Orbán Viktor hívei tegnap délután a Hősök terén gyülekeztek. A szervezők a Demokrata hetilap legújabb számát osztogatták. Sokan jöttek vidékről is és a Békemenet a lezárt Andrássy úton haladva érkezett meg a menet estére a Parlament elé. A Kossuth téren sem voltak beszédek, civil kezdeményezés lévén nem voltak pártjelképek, s a politikusok is csak magánemberként voltak jelen. Nem az Európai Unió ellen, hanem a szuverenitásunkat kétségbe vonó külföldi és hazai baloldal ellen demonstráltak. Létszámukat politikai elkötelezettségük szerint százezer és egymillió között becsülték a különböző híradások.

A Budai Várban közben a liberálisok készültek a plágiumgyanúba keveredett Schmitt Pál diploma(f)osztójára. Az egyik szónok azt követelte, hogy az államfő előbb oszlassa fel az Országgyűlést, majd maga is mondjon le! Eszébe sem jutott, hogy ezzel az interregnummal milyen kritikus helyzetbe sodorná az országot! Köztársasági elnök hiányában nem lenne, aki kiírja a következő parlamenti választást, s mivel már Tisztelt Ház se működne, házelnök se lenne, hogy ideiglenesen helyettesítse az államfőt.

Az államfőt sokan bántják, én mégis inkább sajnálom. Jól elvolt ő Brüsszelben az EP alelnökeként, de MOB-elnökként és NOB-tagként is mindenütt köztiszteletben állt. Kár volt neki 2010 tavaszán Orbán Viktor pártelnök hívására hazajönni! Korábbi helyein senkit sem érdekelt doktorátusa, politikusként pedig a doktori címét sem kellett használnia. Már államfővé választásakor kiderült, hogy csak az első két évben számít rá a kormányfő. Mi másért iktatták volna törvénybe, hogy kétévnyi elnöklés után élete végéig megtarthatja államfői juttatásait. Göncz Árpád idejében ehhez még két ciklus kellett, Sólyomnál már elég volt hozzá egy is.

S miért írt alá eddig minden törvényt, vállalva a Nemzet golyóstolla gúnynevet? – Mert a kétharmados kormányoldaltól gyökeres változást vártak választóik, s ehhez nem fék, hanem motor kellett. SP már beiktatásakor elmondta, hogy erre szerződött, s vállalását eddig teljesítette is. Ez nem tetszett a külső-belső ellenzéknek, s mostanra találtak fogást rajta. Ehhez kellett a HVG-nek fél évig vizsgálódnia.

A szocialisták most azzal érvelnek, hogy az 1994-98. közötti kétharmaduk birtokában sem írtak új alkotmányt. Azt felejtik csak el hozzátenni, hogy a 2/3-uk csak az azóta már levitézlett SZDSZ-szel együtt volt meg, s a szabad demokraták belső fékként gátolták az MSZP ötleteit. A szintén szabad demokrata Göncz Árpád államfőként ugyancsak fékezte az 1990-94. közötti MDF-kormány és Antall József reformtörekvéseit. Őt azért gúnyolták, mert aláírás helyett mindent visszaküldött a feladónak. Ugyancsak az SZDSZ tartózkodása akadályozta meg 2005-ben Szili Katalin szocialista államfőjelölt megválasztását, így a Fidesz nekik, meg a Szilihez görcsösen ragaszkodó MSZP-nek köszönhette Sólyom László elnököt. Ha Szilit a 3. forduló előtt visszaléptetik, az SZDSZ igenjei is kellettek volna Sólyom megválasztásához, aki aztán 2010-ben kegyvesztetté vált Orbánnál.

Most az Orbán-kormány ellen szervezkednek a liberálisok. Brüsszelben és Washingtonban panaszkodnak, a kormány megbuktatásán fáradoznak. Külföldi szövetségeseik attól félnek, hogy Európában mások is követik az önálló nemzeti utat, mely nem tenne jót a nagytőkének. Mindenütt igyekeznek lejáratni országunkat, s ennek lett része most köztársasági elnökünk folyamatos gúnyolása. A külföldieknél ez megbocsátható, de honfitársainknál nem a leghazafiasabb cselekedet – s talán még túl finoman is fogalmaztam!

Az ellenzék egyébként ma sem egységes, s ezért nem tetszik nekik az egyfordulós választás. Senki sem akar a másikkal korán összefogni, mindenki önállónak akar mutatkozni, s csak az első forduló eredményeinek ismeretében, a második forduló előtt hajlandó az esélyesebb javára visszalépni. Kétfordulósnál eddig a baloldal mindig így tett – bár 1998-ban a független kisgazda Torgyán József a miniszteri tárcáért cserébe ugyancsak visszaléptette jelöltjeit a Fidesz javára –, egyfordulósnál viszont már senki sem taktikázhat. Ezért szeretnék brüsszeli segítséggel a kétfordulóst megtartani.

Mivel ma délután a kormányoldal otthon maradt, Budáról az ellenzék átjött Pestre. A Belvárosban, a Batthyány-örökmécsesnél a Klubrádió megszüntetése ellen tüntettek. Itt tegnapi Népszavával várták az embereket, s szónoklatok is elhangoztak. Bródy János a köztársaságról énekelt. Schmitt Pál diplomája megint terítékre került, és Orbán Viktor nevének említésekor is nagy hangon fújoltak.

Szóba került az Educatio kiállítás pénteki megnyitója is, ahol a diákok spontán megmozdulása zajlott. – Erről se a királyi tévé, se a tv2 nem tudósított, ami nem más, mint hírhamisítás! – vonták le a következtetést, miközben azon gondolkodtam, hogy egy spontán megmozdulásra hogyan lehetne stábokat kiküldeni. Az ilyet sosem jelentik be előre, mindig az utolsó pillanatig titkolják, hogy nehogy valaki ellen-demonstrációval zavarja meg az eseményt. Persze ezt a médiában mindenki tudja, de a téren jól lehetett vele hatást kelteni.

S hogy miért lázadtak fel pénteken a diákok? – Hat, tíz és 12 éves röghöz kötésük ellen. Az új oktatási törvény értelmében a végzést követő húsz évben ugyanis kétszer annyi ideig kell az államilag támogatott képzésben diplomát szerzetteknek itthon dolgozniuk, ahány évig tanultak. A hatéves orvosi egyetem után például 12 évet. S mivel az ő képzésük a legköltségesebb – félévenként közel egymillió forint – majdnem 12 milliót kell kifizetnie annak az orvosnak, aki a magasabb kereset reményében a külföldiek gyógyítását választja saját honfitársai helyett. Akkor meg miért nekünk kéne a taníttatását támogatnunk?

Az oldal látogatói közül 100 főt vendégül látnak az Országházban az esti tűzijáték idejére, exkluzív parlamenti látogatást biztosítanak számukra, melynek keretében a szerencsés vendégek az Országház Vadásztermének erkélyéről nézhetik meg a jeles eseményt és az Ország Tortáját is megízlelhetik – tudtuk meg Altorjai Anitától, az Országgyűlés sajtófőnökétől.

A 25 nyertes lájkoló és hozzátartozóik, barátaik, összesen 100 fő, este 20 órakor lépnek be az épületbe, ahol különleges idegenvezetésben lesz részük. A Főlépcsőház, a Kupolaterem és a Szent Korona megtekintését követően ellátogathatnak az Országgyűlés elnökének dolgozószobájába, valamint megkóstolhatják az Ország Tortáját. Az idegenvezetést követően a Vadászterem erkélyéről tekinthetik meg az ünnepi tűzijátékot, melynek 20. percében felkapcsolják az új díszkivilágítást.

S mi lesz azokkal, akik sem a Parlamentbe nem jutnak be, sem a Duna-partra nem akarnak kimenni? Ők a képernyők előtt élvezhetik a tűzijátékot és a parlamenti díszkivilágítás bekapcsolását, melyet az m1 és az RTL Klub 21 órától élő adásban közvetít. Sajnos ők a kecskeméti barackkal ízesített kölestortát nem tudják majd megkóstolni.

Így tiltakoztak az ellen, hogy miközben világszerte egyre többen ismerik el az atomenergia életképtelenségét és veszélyességét, Fukusima és az atomenergiát elsöprő olasz népszavazás után a magyar kormány az atomtörvény módosításával és az új energiastratégiával félévszázadra függővé tenné az egész országot a nukleáris ipartól, bebetonozva energiafüggőségünket és az atomenergiával járó halálos kockázatokat.

A korrupcióellenes szervezet egyrészről kifogásolta, hogy a jogalkotási törvény megkerülésével benyújtott törvényjavaslat szerint az ÁSZ nemcsak a személyi jövedelemadó 1%-ának felhasználását, hanem az akár egyforintos támogatásban részesülő szervezetek teljes gazdálkodását ellenőrizheti. És ezáltal gyakorlatilag minden személyes adathoz is hozzáférhet. A TI ezenfelül erősítené a szervezet függetlenségét biztosító garanciákat és a pártfinanszírozás rendezése érdekében szükséges hatáskörök megerősítését – tudtuk meg Tausz Pétertől.

Sajnálatos módon a törvényjavaslatot az Alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétesen készítették el és terjesztették az Országgyűlés elé, mivel az Alkotmány szerint a Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. A törvényjavaslatot azonban nem a Kormány, amelynek kötelezettsége lett volna, hanem az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága nyújtotta be és ezzel a jogtechnikai megoldással megkerülték a társadalmi egyeztetést.

A formai észrevételeken túl a TI állásfoglalásában problémásnak tartja a január elsejétől hatályos rendelkezés átvételét, miszerint nem csak a közpénzből származó források, támogatások és vagyon felhasználását ellenőrizheti az ÁSZ, hanem amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

Ezáltal ha egy társadalmi szervezet vagy egyház akár csak 1 forintot is kap az állampolgárok személyi jövedelemadójának részükre felajánlott 1%-ából, úgy az ÁSZ ezen szervezetek teljes gazdálkodását ellenőrizheti és az ellenőrzés során gyakorlatilag minden adatukhoz hozzáférhet. Ez azt jelenti, hogy több mint harmincezer civil szervezetnél és majd kétszáz egyháznál vizsgálódhat szinte mindenre kiterjedően az Állami Számvevőszék. E szervezetek törvényes működését többek között az ügyészség és az adóhatóság is vizsgálhatja, ezért a TI érthetetlennek tartja, hogy miért szükséges az ÁSZ-nak ilyen általános jogkört biztosítani.

A Javaslat ezen felül azt is lehetővé teszi, hogy a számvevő a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba, adatnyilvántartásokba betekintsen, legyen szó akár olyan nyilvántartásokról, melyekből a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra vonatkozó különleges személyes adatok kiderülnek. Amennyiben pedig az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adatokról van szó a civil szervezet vagy egyház nyilvántartásában, úgy azokat a számvevő „ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti”.

Az ellenőrzés megfelelő és egyértelmű kereteinek biztosítása érdekében javasoljuk, hogy a törvényjavaslat mondja ki, hogy – a korábban hatályos jogszabályi megoldást követve – az ÁSZ kizárólag a felajánlott SZJA 1%-ok, illetve célzott állami támogatások (pl. pályázatok, normatív támogatások, stb.) felhasználását ellenőrzi célzottan a közhasznú szervezetek teljes gazdálkodásának ellenőrzése helyett.

A TI szerint nem erősíti az ÁSZ függetlenségét, hogy a szervezet vezetője továbbra is újraválasztható. A függetlenség biztosításának leghatékonyabbnak tűnő módja az, hogy ha a független állami szervek vezetői nem újraválaszthatók, hiszen ellenkező esetben már a megválasztása napjától fennáll annak a veszélye, hogy az őt megválasztó testület bizalmának ismételt elnyerése miatt, illetve későbbi újraválasztására gondolva ellenőrző szerepének nem tud eleget tenni.

Aggályosnak tartja továbbá a szervezet, hogy az így megszerzett információk, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezésére adnak alapot, úgy az ÁSZ saját döntése szerint csupán továbbíthatja ezen információkat az erre hatáskörrel rendelkező szervezetnek, de ez nem a kötelessége. Ez a mérlegelési jog pedig komoly korrupciós kockázatot jelent és ellentmond a hivatalos személyekre vonatkozó feljelentési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak is.

A TI számtalanszor javasolta a pártfinanszírozás ellenőrzésére vonatkozó számvevőszéki hatáskörök megerősítését, amelyet a jelen törvényjavaslat szintén elmulaszt. A pártok számvevőszéki ellenőrzése a hatályos szabályozás alapján jelenleg csupán utólagos könyvelési kontrollnak felel meg, ez pedig nem jelenthet megfelelő garanciát a korrupciós kockázatokkal szemben.

Valljuk be, megalázóan kevés a művész úr nyugdíja, míg a fiatal nyugdíjas rendőrök ennek többszörösét kapják. 25 év szolgálat után egy 40 éves rendőr – aki akkor született, amikor Maros Gábor megkezdte sikeres pályáját – kétszázezer forint nyugdíjat is felvehet. Ennek akar most véget vetni a kormány, s a nyugdíjkorhatárt még el nem ért egykori rendészeti dolgozókat visszairányítanák a munkaerőpiacra.

Az ellenzék persze tiltakozik, s a szakszervezetek is sztrájkbizottságokat alakítanak. Megérthetjük őket, hiszen ez a dolguk. Más kérdés, hogy jogos-e a követelésük? Mivel a fiatal nyugdíjas rendőrök mindegyike dolgozik valahol a kétszázezres nyugdíja mellett, így nehezen mondhatná bármelyikük is, hogy belerokkant a 25 évnyi szolgálatba.

Korábban is volt előrehozott nyugdíjazás, de 1990. előtt ez mindössze öt évet jelentett. A rendőrök és tűzoltók 60 éves kor helyett 55 évesen, a rendőrnők 55 helyett 50 évesen mehettek nyugdíjba. Ugyanez a kedvezmény a mentő- és kamionsofőröket is megillette. A bányászoknál más volt a helyzet. Ők tényleg belerokkantak a munkába, meg a bányákat is rendre bezárták, így őket leszázalékolták amiatt, hogy továbbra is legyen jövedelmük.

A 25 éves szolgálati időhöz kötött rendészeti nyugdíjazás a rendszerváltoztatás terméke. Azért vezették be ’90-ben, hogy az előző rendszer rendőri és katonai vezetőitől humánusan megszabaduljanak. Az ellenzéki kerekasztali megegyezések értelmében úgy küldték el őket, hogy ne váljanak hirtelen jövedelem nélkülivé, hanem kiemelt nyugdíjasként tarthassák a megszokott életszínvonalat. Ők azóta már megöregedtek, betöltötték a 62. életévüket, így nekik nem kell most sem aggódniuk.

Más a helyzet az elmúlt 10-15 évben nyugdíjba vonult rendőrökkel. Őket már a ’90-es évek közepétől nem lett volna szabad 40-45 évesen nyugdíjba engedni. Már 1994-ben a Horn-Kuncze kormánynak meg kellett volna szüntetni ezt a lehetőséget, hiszen a ’90-es politikai cél addigra már megvalósult. A rendszerváltoztatás utáni új rendészeti állományt már nyugodtan levetett volna az öregségi nyugdíjkorhatárig dolgoztatni, számukra az ehhez viszonyított öt év korkedvezményt megadni. Ha egy ilyen alkotmánymódosítás átmegy most 2/3-dal a Parlamenten, mindannyian üdvözölni fogjuk! Kár, hogy ettől Maros Gábor nyugdíja nem lesz magasabb.

Ha délben nem is, fél 2-kor már bemehettünk a Köztársasági Elnöki Hivatalba, ahol a Magyar Posta különleges bélyegblokk kibocsátásával köszöntötte az új Alaptörvényt, melynek elfogadása az idei év legfontosabb hazai társadalmi eseménye lett. A bélyegkülönlegességet fél 3-kor a Sándor-palota Lovagtermében Magyarország elnöke Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságnak elnökével együtt bocsátotta forgalomba.

A Magyar Posta sorszámozott filatéliai különlegességeinek főmotívuma a Szent Korona. A keretrajzot Köllő Miklós alkotása, az Országház kupolacsarnokának Szent István király szobra és a boltívek díszítik. A Szent Korona blokk dombortechnikával, 23 karátos aranyfóliával és ofszetnyomással készült; UV fénybe helyezve a Szent István ábrázolás felett félkörívben a Legyen béke, szabadság és egyetértés felirat olvasható. Más hullámhosszú UV fény alatt a sorszámozás színt vált: a pirosból narancs, a feketéből pedig zöld színű lesz.

A piros sorszámozású speciális blokk világritkaság! A Szent Koronát díszítő ékkövek helyén ugyanis csiszolt üvegkristályok csillognak. Sem a hazai, sem a nemzetközi filatélia-történet nem ismer hasonló megoldást, ez az első olyan bélyeg a világon, ahol különböző méretű és különböző színű csiszolt kristályokat használtak fel koronaékszerek megjelenítésére és díszítésére a bélyegkészítés során.

Egyedi a 2011 forintos névérték is, hiszen a kibocsátás éve és a névérték megegyeznek. Erre legutóbb 2001-ben a milleniumi év zárásának tiszteletére kiadott Szent Korona blokk esetében került sor. Hagyományteremtő módon a Magyar Posta ezután tízévente ad majd ki a fontos hazai társadalmi események tiszteletére a mostanihoz hasonló bélyegkülönlegességet.

A Magyarország új Alaptörvénye nevű blokk fekete sorszámozású alapváltozatából negyvenezer, a kristállyal díszítettből pedig húszezer példány készült és az ország valamennyi kijelölt postáján megvásárolhatók lesznek. A blokk Hajdú József fotóművész közreműködésével Benedek Imre grafikusművész terve alapján az Állami Nyomdában készült.

Az ünnepségsorozat este 19-kor a Művészetek Palotájában folytatódik. Az államfő ekkor mond ünnepi köszöntőt és részt vesz az aláírás alkalmából megrendezendő ünnepi hangversenyen. A közszolgálati médiumok ezt az eseményt is élőben közvetítik. Ferencváros mellett nyolc vidéki és egy erdélyi városban – Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, Szegeden, Kecskeméten, Pécsett, Győrött, Szombathelyen és Kolozsváron – ugyancsak ünnepi műsort rendeznek este 7 órától.

A délben aláírt új Alaptörvény az önrendelkezését elvesztett Magyarország 1949. augusztus 20-i Alkotmányát váltja fel. Az új Alaptörvény hazánk jogrendjének alapja, az immár valóban szabad és demokratikus Magyarország jelképe, amellyel lezárhatunk egy átmeneti korszakot. Szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, iránymutatója egy múlhatatlanul szükséges lelki és szellemi megújulásnak. Az új Alaptörvény tiszteletben tartja történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti az ezeréves Magyarország alkotmányos állami folytonosságát, a nemzet egységét.

A Magyar Szocialista Párt nevében az Ön rangjának és hivatalának kijáró tisztelettel arra kérem, hogy ne írja alá a tegnap elfogadott új Alkotmányt! Ne lássa el kézjegyével azt a törvényszöveget, amely nincs tekintettel az alapvető emberi- és társadalmi-, valamint szociális jogokra! Ez az alkotmány egyetlen pártnak az alkotmánya és nem az egész nemzeté – írta Mesterházy Attila nyílt levelében Schmitt Pálnak.

A Parlament legnagyobb ellenzéki pártjának nevében arra kérem, hogy élve az Ön számára biztosított jogkörrel ne léptesse hatályba azt az Alkotmányt, amelyet a demokráciáért felelősséget érző magyarok nem tekintenek a magukénak. Hallja meg a tiltakozók hangját!

Ön most történelmi döntés előtt áll. A felelőssége is történelmi léptékű. Az alaptörvény aláírásakor mérlegelnie kell: a Magyar Köztársasághoz, a magyar néphez vagy egy párthoz lojális. Döntenie kell arról is, hogy pártutasításnak vagy demokratikus meggyőződésének engedelmeskedik. Az Ön egyetlen tollvonásával elbukhat az a Magyar Köztársaság, amelyet húsz éven át közösen épített ez az ország.

Ez a döntése lesz az, amivel beírja magát a történelembe. A jövő nemzedéke ez alapján mond ítéletet Önről. A demokratikus Magyar Köztársaság felszámolásának felelőssége alól azonban nincs felmentés. Bízva a demokratikus Magyar Köztársaság iránti elkötelezettségében: Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető.

A 307 jelenlévő képviselőből a Fidesz és a KDNP frakció mellett igennek voksolt a volt Jobbikos Pősze Lajos is. A Jobbik nemmel szavazott ugyanúgy, ahogy Szili Katalin is, míg Molnár Oszkár, a Fidesz korábbi képviselője tartózkodott. Az MSZP és az LMP tagjai hiányoztak az ülésteremből.

Az új Alkotmány a bírák életkorát is szabályozza. Az eddigi 70 év helyett a mindenkori nyugdíjkorhatárig – most 62 éves korig, majd fokozatosan 65-ig – ítélkezhetnek, s 30 év felett lehet őket kinevezni. Az ülnököknél a tól-ig határ 30-tól 70 éves korig tart, melyet nem változtattak meg. Kár pedig, mert most folyik újabb 4 évre a megválasztásuk, így talán korhatárukat a bírókéhoz lehetett volna igazítani.

S miért gondolom mindezt? Mert a jelenlegi gyakorlat szerint az ülnöki székben jobbára nyugdíj kiegészítésként nyugdíjasok ülnek. Tiszteletdíjuk a mindenkori bírói alapbér egynegyede, bruttó 80 ezer forint körüli összeg. Ez a pénz nagyjából a minimálbérnek megfelelő összeg, mely egy állástalannak is jól jönne, de a nyugdíjasok miatt nem tud bekerülni. Ha az ülnöki korhatárt is a bírókéhoz hasonlóan 62 évre leszállítanák, azok a nyugdíj előtt állók is pénzhez jutnának, akiket életkoruk miatt már nem alkalmaznak sehol. Azok a munkanélküliek pedig, akik a segélyhez évi 30 napig árokásást, vagy parkgondozást végeznek, helyette a bíróságon ítélkezhetnének.

A rendészeti dolgozók az elmúlt héten az előrehozott nyugdíjkorhatáruk megtartásáért tüntettek. Nem tetszik nekik, hogy nem mehetnek 25 évi szolgálat után már 40 évesen nyugdíjba, hanem nekik is 62-65 éves korukig kell a későbbiekben dolgozniuk. Talán ha sokuk nem dolgozna nyugdíj mellett is, nem akarnák őket a döntéshozók sem tovább dolgoztatni.

Új életpálya-modellt szeretne a szakszervezetük, mert úgy érzi, hogy rendőrként, bv-őrként, tűzoltóként 25 év alatt úgy elhasználódik a szervezetük, hogy nem dolgozhatnak ott tovább. Ebben egyetértek, de ezért még nem kell nyugdíjba menniük. Meg lehetni húzni 40 évnél a korhatárt, alatta rendőrök, bv-őrök és tűzoltók lennének, míg felette közterület-felügyelők, biztonsági őrök, személy-és vagyonőrök, tűz- és munkavédelmi előadók. Mivel ezekre a civil munkakörökre úgyis nyugdíjas testületi tagokat vesznek fel – a civil pályáról jövők helyett mindig a volt egyenruhásra esik a választás – legalább nem kellene mellébeszélni állásügyben a humán politikusoknak sem.

Mellébeszélés pedig mindig van. Túl sok volt a jelentkező – mondják akkor is, ha senki más nem jelentkezik. Nem önt választottuk – mondják akkor is, ha nem választottak ki senkit, aztán még napokig hirdetnek, s az újabb telefonos érdeklődéskor megint önéletrajzot kérnek. Ha a jelentkező ilyenkor közli, hogy egy előző napi értesítés szerint már betöltötték az állást, mindig kitalálnak valamit. Vajon miért nem lehet őszintén beszélni?

Ezt állapította meg száznégy magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak. Fájó hiány, hogy a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számonkérhetősége bizonytalanná válik. Kifogásolják továbbá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága és függetlensége megszűnne a tervezet szerint. Ezzel a nemzetközi szinten is példaértékű intézmény működésének alapvető feltételei csorbulnának.

A zöld szervezetek olyan új elemeket is belefoglalnának az Alkotmányba, amelyeknek egy korszerű, a világ és hazánk helyzetét helyesen értékelő, hosszú távra készített alaptörvényben mindenképpen szerepelnie kell. Ilyen a környezeti információkhoz és a döntéshozatalban való részvételhez való jog biztosítása, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának rögzítése és a nemzetközi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi alapelvek kimondása.

A nyilatkozatot aláíró szervezetek ugyanakkor elismeréssel nyugtázzák, hogy a tervezetben több értékes, új gondolat szerepel, így például a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, valamint a fenntarthatóság és az erőforrások gondos felhasználása. Szintén előremutató javaslat a tulajdonnal való társadalmi felelősség rögzítése és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele a nemzeti vagyon kezelése során. A pártok frakcióinak, az érintett országgyűlési bizottságoknak és egyes képviselőknek küldött nyilatkozat idekattintva olvasható.

Megrendülten fogadtuk a tragikus hírt, hogy Arnóth Sándor Püspökladány Fideszes polgármestere, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője életét vesztette. A Magyar Szocialista Párt és frakciócsoportja nevében őszinte részvétemet fejezem ki a családnak, és együttérzésemet a hozzátartozóknak, ismerősöknek és politikus társainak – írta Mesterházy Attila (MSZP) pártelnök-frakcióvezető.

Arnóth Sándor az előző ciklusban – igaz csak pár hónapig – volt már képviselő. 2008 júniusában az MTA elnökévé választott Pálinkás József helyére ült be a Hajdú-Bihar megyei Fidesz listáról, de egy sértő bekiabálása miatt október elején már le is kellett mondania. – Lógni fogsz! – mondta akkor Iváncsik Imre (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkárnak. Mint közleményükből is kiderül, a szocialisták azóta már rég megbocsátottak!

A szabályozás szigorítása mindenekelőtt a fiatalok egészségét védené. Sokan közülük épp a vendéglátóhelyeken és egyéb közforgalmú zárt helyiségekben szoknak rá a dohányzásra, mivel társaságban szeretnek lenni, de ezt gyakran nem tudják füstmentes helyen megtenni. Itt aztán a „hangulat”, az együttes élmény kedvéért elszívják az első cigarettát, ahonnan már nincs megállás.

Aki pedig fiatalon rászokik erre a káros szenvedélyre, az már nagyon nehezen hagyja abba. Aki viszont fiatal korában nem dohányzik, az általában már nem is válik a cigaretta rabjává. A dohánygyáraknak tehát létérdekük, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a cigarettázásnak. Ezért küzd a dohányipar foggal-körömmel az ellen, hogy betiltásra kerüljön a dohányzás a közforgalmú zárt helyiségekben.

A Levegő Munkacsoport a Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! – parancsolat szerint végzi tevékenységét. Számára minden ember egészsége fontos, ezért nem fogadja el a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter által hangoztatott álláspontot, amely szerint „mindenkinek joga van arra, hogy elszúrja az életét”. Ez a nézet azért is elfogadhatatlan, mert ha valaki tönkreteszi az egészségét, akkor nem csak a saját életét „szúrja el”, hanem családja, munkatársai, és barátai életét is megkeseríti.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dohányzás a megbetegedések, az elhalálozások és a szegénység egyik fő oka szerte a világon. A szegénységé nemcsak azért, mert a dohányosok sok pénzt költenek a szenvedélyükre, hanem azért is, mert általában a legtermékenyebb korszakukban, 40 és 60 éves koruk között betegszenek vagy halnak meg a dohányzás miatt, így a családjuk jelentős jövedelemtől, a nemzetgazdaság pedig egészséges munkaerőtől esik el.

Mindezen érvek alapján a Levegő Munkacsoport levélben kérte Harrach Pétert, hogy szavazza meg a dohányzás betiltását a közforgalmú zárt helyiségekben és erre kérje képviselőtársait is. A Levegő Munkacsoport levele Harrach Péter frakcióvezetőhöz idekattintva olvasható.

A legújabb magyar bélyeg ünnepélyes forgalomba helyezésére a Parlament Delegációs termében került sor Dr. Kövér László, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnökének, Schmidt Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának és Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapítóelnökének részvételével.

A Magyar Posta feláras bélyegek forgalomba hozatalával hosszú évek óta támogat nemes célokat. 2010-ben, de már az idén is országszerte rekordmennyiségben – több tízmillió forintértékben – vásároltak az emberek valamilyen jótékonysági bélyeget, hogy különféle postai küldeményeiket feláras bélyeggel bérmentesítve segítsenek a rászorultakon.

A ma megjelenő bélyegen a logó alatt a „Belföld” felirat arra utal, hogy a bélyeg egyrészt tartalmazza a mindenkori, 30 gramm alatti, közönséges belföldi levél feladásának díját és ez egészül ki további 50 forinttal, amely összeggel a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot támogatja az, aki a bélyeget megvásárolja.

A Magyar Posta valamennyi feláras bélyegének értékesítéséből befolyó felárbevételt elkülönített számlán gyűjti. Az új karitatív bélyeg felárából felhalmozódott összeget a Magyar Posta a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete javára évente egy alkalommal utalja át, melyet a Szolgálat egészségügyi tevékenységének finanszírozására használ fel.

Az 50 forintos felárat a bélyegen ábrázolt szív alakú kontúrvonal teszi hangsúlyossá, utalva egyben arra, hogy számítunk a „jószívű” adományokra. Kármán Orsolya bélyegtervező – aki az Európai uniós bélyeget is tervezte – és a Magyar Posta szándéka az, hogy az NGYSZ emblémáját jól jegyezze meg mindenki, mert roppant fontos célért küzd az a szervezet, amelyet az egyszerű, letisztult, gyermeki, ugyanakkor roppant mélységeket sejtető logó jelképez.

A bélyeghez tartozó alkalmi borítékot és bélyegzőt a bélyegkép jellegzetes motívumaira épülő grafikai kompozíció teszi hangsúlyosabbá. Mind a boríték, mind a bélyegző a bélyeg vásárlására ösztönző feliratot tartalmaz: Segítse Ön is a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkáját feláras bélyeg vásárlásával!

Kövér László házelnök vasárnap elmondta, hogy tavaly 900 sajtóbelépő volt forgalomban, de sokan csak vacsorázni jártak az Országházba. A hétfői tavaszi nyitónapra csak 120 sajtóbelépőt kértek, s ez a szám nagyjából megegyezik az Országgyűlés munkájáról tudósító sajtósok számával. Az állandó belépők kiadásáról később döntenek, mert csak indokolt esetben fogják kiadni. Szerinte eddig sokan csak státuszszimbólumként használták azokat.

Tegnap délelőtt a mai ülésnapra megint kértünk napi belépőt, de az elutasító válasz a péntekivel megegyezett. – Tisztelt Szerkesztőség! Akkreditációját sajnos nem tudjuk elfogadni. Megértését köszönjük. Üdvözlettel: Országgyűlés Sajtószolgálata – válaszolták megint.

Természetesen megértőek vagyunk – mi mást is tehetnék! – nem értjük viszont, hogy mivel érdemeltük ki az ismételt elutasítást? Sosem vacsorázni jártam a Parlamentbe – este már rég otthon vagyok – nekem mindig a sajtóanyagok és törvénytervezetek kellettek, melyeket a Sajtóiroda polcain találtam.

Mivel a házelnök úr vasárnapi interjújából kiderült, hogy 120-an kértünk belépőt a hétfői ülésnapra, a nagy létszám miatt megértettem, hogy a nagyobb lapok tudósítói aznap elsőbbséget élveztek. Akkor beszélt a kormányfő is, így a fokozott érdeklődést ennek lehetett köszönni. Más a helyzet a hét további ülésnapjain, hiszen délelőttönként alig van az épületben valaki. Bizonyára így volt ez tegnap és ma is, s ugyanígy lesz délelőttönként a holnapi és a további hétközi ülésnapokon.

Nem tudom, miért ne fértünk volna el ma az üres folyosókon? Mivel az üléseken sosincs ingyen-ebéd, még azt sem foghatják ránk, hogy emiatt járunk oda! A „büféújságírók” amúgy is a házon kívüli sajtótájékoztatókra járnak, ahová mindenki ellenőrzés nélkül bejuthat. Nekik fontos az ingyen-ebéd, nem nekünk!

Ha már ez utóbbit szóba hoztam, a Kossuth-, a Széchenyi- és az Állami-díjak átadásakor minket, az állandó sajtóbelépővel rendelkező tudósítókat rendre visszafordították a Vadászterem ajtajából az államfő, a kormányfő és a házelnök sajtósai, míg az „alkalmi tudósítók”, a sehová sem író „kollégák” emelt fővel besétáltak a fogadásra. Mivel őket nem ismerték – ők csak ilyenkor jöttek –, könnyen elvegyülhettek a tömegben. Persze, ők sosem tettek fel evés közben kínos kérdéseket a politikusoknak – talán fel sem ismerték őket! –, tőlük nem kellett óvni a vendégeket. Ők úgysem írnák meg sehová a látottakat-hallottakat, hiszen nekik csak az a fontos, hogy a hasukat és zsebüket megtömjék!

Kezdjük előbb az ötévenkénti Európai parlamenti választással. Ott pártlistákra szavazunk, s az egész ország egyetlen választókerület. Itt a külföldön élők is nyugodtan szavazzanak, arról viszont jó lenne dönteni, hogy a kettős állampolgárok mindkét ország listájára szavazzanak-e, vagy válasszanak ki egyet belőle.

Más a helyzet az országgyűlési választásokkal, hiszen itt egyéni és listás jelöltek is vannak, s a megyei és fővárosi lista mellett van az országos kompenzációs lista is. Ez utóbbira nem lehet szavazni, csak a területiekre. Ha nem így lenne, ha az országos listára is szavazhatnánk, a külföldön élők erre nyugodtan leadhatnák voksukat, ennek hiányában viszont csak a területire, meg az egyéni jelöltekre tehetik. A kérdés csak az, hogy melyik területen, melyik egyéni választókerületben tegyék, ha sehol sem laknak Magyarországon? Vajon egy erdélyi magyar szavazhat-e Észak-Magyarországon, egy felvidéki Dél-Dunántúlon, egy kárpát-ukrajnai Nyugat-Magyarországon, vagy csak a lakhelyével szomszédos országrészben?

Az önkormányzati választások esetén még nagyobb lenne az anomália. Nemrég semmisítették meg a polgármester választás eredményét egy Zala megyei faluban, mert a szavazás előtti napokban számosan bejelentkeztek a községbe. Vajon a külföldön élő magyar állampolgárok melyik település közéletébe szóljanak bele? Dönthet-e az erélyi magyar arról, ki legyen a budapesti főpolgármester, a vajdasági meg abban, hogy ki vezesse Győr városát, és ki legyen a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Ha a szavazati jogról vitázunk, erről is dönteni kell mielőbb!

A másik kardinális kérdés a gyermekes családok plusz szavazati joga. Itt nem csak az a kérdés, hogy gyermekenként járjon-e egy-egy új szavazólap, vagy egy gyerek után is meg a több gyerek után is csak egy lap járjon családonként, hanem az is, hogy ezt melyik szülő kapja. Az egy, vagy több plusz lapot az anyának, vagy az apának adják-e, hiszen nem biztos az sem, hogy mindketten ugyanazt a jelöltet akarják támogatni. Ott fognak talán veszekedni a szavazófülkében? Ha viszont a törvény egyértelműen az anyát, vagy az apát jelöli ki a szavazásra, de ő nem akar elmenni, akkor a gyermekért járó szavazata elvész, vagy a másik szülőt írásban, két tanú – esetleg közjegyző – előtt felhatalmazhatja a szavazásra az otthonmaradó házastárs?

Azon sem árt elgondolkodni, mi lesz a csonka családokkal! A vasárnapi apuka gyakorolhatja-e az anyánál maradt gyermekek utáni szavazati jogot, vagy neki csak a tartásdíjat kell fizetni? Ha viccelődni akarnánk, most elmondhatnánk, hogy a szavazások eddig mindig vasárnap voltak – amikor az apánál van a gyerek –, így a szavazati jogot is ő kapja meg! Persze ez sem ilyen egyszerű, hiszen a láthatás is csak kéthetente van, így ez sem esik mindig egybe a választások napjával. Kérdés, hogy erre gondoltak-e a kérdőívek kiküldői, mielőtt megalkották azokat?

Az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért, új alkotmány koncepciójának kidolgozásában segítő bizottságban részt vevő egyetemi tanár, a Németh-kormány egykori államminisztere erről vasárnap, a száz éve született Püski Sándor könyvkiadóra emlékező konferencián beszélt, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán.

Pozsgay Imre a több százas, jellemzően idősebb korosztályhoz tartozó hallgatóság előtt kijelentette, hogy Magyarországon húsz éve alkotmányozási kényszer van, mivel a néhány hetes tárgyalás után született jelenlegi alkotmány a magyar nemzetet, illetve állampolgárait és intézményeit sem tudta megvédeni a rá váró káros és pusztító hatásoktól, (…) a korrupciótól.

A korábban az MSZMP Központi Bizottságában helyet foglaló, majd az MSZP alapításában is részt vevő politikus az MDF súlyos hibájának nevezte, hogy 1989-ben az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások előtt feladta az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának követelését és elfogadta a liberális diktátumot.

Kiemelte: amennyiben Magyarország él az alkotmányozás lehetőségével, új korszak kezdődhet a magyarság történetében (…) igazi, méltó önarcképünk lesz a világban. Mint mondta, minden dolog lényege: annak története, ezért a magyar történetiséget akkor is helyre kell állítani, ha ezt Európa önmaga nem meri vállalni. Pozsgay Imre szerint az Európai Unió inkább karavánszerájhoz hasonlít, mint közösséghez, ezért tudomásul kell vennünk, hogy Európa nem biztos, hogy rokonszenvvel nézi törekvésünket.

Az egyetemi tanár szerint az új alkotmányban az államiságunk leghívebb kifejezőjeként szerepelnie kell a Szent Koronának, továbbá az új alaptörvénynek azt is ki kell mondania, hogy megállapításai keresztény alapokon nyugszanak. Pozsgay Imre úgy látja, utóbbiak nem bántanak meg senkit hitében, vagy meggyőződésében, de rádöbbentik az országot az önismeretre, arra, hogy mihez tartsa magát, ha múltjával akar szembesülni.

Pozsgay Imre aláhúzta továbbá, hogy az alkotmányban a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek és a határon túli magyarságnak is meg kell jelennie. – Vallom, hogy akik meg tudják szerezni a magyar állampolgárságot, azok teljes jogú állampolgárok legyenek – jelentette ki, hatalmas tapsot kiváltva ezzel a közönség soraiból. Hozzátette: a trianoni trauma után 93 ezer négyzetkilométerre besuvasztott magyar államnak felelőssége van minden magyarért, és ezt az alkotmányban minden eddiginél határozottabban kell kifejezni.

Püski Sándorra emlékezve Pozsgay Imre megjegyezte, hogy elsőként 1982-ben az Egyesült Államokban találkozott a könyvkiadóval és feleségével, ez – mint mondta – az üdvösségem felé vezető utam egyik nagy állomását jelentette. Az alkotmányozással kapcsolatban hozzáfűzte, hogy amennyiben Püski Sándor köztünk lenne, azt kívánná, parancsolná: szerezzük vissza Magyarországot!

A konferencián szintén felszólaló Salamon Konrád történész a népi mozgalom és a harmadik út időszerűségéről beszélt. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora szerint nem véletlen, hogy a különböző bal- és jobboldali féligazságokat általános érvényűvé emelő XX. században újból és újból felvetődött a harmadik út gondolata.

Salamon Konrád szerint a bal- és jobboldali pártok közötti kis centrumpártok akkor tekinthetők valódi harmadik utas pártnak, ha egyszerre képviselik a baloldalról származó emberi és polgári szabadságjogokat, valamint a szociális igazságosság gondolatát, illetve a jobboldalról eredő nemzeti eszmények és hagyományok iránti tiszteletet, továbbá a szerves fejlődését eszményét – tudatta az MSZP Sajtószolgálata.

Püski Sándor

A két évvel ezelőtt, 99. életévében elhunyt könyvkiadó, a Püski Kiadó alapítója 1911. február 4-én született. Tevékenységéért rangos elismerésekben részesült: 1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség- és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest-kitüntetést kapott, 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év könyve-díjjal, 2004-ben pedig Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott.

Szerdán reggel a közszolgálati televízióban, Vona nemzetvezető bediktálhatta a nézőknek a nyilas kézikönyv alapvetéseit. A Fidesz által totálisan felügyelt csatornán multizott, zsidózott, cigányozott. Vona az m1-en, mocskos politikai érdekeinek szolgálatában gyalázhatta meg Budapest 1944-1945-ös pusztulását, több tízezer civil és sorozott magyar katona halálát. 20 percen keresztül hirdethette azokat az eszméket, amelyek leverése 65 évvel ezelőtt a világnak több tízmillió halottjába és tengernyi szenvedésébe került.

A Fidesznek eddig ezekre, a közpénzen fizetett médiában megjelenő gondolatokra, egy szava sincs. Amíg Orbán úr Európa előtt, az előtérben roma stratégiát sürget, zsidó szervezetekkel tárgyal, addig a háttérben cinkosan hallgat, és alkotmányozó szövetséget köt a Jobbikkal. Ahelyett, hogy a Fidesz-kormány előállna egy tisztességes roma programmal hagyja, hogy a Jobbik álljon elő, egy verbális zsidó-programmal.

A Magyar Szocialista Párt továbbra is kiáll az egyetemes emberi jogok védelméért, követeli az Orbán-kormány haladéktalan színvallását, és kezdeményezi az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának azonnali összehívását – mondta Nyakó István országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja.

Tiltakozunk jogállamunk intézményrendszerének, közöttük is elsősorban az Alkotmánybíróság lerombolása ellen. Tiltakozunk az 1989-ben fogant demokratikus Alkotmányunk újraírása ellen. Tiltakozunk a független Költségvetési Tanács megszüntetése ellen! Mi, a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom tagjai tiltakozunk Orbán Viktor diktatórikus törekvései ellen! – szóltak a követelések.

Az MSZP kíváncsian várakozik

A Fidesz-KDNP kormánynak immár papírja is van róla, hogy semmibe veszi a független, pártatlan és kiegyensúlyozott közszolgálati tájékoztatást. A Republikon Intézet minapi felmérése szerint a kormánypártok a Híradó 83 százalékát (!) uralják, az ellenzék alig jut szóhoz, és a kormányt legtöbbször maga a kormány kommentálja.

Sajátosan értelmezi a magyar választóktól kapott kétharmados felhatalmazását a kormány, amely hatalmával súlyosan visszaélve az elmúlt hónapokban szabályosan megszállta a közmédiumok hírműsorait, köztük is elsősorban az MTV esti Híradóját.

Azonban a világbotrányt kavart, alkotmányellenes, ám január elsejétől hatályos magyar médiatörvény többek között úgy rendelkezik, hogy a „médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni”. Az MSZP ezért kíváncsian várja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (más néven Médiamindenhatóság) ezzel kapcsolatos állásfoglalását – mondta el Kormos Kata szóvivő.

A pártelnök a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény alkotmányellenességének megállapítását, és a törvény kihirdetése napjára visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezi.

A törvénnyel kapcsolatban az egyik legnagyobb hiányosság a kellő felkészülési idő hiánya. A törvény ugyanis a nyugdíjrendszer szerkezetét gyökeresen átalakítja. Az új rendszerre való áttérésnek a jogbiztonsággal összefüggő alkotmányos követelménye megkívánta volna az érintettek számára olyan felkészülési idő biztosítását, amely szükséges a megváltozott rendelkezésekhez való alkalmazkodáshoz, és különösen ahhoz, hogy a saját és a családjuk gazdálkodását az új feltételekhez igazítva szervezzék meg.

Az MSZP szerint legalább három ponton sérül az Alkotmány: A törvény egyes rendelkezései ellentétesek az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében rögzített, a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményekkel. A magánnyugdíjpénztárban maradók személyes nyilatkozattételre kötelezése sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében elismert emberi méltósághoz való jogot. Az Országgyűlés kormánypárti többségének szavazatával elfogadott törvény sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető, a jogalkotói hatalommal való visszaélésnek a demokratikus jogállamokban általánosan elfogadott tilalmát is.

A Magyar Szocialista Párt továbbra is bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság él az Alkotmány védelmében rá rótt felelősséggel, és eddigi gyakorlatának megfelelően megsemmisíti azt a törvényt, amely ellentétes a Magyar Köztársaság hatályos Alkotmányának szabályaival.

Felkérem az Alkotmánybíróságot, hogy késedelem nélkül vizsgálja meg a beadványt, mivel a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig meg kell hozniuk döntésüket – kéri Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.

Levél az államfőnek

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Az Országgyűlés december 20-i ülésén, heves záró vita után elfogadta a T/1747. számú A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat súlyos alkotmányossági problémáit és aggályait nem csak az ellenzéki pártok, hanem jelentős nemzetközi és hazai intézetek, komoly szakmai tekintélynek örvendő alkotmányjogászok is többszörösen kifejtették nyilvános fórumokon. A mai napon a nemzetközi tiltakozás elérte tetőpontját. Az európai sajtó meghatározó orgánumai mellett szokatlan élességgel bírálta a kormány terveit a német kancellár és a luxemburgi külügyminiszter. A médián keresztül ezek a tudományosan megalapozott álláspontok, az Ön számára is közismerté váltak.

Mindezek alapján arra kérjük a tisztelt Köztársasági Elnök Urat, hogy az alkotmányban biztosított jogkörével élve, a törvény aláírása előtt kérje az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját. Meggyőződésünk, hogy a normakontroll kérése nem csak egy jog és lehetőség, amivel ön élhet az aláírás előtt, hogy biztos legyen abban, hogy olyan jogszabályt szentesít, ami megfelel az Alkotmány előírásainak, hanem ilyen erejű és súlyos alkotmányossági problémák tömeges felvetése esetén kötelessége is.

Bízunk abban, hogy a Köztársasági Elnök Úr is érzi a felelősségét és megteszi, ami az adott helyzetben a köztársaság elnökétől elvárható, és Alkotmánybírósághoz fordul előzetes normakontrollért. Ezt várja a szűkebb és tágabb közvélemény Öntől, aki az alkotmányban foglaltak szerint őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Boldog karácsonyi ünnepeket és újesztendőt kívánva, tisztelettel: Lendvai Ildikó és Mandur László, országgyűlési képviselők.

A Transparency International Magyarország (TI) számos alkalommal felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatási reform fontosságára és a bíróságok működésének hatékonyságát és átláthatóságát segítő konkrét javaslatokat mutatott be – tudtuk meg Burai Petrától.

A Kormány által benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazott változások iránya, annak megoldásai nagyobb részt összhangban vannak az általunk szükségesnek tartott jogalkotói lépésekkel, ezért a hiányosságok és a további feladatok megjelölése mellett a nemzetközi szervezet támogatja a módosításokat. Az Országgyűlés ma délután tartja a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvényjavaslat általános és részletes vitáját, ezért a TI állásfoglalását – a társadalmi egyeztetés hiányában – megküldte a tárgyban érintett parlamenti képviselőknek.

A TI a javaslatcsomag legfontosabb elemének a jogegységesítés érdekében tett lépéseket, a vezetők kiválasztásának rendszerével kapcsolatos változtatásokat, a kötelező képzés bevezetését tartja, azonban a bírák hatékony teljesítmény-értékelési rendszerének megvalósításával a javaslatcsomag adós maradt.

A TI egyetért a pályaalkalmassági vizsgálat reformjával és az objektív, pártatlan befolyásmentes felvételi eljárással kapcsolatos elképzelésekkel, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy már a felvételi eljárás során is bevezessék a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat.

A nemzetközi szervezet állásfoglalásában hiányolja az előzetes, országosan egységes, világos, normatív és ellenőrizhető egyértelmű bírói teljesítmény-értékelési rendszert. Tekintettel arra, hogy a bírói karrier kiszámíthatósága és átláthatósága a bírák független munkavégzésének egyik garanciája, a TI átlátható előmeneteli kritériumok részletes kidolgozását javasolja.

A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy a bírák egyenlő munkaterhelésének biztosításának alapvető feltétele egy egységes, súlyozott, szignálási rend bevezetése, ezért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által megalkotandó módszertannak a szignálási rend tekintetében országos szinten is képesnek kell lennie a bírák egyenlő munkaterhének biztosítására.

A javaslatcsomagból teljes mértékben hiányoznak a bírói etikai kódex felülvizsgálatára, panaszbejelentő rendszerek létrehozására vonatkozó, valamint a panaszok objektív kivizsgálását biztosító rendszer létrehozására irányuló intézkedések. Az ítélkezés függetlenségének biztosítása érdekében a TI továbbra is javasolja ezek figyelembe vételét. Bár a törvényjavaslat nem tér ki külön az elektronikus eljárások kialakítására, a TI fontosnak tartja a bírósági eljárások gyorsítása érdekében az elektronikus ügyintézés és az iratkezelés elektronizálásának a lehető legszélesebb körben való bevezetését.

A TI üdvözli az átláthatóság erősítésére vonatkozó törvényalkotói szándékot, azonban fontos lenne, hogy a törvényjavaslat az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel összhangban rendelkezzen az OIT eljárási dokumentumainak, jegyzőkönyveinek kötelező nyilvánosságra hozataláról is. A korrupcióellenes szervezet az átláthatóságot csökkentő, illetve a korrupció veszélyét növelő kockázatnak tartja, hogy nem kell határozatba foglalni a bírák összeférhetetlenségi, illetőleg az együtt-alkalmazási tilalom alól felmentését, illetve nem biztosít lehetőséget a döntés indokolásának megismerésére.

A Fidesz-KDNP kormányt ezen felül számtalan külföldi és hazai, civil és szakmai szervezet, médium kritizálta ezen elképzelései, ideológiája miatt. Az MSZP újabb eszközzel, az üres címlappal tiltakozott a Parlamentben a kormányzat felelőtlen és felkészületlen politikájával szemben.

A Parlament Kulturális és sajtóbizottságának üléséről már kénytelen volt kivonulni az MSZP, mert ellehetetlenítették a szakmai munkát a Fideszes bizottsági tagok. A Fidesz eddigi fél éves kormányzásának eredménye: Szakmai vitákat kerülendő, önálló Fideszes törvényjavaslatok gyors elfogadásával létrehozták azt a hírközlési és médiarendszert, mellyel 9 évre bebetonozták saját média feletti teljhatalmukat, uralmukat.

A közmédiumokból fideszes pártmédiumokat faragtak, tévéket, rádiókat, és Európában példátlan módon a nyomtatott sajtót és internetes médiaszolgáltatókat is a hatóságuk alá kényszerítve akarják felügyelni, ellenőrizni, büntetni. Az írott és online sajtóra 10-25 millió forintos, a nagy nézettségű tévékre és rádiókra akár 200 millió forintos azonnali büntetést is kiróhatnak, sőt, akár azonnal elvehetik jogosultságaikat.

Összegezve a Fidesz minden erővel el akarja tüntetni a kritikus hangvételt a kormányzásuk útjából. Ezt nagy vonalakban diktatúrának nevezhetjük. Ugyanis nehéz másnak nevezni azt, ha egy párt felügyelete és kontrollja alá tereli a teljes médiát. Jelenleg itt tartunk. Már csak az a kérdés, mit jelent a Fidesz számára a sajtószabadság? – tudakolja Mandur László (MSZP) országgyűlési képviselő.