megállapítást nyert a műemlék rongálás ténye. A MÁV Zrt. kezdeményezése nyomán a KÖH kiadta a bontási kötelezést. Bontásra a rendőrséggel egyeztetve, a jogerős bontási engedély birtokában fog megtörténni. A MÁV Zrt. célja, hogy minden lehetséges jogi eszközzel biztosítsa a műemléki épület megóvását, a rendezett jogi használati- és tulajdonviszonyokat, ezen keresztül pedig megteremtse az alapokat az ingatlan hosszú távú, utas-barát rendezéséhez.

Az épület jogállása

A Budapest Nyugati pályaudvar területe illetve a rajta lévő Eiffel-csarnok épülete a Magyar Állam tulajdonában van. A terület vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel kötött megállapodás alapján a MÁV Zrt. Így a MÁV Zrt. vagyonkezelői jogállással rendelkezik, tehát jogosult a tulajdonos nevében a területet használni és hasznosítani, így bérbe, albérletbe vagy használatba adni harmadik személynek, továbbá az épület rendeltetésszerű használatáért, épségéért, állagának megóvásáért felel.

Az épület története

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.

Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. Az indóház csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. A Kandó mozdonyok próbáit a Nyugati pályaudvar – Dunakeszi-Alag vonalon végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

Az M3 metróvonal épülésekor 1980-ban a Marx tér alatt aluljárórendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. A metró építésével egy időben került perontető a 1-6. és 11-12. számú vágányok peronjai fölé, de a 11-12. vágányok közötti kivételével a többit 1999-ben, a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház pedig teljesen befedi a korábbi tetők vágányait.

A kötetet az ország legnagyobb e-kereskedelmi platformjait, köztük a Vaterát és a TeszVeszt tömörítő cégcsoport Biztonsági Csapata a Rendőrség szakmai konzulensének aktív közreműködésével készítette el. A könyv célja, hogy az Allegroup napi gyakorlata alapján megossza az e-térben szerzett tapasztalatait a Rendőrség szakembereivel – tudtuk meg Beck Mártontól.

Csupor Erik, az Allegroup.hu Kft. ügyvezető igazgatója átadta Dr. Petőfi Attila rendőr-vezérőrnagynak, az ORFK bűnügyi főigazgatójának a Kézikönyv az online piactereken elkövetett visszaélések felderítéséhez című kötetet. A könyv kizárólagosan a Rendőrség részére, belső felhasználásra készült, elektronikus és nyomtatott formában Magyarország összes Rendőrkapitányságán hozzáférhető lesz a nyomozók számára.

A kötetet az ország legnagyobb e-kereskedelmi platformjait tömörítő Allegroup Biztonsági Csapata készítette, melyben az ORFK szakmai konzulense, Dudás Éva rendőr-százados is a segítségükre volt. A kézikönyvben bemutatott módszerek nem csak az Allegroup.hu oldalain alkalmazhatók: hatékonyan segítik a nyomozók munkáját minden, az e-térben elkövetett bűneset felderítésében. A könyvben bemutatott esetek nem egyedi, csak egy e-kereskedelmi oldalra jellemző tipikus jelenségek, ezért az interneten zajló kereskedelem teljes palettájára érvényesek az abban megfogalmazottak.

Az átadón Dr. Petőfi Attila elmondta: – A felek közötti kooperáció nem most kezdődött: az Allegroup.hu Kft, és fő zászlóshajója, a Vatera évek óta szorosan együttműködik a Rendőrséggel. Meggyőződésem, hogy a hatékony e-biztonság megteremtéséhez a Rendőrség és az e-kereskedelmi piaci szereplők aktív együttműködésére van szükség.

Csupor Erik az átadón hangsúlyozta: piacvezető szereplőként az Allegroup küldetése az e-kereskedelem minél biztonságosabbá tétele, ezért tartják kiemelkedően fontosnak a folyamatos tapasztalatcserét a nyomozó hatósággal. Ugyanakkor a biztonságos e-vásárlás megteremtése nem csak a Rendőrség, hanem a piaci szereplők feladata is, akiknek a felderítés segítése mellett a megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetniük: – Az Allegroup Biztonsági Csapata különböző algoritmusok alapján folyamatosan szűri a gyanús ajánlatokat, vásárlókat és eladókat. Emellett rendszeresen tájékoztatjuk felhasználóinkat a biztonságos e-kereskedés szabályairól, hiszen ezek ismeretével, valamint tudatos vásárlói magatartással a visszaélések jelentős része megelőzhető.

A 8 fő pályázót a Közbiztonsági, Környezetvédelmi és Közellátási Bizottság hallgatta meg, és tett javaslatot szakmai szempontból a Képviselő-testületnek. Több személyt is alkalmasnak talált a Bizottság, azonban az álláshelyet egy fő töltheti be. A Képviselő-testület június 30-ai ülésén döntött a mezőőri pályázatról.

A közterület-felügyelői munkakörre 2011. áprilisban kiírt pályázatot követően két főt kívánt a Polgármesteri Hivatal foglalkoztatni. Az egyik fő – a több körös meghallgatás után – kinevezésre került, azonban a második kiválasztott személy visszavonta pályázatát. Tekintettel arra, hogy jogszabályi előírás miatt a lezárt, esetlegesen eredménytelennek hirdetett pályázatot követően nem lehet a pályázók közül ismételten választani, új pályázatot kellett kiírni, amelyen részt vehetnek az előző pályázaton eredménytelenül részt vevők.

A Budakeszi Polgármesteri Hivatal a második közterület-felügyelői munkakörre kiírt pályázók közül kiválasztotta a számára legmegfelelőbb személyt – természetesen, a pályázati eljárást betartva. Az így kiválasztott személy – az előzőhöz hasonlóan – visszavonta pályázatát a kinevezés előtt. Ezúton biztosíthatom Önt, hogy a pályázat elbírálása során kizárólag szakmai szempontból kerültek a pályázók kinevezésre.

Tekintettel arra, hogy a pályázat ismételten kiírásra került, immár harmadik alkalommal, javasolom, hogy pályázatát ismételten nyújtsa be, annak reményében, hogy a jelentkezők közül – dönthetnek úgy a pályázat elbírálásán részt vevő kollégák – Ön a legalkalmasabb jelölt, azonban azzal is tisztában kell lenni, hogy a választás más személyre is eshet. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét! – fejeződik be a jegyző válaszlevele.

Jómagam május közepén jelentkeztem Budakeszire mezőőrnek és közterület-felügyelőnek. Mindkettőhöz megvan a végzettségem és gyakorlati időm, érvényes a fegyver-orvosi és pszichológiai vizsgálatom. Autót és motort is vezetek, büntetve nem voltam, azonnal tudnék kezdeni. Mindezt beleírtam a pályázatomba, s vártam a személyes beszélgetést.

Közterület-felügyelőnek két embert május elején felvettek, harmadik társukat nem találták. Voltak ugyan korábban is jelentkezők, mégis újra kiírták a pályázatot, s június 27-re halasztották a kezdési időt. Mezőőrnek csak egy főt kerestek négyórás munkára, ott július elsején lehetett kezdeni. Abban bíztam, hogy valamelyik sikerül.

A Közbiztonsági, Környezetvédelmi és Közellátási bizottsági meghallgatás június 16-án délután volt Budakeszin. Heten voltunk mezőőr-jelöltek, s a közterület-felügyelő pályázókat is akkorra hívták. Csak a mezőőri múltamról kérdeztek, a közterület-felügyelői munkám nem érdekelte őket, pedig többször elmondtam, hogy abban is van gyakorlatom, azt is szívesen végezném. Végül úgy búcsúztunk, hogy az első három helyezettet talán behívják a június 30-i képviselő-testületi ülésre.

Június 28-án megtudtam, hogy a közterület-felügyelőnek kiválasztott hölgy meggondolta magát, s most újabb pályázatot kell kiírniuk. Ez újabb két hónap helyben járást jelent, s ez már nem az első eset. Már májusban is beléphetett volna valaki, június 27-től már én is dolgozhatnék, s bizonyára volt több jelentkező is rajtunk kívül. Lehet, hogy nem is akarnak senkit se felvenni, csak hirdetnek?

Bizonyára rám mezőőrként számítanak – reménykedtem, de a 30-i testületi ülésre sem kaptam meghívást. Igaz, hogy a pályázati kiírás értelmében vállalnunk kellett, hogy nyilvános ülésen döntsenek rólunk, mégis zárt ülésen tárgyalták az új mezőőr kiválasztását. Okát azóta sem tudom, s zárt ülés lévén nem is tudhatok meg részleteket. Állítólag a kiválasztott örömmel vállalta el a munkát, így ezt legalább nem kell újra megpályáztatni. Most már csak azt nem értem, hogy a közterület-felügyelői munkakört miért kell május óta betöltetlenül hagyni, s ha már a kiválasztott hölgy visszalépett, mezőőrnek meg nem kellettem, miért nem lehettem én az új felügyelő július elsején? Kíváncsian várom az illetékesek válaszát!

Tavaly októberben olvastam, hogy Érden is kétszer utasítottak el látatlanban egy pályázót, s még akkor sem állt szóba vele a település jegyzője, amikor személyesen kereste fel fogadóóráján. Úgy látszik, bevett gyakorlat ez már a Pest megyei Polgármesteri Hivatalokban.

Egyetlen ökölcsapással gyilkolni képes kemény-fiúk, nem kevésbé hidegvérű kemény zsaruk, több ország drogpiacát ellenőrző maffiózók népesítik be Csabai Márk: Egy csibész naplója című könyvét. Veszélyes élet, melynek minden órája izgalmakkal és meglepetésekkel van tele. Ettől persze a történet még akár igaz is lehet, bár a kemény zsaruk, a Nemzeti Nyomozó Iroda ügynökei, akik egy nagy droghálózat felgöngyölítésén dolgoznak, nem szeretik, ha megismerik őket.

A kivétel Gabriella, a Szép lábú, mert ő eleve nyomozótisztként mutatkozik be. Csakhogy ő sem feltétlenül az, akinek mondja magát… Naplóírónk pedig egy jó eszű, éles nyelvű, de a szervezett bűnözés csapdákkal teli világában mégiscsak amatőrként botladozó pesti vagány. A szerző stílust Raymond Chandlertől és Rejtő Jenőtől tanult, témáját viszont a terézvárosi aszfalton szerezte. Így minden adottsága megvan ahhoz, hogy új, hazai színnel gazdagítsa a krimi-irodalmat.

A szerzővel Bokor Pál, a könyv egyik szerkesztője beszélgetett, művéből Juhász Mátyás színművész olvasott fel részleteket. Szerettem volna megtudni Márktól, hogy éttermükben a maffiózók, vagy a nyomozók voltak-e gálánsabb vendégek, melyiküktől lehetett több borravalóra számítani, melyiküknek voltak nagyobb elvárásaik? – Egy jó vendéglátós nem adja ki vendégeit – válaszolta, nála minden vendég egyforma, mindenkit szívesen lát. Annyit azért hozzátett, hogy akinek több pénz van a zsebében, az a pénzéért többet is vár. A könyvbemutatót követő fogadáson tüzes pálinkával és frissen érkezett tűzforró ételekkel kínálta meg nagyszámú hallgatóságát.

A Transparency International 37 országban vizsgálta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtását, melyben Magyarország a legrosszabb besorolást kapta. A nemzetközi korrupció ellenes szervezet jelentésének magyarországi fejezete az antikorrupciós tevékenységek összehangolását és a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.

A Transparency International (TI) nyilvánosságra hozta legfrissebb kutatását, melyben az OECD külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezményének végrehajtását vizsgálta. A korrupcióellenes szervezet kutatásában 37 ország szerepelt, melyek kevesebb, mint ötödéről mondható el, hogy aktívan hajtja végre az egyezményben foglaltakat.

A Jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig – köztük Magyarország is – alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az OECD Egyezményben vállaltakat. Nemzetközi szinten megállapítható, hogy az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő.

Magyarországgal kapcsolatban a Jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól és hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég MOL általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.

A Jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelőnek mondható, azonban a nemzetközi szervezet a hazánkban működő, több mint tíz korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmény munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja. Az Egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van továbbá a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is.

A Jelentés megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, aminek eredményei még nem láthatóak. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is. A Jelentés azonban negatívumként említi a lobbi-törvény hatályon kívül helyezését és az alkotmányos fékek és ellensúlyok gyengítését. Földes Ádám, a Transparency International magyarországi tagozatának vezetője hozzátette, hogy az egyes antikorrupciós intézkedések összehangolása és a megelőzést is érintő intézkedések nélkül a korrupció elleni harc nem tud áttörést hozni.

Az OECD Egyezmény

A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megvesztegetés elleni Egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az Egyezmény 2000. május 31-től hatályos. A Transparency International folyamatosan követi az Egyezmény céljainak megvalósulását, munkájáról évről-évre jelentést tesz közzé.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldön járt hallgatók nemcsak szakmailag gyarapodnak kinti tartózkodásuk alatt, hanem olyan élményekkel és új barátságokkal is, hogy sokan újabb ösztöndíj-lehetőséget keresnek. Ebben a tanévben ERASMUS tanulmányi ösztöndíjban 241, míg külföldi szakmai gyakorlaton 55 hallgatónk vesz reszt 110 egyetemen 24 országban, 99 városban.

Az egyetem kiutazásuk előtt felkészíti a hallgatókat arra, mit kell tenniük, ha bármilyen nehézséggel találják szemben magukat külföldön. Hallgatóinkat arra kérjük, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, azt azonnal jelezzék a SZTE Nemzetközi Mobilitási Irodájának (NMI) és a fogadóegyetem nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársainak is. Minden kérés, probléma jelzése esetén azonnal kapcsolatba lépünk a partnereinkkel, ahogyan ez esetben is történt, hogy hallgatóink a szükséges segítséget mielőbb megkaphassák.

Amikor értesültünk arról, hogy a Nápolyban tartózkodó hallgatónk megsérült, azonnal felvettük a kapcsolatot a fogadó Federico II Egyetemmel. Pál József Nemzetközi és Közkapcsolati rektor-helyettes telefonon beszélt Massimo Marrelli rektorral, a NMI pedig állandó, napi kapcsolatban van a nápolyi egyetem külügyi munkatársaival. A Federico II Egyetem nemcsak rendkívül segítőkész, hanem anyagi áldozatot is vállal hallgatónk érdekében: fedezik a hallgató édesapjának kint-tartózkodását, és a hallgató hazautazásának költségét is vállalják. A SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánja a fiatalember édesapjával tartja a kapcsolatot, így a hallgató egészségi állapotáról folyamatosan friss információkkal rendelkezünk, arról azonban a szülők kérésére nem adhatunk felvilágosítást. A hallgatóval történteket az olasz rendőrség vizsgálja.

Az Ernst & Young 2011-es Európai Visszaélési felmérése rámutat arra, hogy a megkérdezett cégek munkavállalóinak több mint egyharmada Európa-szerte hajlandó készpénzt, vagy egyéb ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért, és a dolgozók csaknem fele egyáltalán nem tud cége korrupcióellenes intézkedéseiről. A korrupciós kockázat jóval magasabb hazánkban, mint a kontinens többi országában.

Hazánkban a vesztegetési és korrupciós kockázat jelentős, a magyar válaszadók 75%-a (ellentétben a 62%-os európai átlaggal) úgy véli, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, 45%-uk szerint pedig saját ágazatában is bevett gyakorlat a szerződések elnyerése érdekében (az európai átlag 28%). A munkavállalók tradicionálisan leginkább Görögországban (44%) és Oroszországban (39%) alkalmaznak készpénzes megvesztegetést, míg ez Norvégiában a legkevésbé valószínű (6%). A felmérésben résztvevők kétharmada elismeri, hogy a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40%-uk szerint e téren növekedés történt a gazdasági visszaesés miatt.

A magyar vállalatokra – így a vezetésre is – továbbra is nagy nyomás nehezedik a pénzügyi teljesítménnyel kapcsolatban (hazánkban ez az érték 2011-ben 80%, míg az európai átlag 75%). A válaszadók szerint ezen nyomásokra a vállalatok vezetősége többségében költségmegszorítással reagál, amit tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat.

A munkavállalói felmérés csalódottságot mutat a vezetés etikátlan magatartással kapcsolatos toleranciája miatt. A 25 európai országban készített felmérés az üzemi alkalmazottaktól a csúcsvezetőkig több mint 2300 munkavállalót kérdezett meg. A válaszadók úgy vélik, a cégvezetés nem kellően hatékony a compliance területén, ám ennél is rosszabb, hogy negyedük nem bízik a vezetőség etikus viselkedésében sem. A megkérdezettek 59%-a biztosra veszi, hogy a felső-vezetés különféle dolgokon spórol a célok elérése érdekében; a vezető beosztású válaszadók fele maga is osztozik ebben az érzésben.

Biró Ferenc az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője szerint: – A felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, különösen a felső-vezetők körében. A csalás, vesztegetés és korrupció terén tapasztalható önelégültség és számos vállalat költségcsökkentési kezdeményezései együttesen további veszélyeket teremtenek. Az olyan új szabályozások mellett, mint az Egyesült Királyság Vesztegetés-ellenes törvénye – amelyek szigorúbb végrehajtási jogkörrel ruházzák fel a szabályozókat – elsősorban a vezetőknek kellene nagyobb elkötelezettséget mutatniuk tetteikben az etikus magatartás iránt, beleértve a vállalati költségvetéssel és a fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos nehéz döntéseket is.

Az alkalmazottak nem készültek fel a kockázatokra

Számos vállalatnak többet kellene tennie a szilárd és hatékony vállalati megfelelési környezet létrehozásáért. A munkatársak tudatossága a korrupcióellenes politika vonatkozásában nagyon alacsony. Közel 80%-uk nem kapott vesztegetés vagy korrupcióellenes képzést, és csak egyharmaduk gondolja úgy, hogy a korrupcióellenes politika egyértelmű iránymutatást tartalmaz. Az eredmények országonkénti lebontásából is figyelmeztető adatok derülnek ki. Az Egyesült Királyságban csupán a munkavállalók 26%-a. Franciaország és Németországban kevesebb, mint 20%-a kapott korrupcióellenes képzést, annak ellenére, hogy a jogi szabályozás az utóbbi években koncentrált korrupcióellenes erőfeszítéseket tesz.

Magyarországon a korrupcióellenes törekvések általánosságban növekednek, ám bőven van mit javítani a vállalati csalás-és korrupcióellenes programok minőségén és mélységén. 2009 óta számos csalásellenes intézkedéssel kapcsolatban csökkent a figyelem hazánkban, beleértve a külső ellenőrzést, a magatartási kódexeket és a szigorúbb belső kontrollt.

Csalódott munkavállalók, a felelősök keresése

Európában a munkavállalók a vezető testületeket és a felső-vezetést tartják felelősnek a megfelelő vállalati magatartás létrehozásáért és végrehajtásáért. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy a cégek vezető testületeit kell személyesen felelőssé tenni a szervezetükben előforduló csalással, megvesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatban.

Az alkalmazottak csalódottságát mutatja az is, hogy jelentősen megnőtt az igény a hatékonyabb szabályozási felügyeletek létrehozására. A válaszadók 77 százaléka szeretné, ha a hatóságok és a szabályok többet tehetnének a társasági csalás, megvesztegetés és korrupció kockázatának csökkentése érdekében; ezen a téren a legerősebb reakció azokból az országokból érkezik, amelyeket leginkább érintett a pénzügyi válság. Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban a válaszadók több mint 80%-a azt szeretne,erősebb felügyeletet.

A hazai megkérdezettek pesszimistán látják a magyar szabályozási környezetet, 34%-uk abban sem hisz, hogy a hatóságok hajlandóak a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre. A magyar válaszadók 90%-a úgy véli, hatékonyabb felügyeletre lenne szükség a szabályozók és a kormány részéről, hogy csökkentsék a csalás, vesztegetés és korrupció kockázatát. A munkavállalók fokozott szabályozási környezet iránti igényét tükrözik az újabb intézkedések is, mint például az Egyesült Államokban a külföldi korrupcióellenes gyakorlatról szóló törvény (FCPA).

Az etikus magatartás hatása a vállalat teljesítményére

A kutatás hazai és nemzetközi eredményei szerint a munkavállalók úgy gondolják, hogy az etikus vállalati viselkedés üzleti szempontból is jövedelmező – nagyobb hasznot érhetnek el a tisztességes üzleti magatartást tanúsító vállalatok. Az alkalmazottak határozottan szívesebben dolgoznak etikus magatartásukról híres vállalatoknál, és a válaszadók 45%-a nem hajlandó olyan vállalatnál dolgozni, amely részese volt valamely nagy vesztegetési vagy korrupciós ügynek.

Biró Ferenc következtetése: – A felmérés magyar és európai eredményei figyelmeztetésként értelmezhetőek a hazai vállalatok számára. A számok azt tükrözik, hogy míg itthon nem tapasztalható jelentős javulás a csalásra, megvesztegetésre és korrupcióra adott vállalati reakciókban, addig Európa és a régió számos országában hatékonyabb lett a korrupcióellenes belső szabályzatok és jogszabályok betartatása. A vállalatok felső-vezetésének ismételt és folyamatos elköteleződése az etikus üzleti gyakorlat mellett elengedhetetlen, hiszen a visszaélés-ellenes intézkedések terén csökkenő erőfeszítések, és az etikátlan magatartással kapcsolatos folyamatos tolerancia óhatatlanul növeli a csalás, a megvesztegetés és a korrupció kockázatát.

A felmérésről

2011 első két hónapjában kutatóink összesen 2365 interjút készítettek 25 európai országban telefonon, interneten, vagy személyesen. A megkérdezett személyek tőzsdén jegyzett, multinacionális vagy több mint ezer embert foglalkoztató vállalatoknál dolgoztak. A felmérés idekattintva elolvasható.

Az ügy előzménye, hogy a Véderő szervezett hétvégére önvédelmi tábort a faluban. Erre hivatkozva már péntek reggel csaknem 300 roma asszony és gyerek elhagyta a települést: egy részük a Vöröskereszttel Csillebércre, mások Szolnokra mentek. Ez utóbbiakról azóta sem hallottunk részleteket.

A híradások elítélik a „kitelepítést”. Eszükbe sem jut, hogy ezek a romák enélkül talán életükben sem jutottak volna el az egykori Úttörővárosba. Oda, ahol a rendszerváltoztatás előtt jutalom volt egy-két hétig nyaralni, ami akkor úttörőként, ifi-vezetőként, vagy nevelőként mindannyiunk álma volt. Jómagam a ’60-as évek elején csak néhány órát tölthettem benn pedagógus édesanyámmal, hogy a táborvezető engedélyével egy kicsit körülnézhessünk. Sajnos ő sem kapott ott munkát, mert akkoriban ez csak a „jó elvtársnők” privilégiuma volt. Hiába szerették az iskolában tanítványai, templomba járó vallásos asszonyként nem volt a pártállam kegyeltje.

1990 után aztán megindult a harc a terület birtoklásáért, mert mindenki jó üzletet látott az elprivatizálásában. Most a roma nők és gyermekeik ingyen tölthettek ott néhány napot, ahol mások ezt ma már csak sok-sok pénzért tehetik, s még az útiköltséget se kellett megfizetniük.

Mióta a gárdisták Gyöngyöspatán masíroznak, a rendőrök is rendszeresen ott járőröznek, s ha már ott vannak, fenntartják a rendet. Nincsenek azóta tyúklopások, javult a közbiztonság is. Ennek fenntartása természetesen nem a Véderő, hanem a Rendőrség feladata, s a rendőrök ezt most jól el is látják. Más kérdés, hogy gárda nélkül ők sem mennének oda. Abban, hogy ők ott legyenek, a gárdára van szükség, aki puszta megjelenésével jókora rendőri erőt generál a faluba.

Szombattól egy hatályos rendelet értelmében a jogtalanul járőrözők, a közbiztonsági és közrendvédelmi szolgálatot jogosultság nélkül ellátók szabálysértőknek minősülnek, akik elzárással, vagy pénzbírsággal büntethetők. Mindannyian megértjük az intézkedés fontosságát. A baj csak az, hogy a rendőrök mindig csak akkor jelennek meg valahol, amikor a civil rendfenntartók is odaérkeznek, nélkülük viszont ritkán látni rendőröket falvainkban. A Véderőnek köszönhetően most legalább a rendőrök is elmentek Gyöngyöspatára! Kérdés csak az, hogy a gárda visszavonulása után meddig maradnak ott?

Hosszú hallgatás után egy dokumentarista alapokon nyugvó fikciós könyvvel jelentkezik Kármán Irén. A 2007 júniusában brutálisan megvert oknyomozó újságíró Szex és Pest című regényében három, alvilági kapcsolatokkal fűszerezett, kalandos életű nőt ismerhetünk meg. A kilencvenes évek olajügyeinek politikai összefüggéseivel foglalkozó szerző megtanulta, Magyarországon nem lehet nyíltan beszélni, így mindazt, amire nyomozásai során bukkant, zseniálisan szövi össze regényében a fikcióval.

Kármán Irén négy évig a nyilvánosság kizárásával élte mindennapjait. Most, hosszú hallgatás után tér vissza három modern lány sikamlós, alvilági szálakkal bőven átszőtt történeteivel. A kilencvenes évek olajos ügyei után nyomozó riporter azután költözött el a fővárosból, miután 2007. június 22-én máig ismeretlen tettesek elrabolták, egy autóba tuszkolták, összekötözték, brutálisan megverték, majd a Lágymányosi hídnál a Duna partra vetették.

Az írónő az eset után családja védelmében elvonult a kíváncsi szemek elől és vidékre költözött. Ott írta meg mintegy terápiaként, az őt ért traumát írással feldolgozva Szex és Pest című regényét, amelyben nagyszerűen gyúrta össze kitalált elemekkel mindazt, amit az évek során nyomozásai alatt tapasztalt. Az izgalmas sztorikat sok helyen a szerző maffiafeleségekkel való beszélgetései ihlették, ám Irén nem tart újabb bosszútól, hiszen a karakterek több valós figurából lettek zseniálisan felépítve.

A kritikusokon kívül nem félek senkitől, hiszen a regény egy teljesen más műfaj, tágabb kereteket biztosít egy író számára. A velem történteket nem lehet elfelejteni, de úgy sem élhetek, hogy örökké a négy évvel ezelőtti történéseken gondolkodjak. Túl kell lépni rajta, levonni a tanulságokat és új utakat keresni. A kimondhatatlan dolgokat ezért tettem át fikciós környezetbe – árulta el az évek óta hallgató Kármán Irén.

VIP – azaz Vica, a csábító reklámfilm rendező, Ildikó, a nőiességét jól használó fotóriporter és Piroska, az ártatlannak tűnő könyvkiadással foglalkozó üzletasszony. Három, eltérő személyiség, akikben akad közös vonás: szeretik a pénzt és életük során számtalan pikáns kalandban volt részük alvilági férfiak oldalán. Tudják, a szex és a pénz hatalom, amellyel bármit el lehet érni Magyarországon.

A Szex és Pest három barátnő különös szerelmi történeteinek füzére, ám a sorok között olvasva nagy port kavart múlt béli események is felelevenednek. Olyan mai, valós társadalmi jelenségek tárulnak fel, mint például a korrupció, a maffia és a politika összefonódása, a hatalommal való visszaélés, a karrierizmusból adódó prostituálódás, besúgások és megfigyelések, titkosszolgálati módszerek vagy a homályos közbeszerzési ügyek, de fel-felbukkannak olajszőkítéssel kapcsolatos történetek is. Eközben a regény olyan örök érvényű kérdéseket is feszeget, miszerint elfelejthetjük-e életünk nagy szerelmét vagy óhatatlanul is mindenkiben őt keressük, illetve, hogy megőrizheti-e egy nő a függetlenségét egy kapcsolatban, vagy fel kell adnia önállóságát.

Minden erőszakos cselekedetet elutasítunk. Tegnap élőláncos demonstrációt tartottunk Zuglóban az MSZP vezetésével, tiltakozva a József Attila Általános Iskola önkormányzati bezárása ellen. Csak remélni tudjuk, hogy nem ennek köszönhető az éjszakai irodarongálás! – bizakodik az MSZP.

Különösen zavaró ez a támadás három nappal a választás előtt akkor, amikor közben a Zuglói Önkormányzat többségét és polgármesterét adó kerületi Fidesz szervezetről egyre-másra jelennek meg a zavaros ügyek a sajtóban, nem ritkán erőszakos cselekményekről, verekedésről beszámolva.

Felszólítjuk a kampányban részt vevő pártokat és jelöltjeiket, hogy nyilvánosan határolódjanak el a szélsőséges akcióktól. Zuglóban nincs helye az erőszaknak. Minden párt felelőssége, hogy világossá tegye, nincs helye az ilyen akcióknak kerületünkben, közös feladatunk pedig a kerület jövőjének építése.

A vasárnapi választáson induló jelöltünk, Demeter Márta olyan képviselőjelölt, aki a kerületért indult a választáson. Nem lehet megfélemlíteni és nem fog meghátrálni. Vasárnap ezért jöjjön el mindenki és támogassa Zugló jövőjét, támogassa Demeter Mártát! – kéri az MSZP Zuglói Szervezete. A rongálás során az MSZP irodája mellett a Szabó Ervin Könyvtár kerületi részlege is károkat szenvedett el.