ZETApress

Yana vagyok ? agyonvertek ? ENNYIT ÉRT AZ ÉLETEM? ? teszi fel a kérdést a Noé Állatotthon Alapítvány egy négy éve történt bűncselekmény tegnapi jogerős ítélethirdetése kapcsán.

Yana egy fogyatékos kisboxer volt. Édes, kedves, vidám kislány. Yana bepisilt és ezért meg kellett halnia. Agyon verte, rugdosta az az ember akiben megbízott, akiről azt hitte a családja, a gazdája… majd 1 napi borzasztó szenvedés után kitekerte a nyakát… 4 éve történt… 4 éve tisztázott minden körülmény, szakértői vélemények, beismerő vallomás… 4 éve vár az ügy az igazságszolgáltatásra… múlt héten igazságot szolgáltatott (?) a bíróság… 1 év börtön, 2 évre felfüggesztve… ENNYIT ÉRT AZ ÉLETE és a kínhalál amit halt?…

Yana, a boxer kislány, 2011 áprilisában született. Szerencsés volt, hiszen nem egy szaporító telepen látta meg a napvilágot, hanem egy tenyésztőnél, aki odafigyeléssel és szeretettel gondozza, neveli a kutyáit. Yana születése pillanatától más volt, mint a többi. Kicsit sete-suta, kicsit szétszórt, kicsit kisebb, kicsit lassabb, de pont ugyanolyan édes és kedves, mint minden boxer baba. Valószínűleg a születésekor került oxigénhiányos állapotba, és ezért volt más mint a többiek. Fogyatékossága apróbb mozgáskoordinációs zavarban, kicsit nehezebb tanulásban jelentkezett. Így került a NOÉ Állatotthon Alapítvány Boxer fajtamentő csoportjához az apró, de annál különlegesebb kölyök boxer kislány. Szinte hihetetlen, de nagyon gyorsan akadt örökbefogadó jelöltje, aki így is vállalta Őt. Mivel még nem volt ivartalanítva, így az Alapítvány szabályzata szerint ideiglenes befogadási szerződéssel vitték gazdához.

Minden tökéletesnek tűnt, míg egy borzasztó napon megérkezett a szörnyű hír, Yana meghalt. A halála gyanús körülményei, külső segítségkérőtől érkező információk miatt szinte biztos volt, hogy Yana nem betegségben, hanem nagyon súlyos bántalmazásban halt meg. A szörnyű gyanút sorban támasztották alá a szemtanúk, orvos szakértő és igazságügyi boncolás… az NOÉ Állatotthon munkatársai azonnal megtették a feljelentést… elindult a nyomozás Yana ideiglenes befogadójának akkori élettársa L. Béla ellen. Az akkori történések összefoglalása idekattintva olvasható.

Azóta eltelt majdnem 4 év! Az Alapítvány rendszeres érdeklődésére először a rendőrség kért türelmet… Nagyjából 2 év után ott lezárult a nyomozás. Akkor lehetőség volt iratbetekintésre. Még több év távlatából is döbbenettel és fájdalommal olvasták végig ügy iratanyagát. Utoljára maradt a gyilkos L. Béla beismerő vallomása. Teljes körű, részletes és tényfeltáró: hogyan rúgta, ütötte, vágta többször falhoz a szerencsétlen apró kutyust, mert az megint bepisilt… majd az állatorvosi színjáték után, hogyan tekerte ki saját kezével a nyakát…

Ezeket a sorokat olvasni a feltartóztathatatlan könnyzáporon keresztül maga volt a teljes megsemmisülés. Egyetlen dolog adott némi enyhülést, hogy ezek után szinte biztosak voltak az igazságszolgáltatás megteszi a kötelességét. A rendőrség átadta az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségnek. Újabb hónapok és évek teltek várakozással. Az ügyészség felújította a nyomozást, de minek? Majd felfüggesztették az eljárást, de minek?

Végül, most 4 év elteltével kitűzték az első bírósági tárgyalást. A NOÉ Állatotthon munkatársai és önkéntese tanúként részt vett a tárgyaláson. Ott ültek a tárgyalóteremben, közvetlen közelében azzal az emberrel, aki mindezt megtette. És már csak a remény maradt, hogy a bíróság igazságot szolgáltat ennek az apró léleknek. Nem volt elhúzódó tárgyalás, a tanúk jöttek és mentek, a legtöbbjük ennyi idő elteltével alig emlékezett már valamire. Alig 2 óra tárgyalás megkezdése után megszületett az ítéletét: minősített állatkínzás, teljesen egyértelműen megállja a helyét a különös kegyetlenség és súlyos szenvedés okozás. A kiróható maximális büntetési tétel 3 év letöltendő büntetés. L. Béla, Yana hidegvérű gyilkosa 1 év börtönbüntetést kapott, 2 év próbaidőre felfüggesztve…

Az ítélet hatalmas csalódás, az indoklás, az enyhítő körülményekről csak olaj a tűzre: megbánás, megváltozott életmód, általa ápolt beteg családtag, és az azóta eltelt hosszú idő? Megmagyarázhatatlan, amiért a rendszer malmai olyan lassan őrölnek, hogy egy teljesen egyértelmű, beismerő vallomással rendelkező ügyhöz 4 év kell a bírósági tárgyalásra, ezért kisebb a büntetés. Ép ésszel ez legalább annyira felfoghatatlan, mint Yana borzasztó halála. A vádlott elfogadta, az ügyész elfogadta ? JOGERŐS! MEGÚSZTA!

A NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársai nem titkolják csalódottságukat. Hogyan lesz ezután, hogyan bízhatnak és képviselhetik a külvilág felé, hogy a hivatalos út és az igazságszolgáltatás nem hagyja büntetlenül az ilyen és ehhez hasonló rengeteg bűnügyet? Ma még nincs válasz. De teszik tovább a dolgukat, próbálják védeni a kiszolgáltatottakat, megteszik a feljelentéseket, tanúskodnak a rendőrségen, bíróságon és megpróbálják újra építeni a hitüket, hogy a törvény betűje egyszer tényleg célba érhet ? fejeződik be Schneider Kinga PR munkatárs írása.

S mit tehet mindehhez a főszerkesztő? ? 1991-ben lettem bírósági ülnök, de kutyaügyeket sosem tárgyaltam. Jobb is így, mert elfogultság nélkül úgysem tudtam volna dönteni! A kétezres évek végén, ’10-es évek elején egy ülnöki értekezleten megkérdeztem az előadót, hogy a 2004-ben alkotott állatvédelmi törvény hatályba lépése óta miért nem csuktak még le sose senkit? A bíró úr elmondta, hogy addig, amíg az emberi élet kioltói is többször megússzák két-három év elzárással, az állatok megkínzói és gyilkosai csak felfüggesztettet kaphatnak az arányosság értelmében. Érvelése logikusnak tűnt, engem mégis nagyon megdöbbentett.