A Kormány folyamatosan nyomon követi a légi utasforgalomban a Malév leállása nyomán kialakult helyzetet. A légitársaság menedzsmentje és a rendkívüli vagyonfelügyelő munkájának közvetlen, operatív szintű támogatására a tárca Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkárt jelölte ki – közölte Völner Pál. A minisztérium tárgyalásokat folytat az utasforgalom további biztosításáról a budapesti reptéren már jelen lévő és más légitársaságokkal is – tette hozzá.

A jelenlegi helyzetben az elsődleges feladat az úton lévő utasok megfelelő tájékoztatása és mielőbbi célba juttatása – hangsúlyozta az államtitkár. A Kormány korábban kétmilliárd forintos keretösszegű kármentési alapot hozott létre. E keret az első négy napon a jegyfoglalási adatokon alapuló előzetes számítások szerint fedezi a jegyek átfoglalásának, és szükség esetén a szállás biztosításának költségeit. A Malév munkavállalói januári bérének kifizetése biztosított, a szükséges forrásokat a rendkívüli vagyonfelügyelő elkülönítette – mondta Völner Pál.

A Malév leállásához vezető okokat ismertetve kifejtette: az orosz „privatizációs kaland” és a későbbi visszaállamosítás olyan fordulópontok voltak, amelyek visszafordíthatatlanul zuhanó pályára állították a légitársaságot. A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása és a lehetséges partnerek keresése. A Malév súlyos öröksége és a további állami támogatás lehetőségét kizáró bizottsági határozat miatt azonban nem maradt reális esély a társaság folyamatos működésének fenntartására.

A Kormány változatlanul számol egy üzleti alapon működő, Budapest központú légitársaság létrehozásának lehetőségével. A Malév közvetlen jogutódlása egyebek mellett az uniós visszafizetési kötelezettség továbbörökítését eredményezné, ezért egy új légitársaságot csak zöldmezős vállalkozásként lehet elindítani – fogalmazott Völner Pál.

A korábbi és a mostani kormánypártok egymásra mutogatnak, pedig a nemzeti vagyon pusztításáért mindegyik tőkés kormány felelős. Átgondolatlan privatizálásokkal, nem kevésbé átgondolatlan újraállamosításokkal tették tönkre az évek során a magyar légi közlekedést. Nem törődtek a magyar gazdaság jövőjével, a Malév-dolgozók sorsával.

A pénz izgatott mindenkit, amit ki lehetett nyerni a cégből. A Malév értékes vagyontárgyait elkótyavetyélték, a ferihegyi repülőteret, a Malév bázisát külföldieknek adták el. A Malév most szabad préda, bárki viheti fillérekért. A magyar cégek a légi teherszállításért ezen túl külföldieknek fizetnek, a magyar utasok idegen légi társaságokat gazdagítanak.

Ébresztő, emberek! A tőke és a tőkések maguknak csinálnak pénzt a nemzeti vagyonból. Pusztítanak, pénzzé tesznek mindent, amit a magyar nép évtizedek során megalkotott. A pénz uralma mindenen átgázol, csak a profitszerzés számít. Nem számít, hányan vesztik el a munkájukat, hányan lesznek hajléktalanok. Csak a profit számít. Magyarország függősége sokkal nagyobb, sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk, mint valaha. A tőkés rendszer minden bajunk forrása. És a pusztításnak még nincs vége! Ébresztő, emberek! – figyelmeztet a Munkáspárt Elnöksége.

Sajnos bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk. Bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését.

Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további anyagi forrást biztosítani a működéshez. Mindezeket figyelembe véve az Igazgatóság úgy döntött, hogy elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Valamennyi utasunktól elnézést kérünk – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató.

A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak Magyarországról a +36-40-21-21-21, külföldről a +361-802-11-11 telefonszámon tájékoztatják arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra.

Átfoglalásra jogosult utasok köre

A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév Zrt. leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra.

Továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek nem későbbi időpontra 2012. február 29-nél. A jogosultak célállomásra való eljutásában a Malév segítséget nyújt a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával.

Mint ismeretes, a Kormány egy korábbi rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette a Malév Zrt-t. A meginduló különleges eljárásban alkalmazható, törvényben rögzített speciális szabályok a Malév védelme mellett elősegítik a cég folyamatos működésének fenntarthatóságát.

A jogszabályi előírások szerint a rendkívüli vagyonfelügyelő kizárólag az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. lehet. Hozzájárulása nélkül a Malév Zrt. a továbbiakban kifizetéseket nem teljesíthet. A vagyonfelügyelő jóváhagyását attól teszi függővé, hogy a légitársaság kiemelt tevékenységének folytatásához, üzemszerű működéséhez szükség van-e az adott kifizetésre.

Az Igazgatóság és menedzsment egyértelművé teszi, hogy szaktudásával, a légitársaságról és az iparágról megszerzett ismereteivel kész támogatni a rendkívüli vagyonfelügyelő munkáját. Így haladéktalanul bemutatja a hét végéig elkészülő likviditási tervet a vagyonfelügyelő számára.

A rendkívüli moratórium alapján a légitársaság a csődvédelemhez hasonló védelmet élvez, a vele szembeni pénzkövetelések behajtása céljából indított végrehajtások szünetelnek, a biztosítékok jogszabály szerint nem érvényesíthetők. A Malévval korábban kötött szerződéseket a partnerek nem bonthatják fel, azoktól nem állhatnak el. A légitársaság hatósági engedélyeinek hatálya automatikusan meghosszabbodik.

A szaktárca, a cégvezetés és a vagyonfelügyelő szoros együttműködésben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy a Malévnál felhalmozott üzleti és szakmai tudást az átmeneti időszakban is megőrizze. A Kormány a Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítése mellett további lépéseket tett annak érdekében, hogy a légitársaság utasai minden körülmények között biztonságban legyenek.

A reorganizációs feladatok mellett a kabinet minden forgatókönyvre felkészülve költségvetési átcsoportosítással megteremtette a pénzügyi fedezetet ahhoz, hogy a légitársaság egy esetleges, elkerülhetetlennek bizonyuló leállás napján és az azt követő három napban képes legyen gondoskodni utasai célba juttatásáról. Az intézkedések legfontosabb célja, hogy a Malév utasai számára – indokolt esetben – azonnal rendelkezésre álló védőhálót biztosítsanak.

Megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a légitársaság utasai minden körülmények között biztonságban legyenek. Az utazásukat egy elkerülhetetlennek bizonyuló leállás napján és az azt követő három napban megkezdő, vagy visszaúton folytató utasok számára nyújtandó közvetlen segítség költségeit fedező forrásokat biztosította.

A Malév Zrt. esetleges leállása miatt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, vagy külföldön rekedő utasoknak való természetbeni segítségnyújtás anyagi forrásait a Kormány kétmilliárd forint elkülönítésével garantálja. Segítségnyújtás azon utasok számára lesz biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév Zrt. leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra.

Továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek. A jogosultak célállomásra való eljutásáról egy esetleges leálláskor is a Malév gondoskodik a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával.

A kormányrendelet szerint ezen felül az érintettek meghatározott köre számára a Malév Zrt. hatályos utazási szerződése szerinti feltételek alapján ellátásként a várakozási idővel arányosan étkezés és frissítő lesz biztosítható a kormányrendelet szerint. Ha az utas egy vagy több éjszakás ott tartózkodásra kényszerül, szállodai elhelyezéséről, a szálláshely és a repülőtér közötti közlekedtetéséről is gondoskodik a légitársaság. Az ellátásokon kívül az utazásukban akadályozott ügyfelek számára díjmentesen lehetővé kell tenni két telefonhívást, telex, faxüzenet, vagy e-mail küldését.

A Kormány a légitársaság jelenlegi kiélezett helyzetében minden szükséges feltételt biztosítani kíván ahhoz, hogy egy esetleges leálláskor elsődleges feladatként az úton lévő utasok célba juttatását elősegíthesse. Az intézkedésről a legrosszabb forgatókönyvre való felkészülés jegyében, a szükségessé váló segítség mielőbbi hozzáférhetősége érdekében született döntés. A Kormány a Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítése mellett ezzel a lépéssel is védőhálót biztosít a légitársaság utasai számára.

Az Európai Unió 462 millió forintos támogatásával elérhető céllá vált a több mint másfél évtizede szünetelő hazai járműgyártást újraindító IC kocsik tervezését és előkészítését követő gyártása. A Támogatási Szerződéssel egy időben került sor a Megfelelősség Értékelési Megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével.

A MÁV Zrt. leányvállalata teljes mértékben felkészült arra, hogy megkezdje a kocsik gyártását, fél évvel azt követően, hogy tavaly nyáron a MÁV Zrt. Igazgatósága elfogadta a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. kezdeményezését két InterCity közlekedés igényeit kielégítő kocsi megépítésére. Az „IC+” tervezett járműcsalád első két tagja a tervek szerint még 2012-ben elkészül, és a hatósági engedélyeztetés után jövőre már utasokat szállíthat a belföldi és a nemzetközi forgalomban egyaránt.

A Gazdasági Operatív Programból támogatott, 200 km/h megengedett sebességű kocsik innovációs fejlesztéséről szóló projekt elszámolható költsége 1,4 milliárd forint, amelyből 462 millió forintot tesz ki az Európai Unió támogatása. A vállalat komplex technológiai innovációjának támogatására irányuló összegből, valamint a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját pénzügyi forrásából a szolnoki összeszerelő műhelyek felszereltsége új eszközökkel is bővül a járművek leendő tulajdonosa, a MÁV-START Zrt. vezetése által megfogalmazott minőségi jellemzők biztosítása érdekében.

A MÁV-GÉPÉSZET a támogatási szerződés keretében vállalta, hogy a beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő ötödik év, azaz 2018 végéig fenntartja, illetve teljesíti. Mindaddig az esélyegyenlőségi előírásoknak is megfelel a vállalat, így rész-munkaidőre, távmunkára és fogyatékossággal élők részére is hoz létre új munkahelyeket.

A Támogatási Szerződéssel egy időben megtörtént a TÜV Rheinland Csoport magyarországi leányvállalatának képviselőjével a Megfelelősség Értékelési Megállapodás aláírása is. Az aláíró TÜV Rheinland InterCert Kft. – együttműködésben a kölni anyavállalat munkatársaival – látja el az IC+ típusú személyszállító vasúti kocsik műszaki paramétereinek megfelelőségi értékelését, amely a vonatkozó irányelvek (2009/131/EK és 2011/18/EU irányelvekkel módosított 2008/57/EK irányelv) szerint biztosítja a hagyományos és nagy-sebességű európai vasúti rendszerekben a kölcsönös átjárhatóságot.

A megfelelőségi tanúsítványt elnyerő járművek alkalmasak lesznek a 200 km/óra sebességgel való közlekedésre is, amely megfelel a hazai vasúti pályák korszerűsítése után várható elvárásoknak illetve a nemzetközi vonalak követelményeinek is. A sorozatgyártás megvalósulása esetén lehetőség nyílik a 18 éve szünetelő hazai járműgyártás újraindítására, amely közel 200 munkahely megtartásával és további 100 fős munkahelybővítéssel számol, a járműgyártási iparág – köztük hazai cégek – szereplői számára kínálva partnerséget.

Az innovatív fejlesztéssel a nemzetközi ismertségre visszatekintő hazai vasúti járműgyártás újraindítása megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a MÁV-GÉPÉSZET a külföldi beszerzési forrásokkal összevetve, versenyképes árú, minőségi termékkel vegyen részt a MÁV tervezett jármű-megújítási programjában.

Az ünnepségen Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a támogatási szerződés aláírása fontos mérföldkő a vasúttársaság számára: – Mindannyian jól tudjuk, hogy a 30 év feletti átlagéletkorú járműállomány megfiatalítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nemzeti vasúttársaság olyan szolgáltatói szemléletű társasággá váljék, amely feladataihoz megfelelő színvonalú eszközökkel is rendelkezik. Személyszállítási leányvállalatunk egyik legnagyobb árbevétel-növelési lehetősége éppen a nagyvárosok közötti IC-szolgáltatás színvonalának fejlesztése, e téren különösen fontos tehát, hogy versenyképes alternatívát nyújtson az egyéni közlekedéssel szemben.

Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója kifejtette: – Az IC+ kocsik sikeres megvalósítása lehetőséget nyújt a házon belüli innovációs lehetőségek eredménytermelő képességének kiaknázására, továbbá, ezáltal felkészülünk arra, hogy eredményesen részt vegyünk a MÁV Csoport jármű-megújítási programjában.

A magyar mérnökök által tervezett új kocsik jellemzői a MÁV-START Zrt. által megfogalmazott műszaki és utas-komfort igények szerint készülnek. Jellemzőik közé tartozik a korszerű, műanyag nagy-paneles utastér burkolat, a kocsi teljes légkondicionálása, pelenkázó asztallal is felszerelt, zárt rendszerű illemhely, hordozható számítógépek, mobil eszközök energiáját biztosító elektromos csatlakozók, GPS-vezérelt, fedélzeti és külső audiovizuális utas-tájékoztató rendszer, vezeték nélküli internet szolgáltatás.

Emellett többek között két lényeges műszaki megoldást tartalmaz az új kocsi, egyrészt öt áram-nemű energiaellátó egysége lesz, továbbá mindkét Európában használatos vészfék áthidaló rendszerrel (DB és UIC szerinti), valamint EP fékkel, továbbá a 160 km/h felett szükséges mágneses sínfékkel is ellátják. Az IC+ kocsi ki fogja elégíteni a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó TSI előírásait is, amelyek tartalmazzák mindazon követelményeket, amelyek biztosítják az Európa országain belüli átjárhatóságot.

A Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető cég 2008-ban indított kezdeményezése négy környező településen közel négyszáz ingatlant érintett, a program összköltsége pedig meghaladta a 150 millió forintot. Az Önkéntes Zajszigetelési Program első fázisa 2008 októberében kezdődött a repülőtérhez közeli Üllőn (amely pontosan a leszálló gépek útvonala alatt fekszik), ezt követően 2009-ben Budapest XVIII. kerülete következett, majd 2010-ben Vecsésen, 2011-ben pedig a XVII. kerületben folytatódtak a munkálatok.

A program kivitelezésével megbízott cég a zajterhelésnek legjobban kitett, a repülőtérrel szomszédos ingatlanok hálószoba-ablakain végzett zajszigetelést, valamint szellőztető berendezést helyezett el annak érdekében, hogy nyáron, csukott ablakok mellett is lehetséges legyen a friss levegő beáramlása és nem utolsósorban a pihenés.

A beruházás által érintett területek pontos meghatározását a repülőtér a vonatkozó zajvédelmi jogszabályok alapján végezte. A zajszigetelésre olyan lakók jelentkezhettek, akik esetében a jelenlegi és jövőben várható légi forgalom alapján az átlagos nappali zajterhelés meghaladhatja a 65 dB-t, vagy az átlagos éjszakai zajterhelés túllépi az 55 dB-es határértéket. A beruházás értéke ingatlanonként hozzávetőleg 300-400 ezer forint közé tehető.

A program elindításával a Budapest Airport önkéntes vállalást teljesített, hiszen ezen intézkedéseket a jogszabályok csak az úgynevezett zaj-gátló védőövezetek kijelölését követően tennék kötelezővé. Noha a reptér üzemeltető minden tőle elvárható eszközzel hozzájárult kijelölési eljárás sikeréhez, a folyamat nagyon bonyolult és immáron 15 éve húzódik. Ennek végét – az érintett lakossági csoportok iránti felelőssége miatt – a Budapest Airport nem kívánta megvárni.

A zajszigetelési program egyébként nem egyedi lépés, hanem a Budapest Airport nagyszabású környezetvédelmi kezdeményezéseinek egyike. A cég a fenntarthatóság jegyében jelentősen csökkentette szén-dioxid kibocsátását, speciális berendezésekkel javítja a környékbeli élővizek minőségét, valamint a további zajcsökkentés érdekében megkezdte egy korszerű hajtómű próbahely megépítésének előkészületeit.

Célunk továbbra is az, hogy a szomszédos közösségek számára megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a repülőtér közelségéből származó előnyök és a működéséből eredő egyéb hatások között. Ezzel természetesen nem zártuk le örökre a zajszigetelést, hiszen indokolt esetben bármikor számíthatnak ránk a környéken lakók. A térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjeként és egyben egyik legnagyobb munkaadójaként valamint adófizetőjeként kiemelt felelősséget érzünk a környező települések lakossága iránt – mondta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója.

Zajvédelmi stratégia Ferihegyen

A BUD 2006-ban indította zajvédelmi stratégiáját, melyet követően 2007. február 28-án benyújtotta 21 javaslatból álló Ferihegyi Zajvédelmi Programját az NKH Légügyi Hivatalához. A program javaslatot tett a légtér szerkezetének módosítására, a repülési eljárások rendszerének megváltoztatására, új szabályok életbe léptetésére az éjszakai repülés területén, a csöndesebb repülőtér üzemeltetésre, és több új zajterhelést csökkentő beruházásra.

2007. október 29-én kezdte meg a BUD a zajvédelmi program második szakaszát. Ennek keretében épített egy zajvédő falat az Egyes-terminál szomszédságában a repülőtér földi zajainak kiszűrésére, létrehozott egy zajcsapatot, és bejelentette, hogy megkezdi az Önkéntes Zajszigetelési Program előkészületeit.

A Budapest Airport az ablakszigetelési program végrehajtására a Duplo-Duplex Kft-t választotta ki, míg a ventilátorokat a Siegenia – Aubi KG német gyártó szállítja. A Duplo-Duplex Kft. által biztosított szigetelő ablak hagyományos ablakszerkezetekre is felszerelhető. A Duplo-ablak egy 4 vagy 6 mm vastag üvegtáblából áll, melyet az ablak zsanéros keretére csavarozunk fel. A zajszigetelési program során a kivitelező 6 mm-es Duplo-ablakok felszerelését vállalta, melynek segítségével összesen 40-42 dB zajcsökkentés érhető el.

A hangszigetelt ablakok biztosítása mellett hangszigetelt szellőztető készülék telepítése is igényelhető volt a hálóhelyiségekbe. A szellőztető készülék friss levegőt biztosít, például éjszaka, anélkül, hogy az ablakot ki kellene nyitni, emellett normál üzemmódban hangtalanul működik. A hangszigetelt ablakok és a szellőztető készülék együttes alkalmazása a külső zajok kirekesztésével zavartalan alvást biztosít.

2011-ben a repülőteret üzemeltető cég Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítvány néven külön alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy áttekinthető módon, a korábbiaknál is hatékonyabban tudja támogatni a környező közösségek életminőségének javulását. A program XVII. kerületi szakaszát a Budapest Airport támogatásával már teljes egészében az alapítvány finanszírozta.

A szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült, ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti. A Kormány várhatóan 2012. január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövőjére vonatkozó minisztériumi javaslatokat. Változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon. E törekvés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos működésének fenntartása.

Az Európai Bizottság a 2010. decemberi eljárásindító határozatban foglaltakat megismételve egyes, 2007 és 2010 között megvalósult támogatási intézkedések esetében arra a következtetésre jutott, hogy azok nem egyeztethetőek össze a belső piaccal. A támogatási összegek visszafizettetését elrendelő határozat hatékony végrehajtása érdekében a magyar hatóságoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük. E kötelezettségek teljesítése mellett a Kormány és a szaktárca a közeli hetekben intézkedéscsomagot fogad el és vázol fel a helyzet megnyugtató rendezése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. A fenntartható finanszírozásra és működésre vonatkozó hosszú távú megoldási tervek hiányában az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot.

A visszaállamosítással annak költségvetési hatásain túl a Bajnai-kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét is áttolta a jelenlegire. Az elmúlt évek mulasztásait és visszaéléseit összegző Fehér Könyv a kormányzati honlapon elérhető. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által feltárt tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több feljelentést is tesz a dokumentumban bemutatott egyes ügyekben.

A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése, jelenleg is folynak szakmai befektetővel tárgyalások. Az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően a Malév üzemi, kereskedelmi eredményei kimagasló mértékben javultak, e tendencia idén is folytatódik. A Kormány és a szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság folyamatos működtetése érdekében.

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40%-át biztosítja.

A Malév közel hárommillió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez. A Kormány mindezeket figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy Budapest központú nemzeti légitársaság fenntartására egyértelműen szükség van, és ennek szellemében a további lépésekről gyors döntéseket hoz már a közeljövőben – tudatta az NFM Kommunikációs Főosztálya.

A jövő évtől nem kell regisztrációs jegyet váltaniuk a közösségi közlekedésben szociálpolitikai alapon díjmentesen utazóknak. A hatályos szabályozásban rögzített helyközi közösségi közlekedési díjtételek az általános forgalmi adót is tartalmazzák. A jegy- és bérletárak, pótdíjak változatlan szinten tartása esetén az áfa-kulcs növekedésével a vasúti és autóbuszos közszolgáltatók nettó bevétele csökkenne. Ennek elkerülése érdekében szükséges a díjtételek kismértékű kiigazítása. A tarifák csak az adóváltozással indokolt mértékben, átlagosan mintegy 1,6 százalékkal emelkednek.

A szociálpolitikai alapon díjmentesen utazókat (pl. 6 év alattiak, 65 év felettiek) 2010. márciustól regisztrációs jegy váltására kötelezték a helyközi közösségi közlekedésben. A regisztrációs jegyre alapozott statisztikák, a díjmentes utazásokkal kapcsolatos felmérések elkészültek, a rendszer további fenntartása ezért nem indokolt. A jegytípus kiadása 2012. január elsejével megszűnik, a szolgáltatók ezzel évi több százmillió forint kiadástól mentesülnek. A pontos utasforgalmi adatfelmérést a középtávon bevezetni tervezett, korszerű e-ticketing rendszer minden egyéb megoldásnál hatékonyabban segítheti majd.

A lakosság teherviselő képességét is figyelembe véve 2012. január elsejével legfeljebb 4,2 százalékkal emelkednek a végfelhasználói árak. A sokak számára nehezen kigazdálkodható terhet jelentő rezsiköltségek az elmúlt években gyors ütemben növekvő részt tettek ki a magyar családok, háztartások kiadásaiból – tudatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.

A Kormány a szociális biztonság erősítése céljából állami ármeghatározást vezetett be a lakossági gáz-, villamos energia- és távhőszolgáltatásban. Az intézkedések nyomán 2010. áprilisa óta a földgáz és a villamos energia egyetemes szolgáltatási végfogyasztói árak mindössze egy-egy alkalommal emelkedtek. A táv-hő árát a Kormány 2011. március 31-e óta változatlan szinten tartotta.

Az elmúlt időszakban bekövetkezett változások – egyebek mellett a földgáz világpiaci árának alakulása, a forintárfolyam mozgásai – következtében az ellátás biztonsága a továbbiakban nem lenne szavatolható a jelenlegi végfogyasztói árszint mellett. A lakosság teherviselő képességének teljes körű figyelembe vétele mellett a rendszer további működését, a fogyasztók zavartalan téli ellátását biztosítani képes árrendezés indokolt 2012. január elsejétől.

A villamos energia egyetemes szolgáltatásban alkalmazott nettó végfelhasználói árak szolgáltatóikként különböző (-1 és +2,7 százalék közötti) mértékben változnak, országos átlagban 1,2 százalékkal növekednek. Az áfa-kulcs változás hatását is figyelembe véve a bruttó végfelhasználói villamos energia árak 0,6-4,2 százalék közötti mértékben – országos átlagban 2,7 százalékkal – emelkednek.

A földgáz esetében az egyes díjak – az indokolt költségek változásával összhangban – 2,6 százalékos mértékben növekednek, ami az áfa-kulcs módosítás hatását is figyelembe véve mintegy 4,2 százalékos áremelkedést jelent. A távhőszolgáltatás – 2011. március 31-e óta változatlan szinten tartott – árai az indokolt költségek növekedése nyomán szintén 4,2 százalékkal emelkednek. Az árváltozás a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatók, valamint a táv-hőszolgáltatók esetében sem haladja meg az infláció várható szintjét.

Az Új Széchenyi Tervben 2014 végéig megvalósuló projekt eredményeként nemcsak az árvízi elöntés kockázata csökken, hanem a vasúti forgalom korlátozásából adódó gazdasági hátrányok is kiküszöbölhetők. A fejlesztés támogatásáról legutóbbi ülésén döntött a Kormány. A Komárom–Almásfüzitő árvízvédelmi szakasz nagy része jelenleg több szempontból sem felel meg az árvízvédelmi előírásoknak. A kilenc kilométeres védvonalnak sem a magassága, sem a keresztmetszete nem kielégítő. A szakasz egy részét a Budapest–Komárom vasútvonal töltése képezi, amelyen a védelmi munkák végrehajtása vagy a töltéstest átázása miatt gyakran korlátozni, lassítani kell a forgalmat.

A meglévő hiányosságok miatt jelenleg az árvízi elöntések ellen csak nagy költséggel járó operatív beavatkozásokkal lehet védekezni. Sürgető feladat a nemzetközi jelentőségű Hegyeshalom–Budapest vasútvonal kiváltása az árvízvédelmi védvonalból a forgalomkorlátozás okozta gazdasági károk elkerülése érdekében – tudatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.

A projekt eredményeként ötről több mint 14 kilométerre nő a hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelő szintűre kiépített árvízvédelmi védvonalak hossza, jelentősen csökkennek a védekezési költségek. Komáromban és Almásfüzitőn közvetlenül összesen 22 ezer lakos, a térségben három másik településen (Dunaalmás, Mocsa, Naszály) további mintegy 6300 fő kielégítő árvízvédettsége teremtődik meg. Ezzel párhuzamosan a sebességkorlátozások megszűnésével növekszik a nemzetközi vasúti személy- és áruszállítás megbízhatósága, biztonsága, pontossága.

Kevesen tudják, hogy az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják jelenleg Magyarország teljes széndioxid-kibocsátásának 30%-át. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Klímabarát Otthon Panel Alprogramja keretében a közelmúltban Újbudán megvalósult építési beruházásnak köszönhetően (egy 180 lakásos felújított társasházban) évente 341 ezer 750 kg-mal kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe.

Az épület-felújításokra hazánkban a Klímabarát Otthon Program először vezetett be speciális klímavédelmi elemet, szigorú széndioxidkibocsátás-számítással. A klímavédelmi cél teljesülésére – azaz a kibocsátás-csökkentés mérésére és monitorozására – a szaktárca megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgoztak ki egy összetett és hiteles módszertant.

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram az iparosított technológiával létesített lakóépületek energiahatékonysági felújítását támogatja. Pályázatot nyújthattak be rá társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik széndioxidkibocsátás-csökkentést és energia-megtakarítást eredményező felújítására.

Több tízezer panellakás felújításával jelentősen csökkenhet hazánk széndioxid-kibocsátása: számítások szerint energiahatékonysági felújítással lakásonként évi 1-1,2 tonna kibocsátás-csökkentés érhető el – összehasonlításként 1 tonna széndioxid elnyeléséhez hozzávetőleg egy tölgyfa teljes élettartalma szükséges. A felújításokkal egy-egy panelház energiaköltségeinek akár 40-50 százaléka is megtakarítható, lakásonként a felújítások fajtájától függően akár havi 10-15 ezer forinttal csökkenhetnek a közüzemi számlák terhei.

A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Klímabarát Otthon Panel Alprogram K-36-09-585 számú pályázata keretében megvalósult építési beruházás december 12-én befejeződött. A XI. kerületi 180 lakásos társasház felújítása során alig több mint 3 hónap alatt a következő munkálatokat végezték el a kivitelezők: a teljes homlokzat hőszigetelése, a pincefödém hőszigetelése, a lapos-tető födém hő- és vízszigetelése, a nyílászárók cseréje a lakásokban és a közös területeken és napkollektoros használati melegvíz-előállító (HMV) rendszer létesítése. Ezzel az épület energetikai besorolása E osztályból A osztályba került.

A beruházás teljes összege 260 millió forint, amiből az állami támogatás 83 millió 188 ezer 643 forint (33,33 %) továbbá 49 millió 913 ezer 186 forint klímabónusz (20%), vagyis összesen 133 millió 101 ezer 829 forint volt. Ezen felül a társasház Újbuda Önkormányzatától további 25 millió 523 ezer 505 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Így összességében a teljes kivitelezési költség 61%-a vissza nem térítendő támogatásból valósult meg.

A kivitelező kiválasztásánál a Társasház figyelembe vette, hogy olyan vállalkozást válasszon, amelynek terméke rendelkezik Kiváló Építési Termék és Magyar Termék Nagydíj elismeréssel, illetve ÉMV tanúsítással. Így esett a választás az energetikai épület-felújítások terén az elmúlt években jelentős tapasztalatra szert tevő Ablakcentrum Kft-re – a cég volt az építkezés generál kivitelezője, az ablakok gyártója, beépítője. A kft. eddig több mint 17 ezer 500 panellakást újított fel.

A hőszigetelő rendszer a magyar Poli-farbe Kft. terméke, ami ugyancsak rendelkezik KIVÉT-oklevéllel, illetve Magyar Termék Nagydíjjal. A napkollektoros rendszer tervezője, kivitelezője a SolarTradeCo Kft. Ezzel a beruházással a felújított épület megszépült, és várható energia-felhasználása kevesebb, mint a fele lesz az előző évekhez képest. Üvegházhatást csökkentő tényező, hogy a felújítással évente 341 ezer 750 kg-mal kevesebb széndioxid jut a légkörbe.

A részvénytulajdonosok hétfőn 15 óráig fogadhatták el az MNV vételi ajánlatát. A Magyar Állam 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett a társaságban – tudtuk meg a délutáni sajtótájékoztatón az NFM Fő utcai tárgyalótermében, ahol a legfrissebb fejleményekről Fónagy János parlamenti államtitkár és Polacsek Csaba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfolióért felelős főigazgatója számolt be a fejleményekről.

A tulajdonszerzést az állami vagyon gyarapításának szándéka és az állami vagyongazdálkodás hatékonyságának növelése indokolja. A Kormány célja, hogy a társaság által eddig elért eredményekre és a megkezdett programokra támaszkodva erősítse, támogassa a Rába működését új piacok szerzésében, a fejlesztésekben, a munkahelyek megtartásában és bővítésében.

A Magyar Állam a vételi időszakot megelőzően összesen 16,15 százaléknyi tulajdoni hányaddal bírt a társaságban. A részvények 10,85 százalékával a második legnagyobb tulajdonosnak a malajziai DRB-Hicom számított, amely előzetesen kötelezettséget vállalt arra, hogy a vételi ajánlat keretében értékesíti részvényeit. Az MNV összességében 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett meg, amely 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a járműipari cégben. A többségi tulajdoni hányaddal a Magyar Állam a nemzeti vagyont egy stratégiai fontosságú iparágban gyarapítja.

Az MNV és leányvállalatai, valamint a Rába és leányvállalatai összesített, 2010. évre vonatkozó árbevételi adatai alapján a tranzakció engedélyezésére a magyar, az osztrák és a német versenyhatóságok rendelkeznek hatáskörrel. Ha három, vagy annál több tagállam versenyhatósága is rendelkezik hatáskörrel, kérelmezhető az ügy áttétele az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a versenyhatósági engedélyt az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóság adja meg az EU egész területére kiterjedően.

A vagyonkezelő előzetesen kezdeményezte az Európai Bizottság erre vonatkozó eljárását. A szervezet a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállamok számára, akik 15 munkanapon belül reagálhatnak. Kifogások hiányában az EB 25 munkanapon belül dönt, amit újabb 15 munkanapon belül lehet megfellebbezni. Ha minden simán megy, várhatóan 2-4 hónap alatt születik meg a végső döntés. Az MNV legkésőbb a verseny-felügyeleti engedély megadását követő öt munkanapon belül átutalja a részvények ellenértékét az ajánlatot elfogadó részvényesek számára.

Többen kérdezték, hogy marad-e a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén, vagy zrt-vé alakul, de erről még nem született döntés. Arra sem kaptunk választ, hogy marad-e az autóbusz-gyártás, vagy másra állnak majd át. Arról sem esett még szó, hogy mi lesz a sorsa a Rába értékes ingatlanainak, eladják-e őket, vagy a vállalat tulajdonában maradnak? – Nem az értékes ingatlanok megszerzése, hanem a nemzeti ipar fellendítése volt a cél a tranzakcióval – tudtuk meg a minisztériumban.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, az Innovációs Nagydíj Bizottság elnöke képviseletében Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkára és Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapítóelnöke hirdette meg a 2011. évi, jubileumi XX. Magyar Innovációs Nagydíj-pályázatot.

A pályázatra olyan Magyarországon bejegyzett vállalkozások jelentkezését várják, amelyek a 2011. évben műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel kiemelkedő üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatási-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet.

A pályamunkák közül a Bírálóbizottság a 2011-ben elért többleteredmény/többletárbevétel, egyéb műszaki, gazdasági előnyök, illetve az innováció eredetiségének, illetve társadalmi hasznosságának figyelembevételével választja ki a győztest. Az Innovációs Nagydíj mellett hét másik Innovációs Díj is kiosztásra kerül. Az Innovációs Nagydíj pályázat sikerességét jelzi, hogy az eddigi tizenkilenc pályázati felhívásra összesen 980 pályamű érkezett be, ebből 865 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 152 kapott különböző innovációs díjat.

A pályázat meghirdetésére az elmúlt 19 évben Innovációs Díjat nyert társaságok által megalapított Magyar Innovációs Klub találkozóján került sor. Az eseményen a 2010. évi Innovációs Díjat nyert vállalkozások mutatták be cégük innovációs tevékenységét. Csizmadia Norbert helyettes államtitkár rövid áttekintést adott a hazai innovációs támogatási rendszeréről, valamint a pályázati lehetőségekről, kiemelve az innováció a magyar nemzetgazdaság növekedésében betöltött fontos szerepét. A pályázatok benyújtásának határideje: 2012. február 8-a, szerda 12 óra. A pályázati feltételeket és egyéb információkat a weboldalukon olvashatják el az érdeklődők.

A szakmai befektetőkkel zajló tárgyalások eredményes lezárásáig így a vállalat zavartalan feladatellátása megoldott, partnerei, beszállítói és utasai érdekei nem sérülhetnek sem most, sem a jövőben. A megalapozatlan sajtóhírekkel szemben tehát a vállalat nincs csőd közeli helyzetben. A sikeres hatékonyságjavító intézkedéseknek köszönhetően a legutóbbi időszakban a Malév üzleti eredményei megörökölt terhei és a romló világgazdasági környezet ellenére is javulnak.

A napokban közzétett Fehér könyv a múlt súlyos mulasztásai és visszaélései mellett bemutatja a Malév életben tartása érdekében tavaly nyár óta megtett intézkedéseket is. E lépések egyértelműen igazolják, hogy a Kormány és a szakminisztérium minden lehetséges eszközt mozgósítva a légitársaság fennmaradásán dolgozik. A folyamatos működéshez szükséges feltételeket az elmúlt hónapokhoz hasonlóan változatlanul kész és képes megteremteni.

Az eddigi intézkedések kedvező hatásai máris megmutatkoztak a közelmúltban a romló körülmények ellenére is figyelemre méltóan javuló kereskedelmi eredményekben. Az utolsó negyedév mintegy hétmilliárd forint többletbevételt hozott az előző év azonos időszakához képest. A járatok 75 százalék feletti kihasználtsága meghaladja az európai átlagot is. A felelős gazdálkodásnak köszönhetően a Malév Budapest Airporttal szembeni kintlévőségét a kormányváltáskor kimutatható 15 millió euróról kevesebb mint felére, hétmillió euróra sikerült leszorítani.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előrehaladott tárgyalásokat folytat több pénzügyileg stabil, európai szakmai befektetővel. Az egyeztetések eredményes lezárásáig minden szükséges lépést megtesz a légitársaság életben tartása és lehető leghatékonyabb, zavartalan működtetése érdekében. A Malév partnereinek, beszállítóinak és utasainak érdekei a legkisebb mértékben sem sérülhetnek, a vállalat folyamatosan képes ellátni feladatait, eleget tenni kötelezettségeinek.

A Budapest központú nemzeti légitársaság üzemeltetése nemzetgazdasági szempontból is indokolt. A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40%-át biztosítja. A Malév közel hárommillió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 desztinációba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez.

A tárcavezető kiemelt kormányzati célként említette, hogy Magyarországon Budapest központú nemzeti légitársaság működjön, amely biztosítja a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal a céllal állította össze a Fehér könyvet, hogy részletesen bemutassa, miként jutott el a Malév a jelenlegi súlyos helyzetébe, megnevezze a felelősöket, és e tények feltárásával jusson közelebb a megoldáshoz.

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, ötszáz hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy hetvenmilliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel hárommillió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 desztinációba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez. A vállalat működése tehát makrogazdaságilag egyértelműen indokolt, ezért a Kormány úgy ítéli meg, hogy szükség van nemzeti légitársaságra – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

A Fehér könyv az elmúlt tíz év mulasztásai közé sorolja, hogy nem létezett hosszú távú megoldási terv a vállalat fenntartható finanszírozására és működtetésére. Az értékes vagyonelemeket (pl. üzemanyag kiszolgálási üzletág, Heathrow slot, Hyatt Regency tulajdonrész) kiárusították, így 2007-re nem maradt számottevő vagyona a légitársaságnak. A vállalat felélte saját tőkéjét, a cég értéke jelentős mértékben csökkent.

Az elhibázott privatizáció és reprivatizáció eredményeképpen előnytelen, visszás szerződések és hitelek terhelik a Malévot. A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre. Lényegében az történt tehát, hogy a Malév megvásárolta saját magát orosz ernyő alatt, ráadásul az irányítási lehetőségeit és pénzét elveszítve teljesen kiszolgáltatottá vált. A magántulajdonban töltött időszakban a légitársaság a végletekig eladósodott, önálló működésre gyakorlatilag képtelenné vált. A visszaállamosítással annak költségvetési hatásain túl a korábbi kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét áttolta a jelenlegire.

Az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatot indított a 2007-2010 közötti időszakban nyújtott hitelekkel, tőkeemeléssel kapcsolatban. Elmarasztaló határozat esetén a cégnek kamatos kamattal kell visszafizetnie a tulajdonosi juttatást, közel százmilliárd forintértékben. A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelte a tiltott támogatás ügyében indított uniós eljárást, gondoskodott a vállalat életben tartásáról. A Malév a megörökölt problémák miatt azonban folyamatos pénzügyi infúzióra szorul, működése a jelenlegi struktúrában hosszútávon nem fenntartható.

Fellegi Tamás elmondta: a minisztérium előrehaladott tárgyalásokat folytat több pénzügyileg stabil, európai szakmai befektetővel egy versenyképes nemzeti légitársaság létrehozása céljából. A Kormány azonban nem értékesíti a Malévot az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatának lezárása előtt, így a majdani tranzakciót nem áll szándékában az idei évben lebonyolítani. A szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság életben tartása és minél hatékonyabb működtetése érdekében.

Az eddigi intézkedések kedvező hatásai máris megmutatkoztak a közelmúltban a romló körülmények ellenére is figyelemre méltóan javuló kereskedelmi eredményekben. A Malév utolsó negyedéve mintegy hétmilliárd forint többletbevételt hozott az előző év azonos időszakához képest, a járatok kihasználtsága pedig 75% felett volt, ami meghaladja az európai átlagot is – tette hozzá a nemzeti fejlesztési miniszter. A tárcavezető bejelentette, hogy az NFM által feltárt tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz a Fehér Könyvben bemutatott egyes ügyekben. A Fehér könyv a kormányzati honlapról letölthető.

Az ásványvíz forgalmazó cég Balogh Levente irányítása alatt több hazai és nemzetközi díjat is elnyert, azonban most először a cégvezető munkáját ismerték el. A díjat ma délután, a Magyar Vállalkozók Napja ünnepi rendezvényen vehette át a Művészetek Palotájában Varga Mihálytól, a Miniszterelnökség államtitkárától, Demján Sándortól, a VOSZ ügyvezető elnökétől és Tardos Jánostól, a VOSZ soros elnökétől.

A VOSZ – Vállalkozók Országos Szövetsége néven – 1988 évben alakult Magyarország első, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások országos gazdasági munkaadói érdekképviseleteként. A szövetség 1999-ben rangos kitüntetést alapított, amelyet minden évben eredményes hazai vállalkozások képviselői vehetnek át, sikeres pályázást követően. A pályázat nyertese lehet az a vállalkozó, munkáltató, aki megfelel a szövetség alábbi feltételeinek: a szövetség tagja; legalább öt éve vezet sikeres vállalkozást; vállalkozása a közterheket maradéktalanul megfizette, ellene büntetőeljárás nem indult; a megyében (a fővárosban), a szakmában elismert vállalkozó (munkáltató); köztiszteletben álló személyiség.

Balogh Levente vezetése alatt a Szentkirályi Ásványvíz Kft. sorban nyerte el mind a hazai, mind pedig a nemzetközi díjakat, amelyek óriási szakmai elismerést szereztek a cégnek és vezetőjének egyaránt. Most került sor először arra, hogy Balogh Leventét személyre szóló díjjal jutalmazzák: a VOSZ Ügyvezető Elnöksége a 2011. Év Vállalkozója-díjjal ismerte el a cég vezetőjének tevékenységét a szövetség előterjesztése alapján. A díjátadón elhangzott méltatások szerint Balogh Levente a pályázat kritériumainak megfelelésén kívül kreativitásával, innovatív ötletek megvalósulásához való személyes hozzájárulásával érdemelte ki ezt az elismerést. A díjat minden évben azok vehetik át, akik a vállalkozásuk területén elért kiemelkedő eredményeik mellett jelentős közéleti tevékenységet is folytatnak.

Mindent megtettem az elmúlt években, hogy cégemet sikeres vállalkozássá tegyem, ezért megtisztelő ez az elismerés. Sikereinkkel példát szeretnénk mutatni a fiatal magyar vállalkozóknak, és persze a pályakezdőknek is. Ezzel a díjjal pedig megerősítést nyert a hitem abban, hogy érdemes tovább dolgoznom, dolgoznunk Magyarország jó hírnevének erősítésén a világban – nyilatkozta a díj átvételekor Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

További kitüntetettek

A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök az alábbi személyeket részesítette kitüntetésben: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje: Dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje: Varga Julianna, a VOSZ nemzetközi- és oktatási-igazgatója és Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető-igazgatója.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kitüntetései: Magyar Gazdaságért Díj: Gazsi Ferenc, a GF Primus Mérnökiroda cégvezető-tulajdonosa; Hannauerné Szabó Anna, a Innowear-Tex Kft. tulajdonos ügyvezetője; Karmazin György, a Bi-Ka Logisztikai Kft. ügyvezetője; Kemény Péter, a FŐBER Zrt. vezérigazgatója; Sragner László, a Sragner&Sragner Kft. tulajdonosa; Széles Ernőné, a Sky Marketing Kft. ügyvezető-tulajdonosa; Szabó János, a Novico Szervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető-tulajdonosa; Schek Ferenc, a Drat Kft. tulajdonosa. Miniszteri elismerés: Pordánné Balázs Ibolya, a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Iroda vezetője.

A Magyar Vállalkozók Napján – amelyet a tavalyi évhez hasonlóan ismét a Művészetek Palotájában rendeztek meg – idén 13. alkalommal, ünnepi rendezvénysorozat keretein belül adták át az Év Vállalkozója Díjakat. Az elismeréseket Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető-elnöke és Tardos János, a VOSZ soros elnöke adta át.

A BMGE Solar Decathlon csapatának – piaci szereplőkkel együttműködve – egy kizárólag napenergiát hasznosító, energia-hatékony lakóépületet kell megterveznie és felépítenie. A csapat a közép-európai régióból elsőként nyerte el a lehetőséget, hogy részt vehessen a 2012 őszén Madridban rendezendő innovációs versenyen. A BMGE-csapat és az ODOO-projekt támogatásáról szóló főszponzori szerződést Dale. A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója és Dr. Péceli Gábor, a BME rektora írta alá.

A Solar Decathlon verseny

A Solar Decathlon egy egyetemek közötti nemzetközi innovációs verseny, amit 2002 óta rendeznek meg az USA Energetikai Minisztériuma és a spanyol kormány szervezésében. A verseny fő célkitűzése a napenergia felhasználásával összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése, a zöld-technológiák társadalmi és piaci támogatottságának megteremtése, a megújuló energiák és az energia-hatékony szerkezetek megismertetése a diákokkal, továbbá az új technológiák széles körű társadalmi elfogadtatása, használatuk ösztönzése, valamint a szoláris technológiák esztétikus és szerves integrálása az épületszerkezetekbe. A 2012-es madridi versenyen négy kontinensről 20 csapat vesz részt 14 ország 26 egyeteme képviseletében.

Az ODOO-projekt

A BME hallgatói által tervezett ház, az ODOO ikonikus megjelenésével az energiatudatos tervezés és a napenergia felhasználásának szimbóluma. A sötét külső héj világos belsőt rejt, ami pavilonszerű, átlátható, nyitott tereivel maximálisan képes kielégíteni a bemutathatóság igényét. A terv a magyar népi építészetre jellemző ház-udvar kapcsolatot értelmezi újra. Az éghajlati adottságok miatt zárt épületre van szükség, ezért „kint” és „bent” élesen elválik egymástól. A nyári falba beépített funkcionális – háztartási – gépeknek köszönhetően nyáron minden szükséges tevékenységet el tudunk végezni a szabadban is.

A projektben jelenleg közel 70 hallgató vesz részt a Műegyetem szinte minden karáról; a csapatot az Építészmérnöki Kar dékánja, Dr. Becker Gábor mentorálja. A hallgatók munkájának szakmai felügyeletét egyetemi oktatók látják el, vezetőjük Varga Tamás DLA egyetemi docens. Dr. Becker Gábor dékán az együttműködési megállapodás aláírása alkalmából hangsúlyozta: – A BMGE Solar Decathlon csapatának fő célja annak bemutatása, hogy a napenergia felhasználása lehet esztétikus, kényelmes és megfizethető. A hallgatók oktatóik és szponzoraik segítségével egy olyan innovatív, az általuk kifejlesztett és felhasznált építészeti és műszaki megoldásokat alkalmazó, napenergiát hasznosító lakóház megalkotásán dolgoznak másfél éven keresztül, amely a későbbiekben a piacon is sikeresen megállhatja a helyét, előremozdítva a fenntartható, környezettudatos építészet, illetve szemléletmód elterjedését Magyarországon.

Dale. A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság kiemelten fontosnak tartja a projekt sikerét, azt, hogy a végeredmény az energiatakarékossági számításokból levezethető módon rövid megtérülési időt biztosítson, ami a piacképesség elemi feltétele. A Siemens – mint a világ legnagyobb környezeti portfólióját kínáló vállalata – az élet minden területén kínál energiatakarékos megoldásokat, de a tapasztalat az, hogy a tíz évnél hosszabb megtérülési idő csak a professzionális befektetők részéről, illetve az EU-támogatást elnyerő állami projektek esetében fogadható el. A lakosság esetében ennél lényegesen rövidebb megtérülési időre van szükség az új megoldások gyors elterjedéséhez. A Siemens – melynek pár napja a hódmezővásárhelyi fejlesztésükről írtunk – ezért ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a BME ODOO projektjének fejlesztései a lehető leghatékonyabbak legyenek.

A versenyen részt vevő házaknak igazolniuk kell az épület fenntarthatóságát, aminek komoly részét képezi az anyagok primerenergia-tartalma, ökológiai lábnyoma, újrahasznosítása, károsanyag-kibocsátása – ezért esett a választás a faanyagú, pilléres-gerendás teherhordó szerkezetre cellulóz és farostgyapot hőszigetelés alkalmazása mellett. A versenyen mindössze kilenc nap áll rendelkezésre a ház felépítésére és beüzemelésére. Szakmai információk: idekattintva olvashatók.

A BMGE kutatóegyetemi programja

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 2010-ben elnyert kutatóegyetemi címhez kapcsolódóan kutatóegyetemi programot indított, amelyben az öt kiemelt kutatási terület egyike a Fenntartható energetika témakör. A Fenntartható energetika témakör 30 témát foglal magában tíz területen; a közreműködő oktatók, kutatók száma eléri a 140 főt.

A Solar Decathlon hallgatói projekt lehetővé teszi, hogy a hallgatók már a képzés során egy igazi projektfeladat keretében ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság szempontrendszereivel, az alternatív energiafelhasználás lehetőségeivel. A program multidiszciplinaritása és komplexitása pedig lehetőséget biztosít számukra, hogy elsajátítsák a csapatban dolgozás képességét, illetve elmélyítsék magyar és angol nyelvű kommunikációs készségüket. További érdekességek innen letölthetők.

A többfunkciós kereskedelmi létesítményt megkedvelték a vásárlók, a tapasztalatok szerint nemcsak a régióból, hanem a főváros más kerületeiből is szívesen érkeznek. A családbarát, gyerekközpontú üzleti centrum új tartalmi színfolt a plázákat kedvelő hazai közönség számára. Az október 14-én megnyílt legújabb hazai bevásárlóközpontnak már az első héten 340 ezer látogatója volt. A KÖKI Terminál ezzel csúcsot döntött a látogatószámot tekintve, miként a kereskedelmi forgalom is igazolja, hogy jó helyen épült fel az intézmény.

A Budapest kapujának is nevezett üzletház közlekedési szempontból ideális helyen, a Metró végállomásnál, autóbusz valamint vonat csomópontok találkozásánál, fedett pályaudvari térről is jól megközelíthetően fogadja a látogatóit, akik az első másfél hónap tapasztalatai szerint megkedvelték a létesítményt. A kereskedelmi bérlők is elégedettek, többek között a KFC, a Müller, a Reno, a Hervis, az Euronics is kedvező tapasztalatokról számolt be, és újabb jelentős partnerek, mint a Swarovski, a DM, a Régió bővítik az amúgy is rangos kereskedői kört.

A KÖKI Terminál sikerének része az aktív marketing tevékenysége, már a nyitást megelőzően például állásbörzét hirdettek. A sok száz jelentkező közül ma jó néhányan az üzletközpont dolgozói. Az év végi ünnepi forgalomra tekintettel, újabb kedvezményekkel, többek között az ingyenes parkolási idő három órára bővítésével és változatos színes kulturális rendezvényekkel várják a látogatókat. A KÖKI Terminál az első hetek tapasztalatai alapján családi bevásárló központ lesz, ahol a bevásárlást családbarát szabadidős programok színesítik.

A díj súlyát mutatja, hogy a korábbi évek nyertesei nemzetközi szinten is bizonyítottak: – Díjazottjaink közül többen nemzetközi szinten is elismerést szereztek a CSR Hungary Díj elnyerése után: az InterContinental Budapest CSR tevékenységét nemzetközi csr díjjal jutalmazták, New Yorkban, Washingtonban a Béres Egészség Hungarikum szakmai workshop témája. A Hotel Panda elnyerte az Európai Vállalkozói Díjat – hangsúlyozta Takács Júlia, a CSR Hungary alapítója.

Nagyon fontos, hogy a csr és fenntartható fejlődés nemzetközi szinten kialakított alapelvei csak akkor töltik be igazi funkcióikat, ha helyi szinten a helyi társadalmi problémákra is megoldások születnek. Új kategóriáinkat ennek a jegyében alakítottuk ki – folytatta Takács János, a CSR Hungary Díj Bíráló Bizottságának az elnöke, az Electrolux Csoport Kelet-Közép Európai Régiójának holding vezetője.

Az idei díjátadón a CSR kiválóságnak járó elismerést Rolek Ferenc, a Budapest Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, HR- és marketingvezetője kapta meg, de számos további elismerés is gazdára talált. A CSR menedzsment kategóriában ösztönző volt a vállalati felelősség komplex megközelítése: itt a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. kapott elismerést.

Magyarország három nagy társadalmi problémájára példaértékű megoldásokat mutathattak a pályázók a Közös felelősség-közös ügyek három alkategóriájában: az Egészség, a Sokszínűség-esélyegyenlőség, valamint a Kultúra-oktatás csoportjában. Az első kategóriában a Richter Gedeon Nyrt. bizonyult legjobbnak, a másodikban a Jabil Circuit Magyarország Kft. győzedelmeskedett, míg a harmadikban a Fürge Diák Iskolaszövetkezet nyert. A szintén idén létrehozott Zöld kiválóság kategóriában a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nyert.