ZETApress

Ma a NOÉ Állatotthon két lova hazatért Olaszliszkáról. Azonnal kellett távozniuk. Az egyetlen bűnük az volt, hogy a korábbi, a választásokon most vesztes polgármester fogadta be őket, az olaszliszkai gyerekeknek oktatási, tanulási céllal? Az alapítvány munkatársai értetlenül állnak a történtek előtt ? tudtuk meg Schneider Kinga PR munkatárstól.

Elgondolkoztunk, tényleg mindent a politika, a hatalom, a személyes, kis, pitiáner játszmák irányítanak? Tényleg annyira fontos elsöpörni mindent, amit más hozott létre, nem nézve a célt, mely elvileg közös kellene, hogy legyen. Közös cél, hasonló álmok? Egy élhetőbb, jobb megítélésű, fejlődni, az előítéletekből, megpecsételéséből kitörni képes faluról, országról? Egy biztos, a mi álmainkból egy hatalmas darab most összetört? Október 23-a a mi Nemzeti Ünnepünk?

Közhasznú, állatvédő alapítványként nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy mindig távol maradjunk politikától, hatalmi harcoktól. Most mégis akarva-akaratlanul részesei lettünk egy ilyen történetnek. Nem vidám? A történet a NOÉ Állatotthon szempontjából nagyjából egy éve kezdődött. Akkor jelentkezett nálunk Kerekes Attila, Olaszliszka polgármestere és lelkes kis csapata, hogy a helyi sertéstelep ?szolgáltatás bővítéséhez? szeretnének befogadni két nehéz sorsú lovat. A céljuk az volt, hogy a telep ne csupán húsellátó üzemként működjön a helyi közintézményeknek, de a gyerekeknek lehetőségük legyen testközelből, társállatként is megismerkedni minél több körülöttük élő fajjal.

Olaszliszka? van-e Magyarországon valaki, aki ne hallott volna erről a településről? Ha valaki, akkor mi pontosan tudjuk, mit jelentenek azok a szavak, hogy előítélet, hogy megbélyegzés és társai. Tudjuk, hiszen nagyon sok olyan védencünk volt / van, akik ettől szenvednek, ezért kerültek menhelyre. Gondoljunk csak a két magyarszecsődi szamarunkra, akiknek pont ezért kellett elhagyniuk álomotthonukat. Szóval mi pontosan értettük, hogy miről beszélt a falu vezetése akkor, amikor meséltek nekünk, amikor személyesen bemutatták, hogy mi mindent tettek az elmúlt években azért, hogy Olaszliszka újra bekapcsolódhasson Magyarország vérkeringésébe és az embereknek, a befektetőknek, a vállalkozóknak, a turistáknak ne (csak) az a 2006-ban történ tragédia jusson az eszébe a helység neve hallatán.

Ennek a törekvésnek a része volt az állatfarm bővítése is. Mi több lépcsős ellenőrzés, személyes látogatások alkalmával meggyőződtünk, hogy két lovunk Tesco, a mi kicsi pónink és Kölyök, a rosszcsont itt jó helyen lesznek. És nem csupán az ellátásuk, a kényelmük és biztonságuk szavatolt, de jó célért, jó ügyért ?dolgoznak? majd. Lovat nem adunk örökbe, csak ideiglenes kihelyezéseink vannak, hiszen pontosan tudjuk, hogy egy idős, beteg ló mekkora gond és anyagi megterhelés. Így biztonságosabb, bármikor, azonnal várjuk haza őket, az életük, az egészségük nekik sem lehet anyagi kérdés. Ez a NOÉ élethosszig tartó garancia!

Az előzmények és beköltözés részletei idekattintva olvashatók. Tescóval és Kölyökkel minden nagyon szépen és jól alakult, folyamatosan kaptuk a híreket, képeket. A gyerekek szerették őket, igaz Kölyök zabolátlan természete a kocsikázást megtagadta, de a cél, amiért oda kerültek mégis teljesült. Szóval minden nagyon szépen alakult, egészen mostanáig.

Hogy mi történt? Lezajlottak a helyhatósági választások. A nép döntött, a polgármestert leváltották, és visszatért a korábbi polgármester. Jó döntés? Rossz döntés? Nem tudjuk és nem is tisztünk eldönteni? de azt tudjuk, hogy bosszúból vagy ?amit a másik csinált minden rossz? alapon, Tesco és Kölyök ma már újra a menhelyen vannak. Az új képviselő-testület és a régi-új polgármester még csak tegnap tette le az esküt, de az első elsöprő intézkedések már megtörténtek.

A korábban olyan kedves és barátságos emberek, most szinte nem is állnak velünk szóba, rövid, lényegre törő tájékoztatást kaptunk, hogy érkeznek vissza a lovaink. Értjük ezt, és tudjuk a miértjét is, hiszen kis település, kevés munkahely, mindenki kiszolgáltatott, nem is szeretnénk bajba keverni senkit. Polgármester úrral sokadszori keresésünkre sikerült röviden telefonon beszélnünk, nagyon kedvesen, de határozottan értésünkre adta, hogy ÍGY DÖNTÖTT!? A korábbi általuk tett önkéntes felajánlásokat takarmányról, alomról már szóba sem hoztuk.

A mi állatainknak szerencséje volt, hiszen a szerződés és hogy mi itt vagyunk, biztonságot és az életet jelentik, de ezek után belegondolni is félünk, hogy mi lesz, mi lett a többi bemutató állattal, akik pénzt nem termelnek ?csak? a tanulást, oktatást, szórákozást szolgálják. Úgy tudjuk, hogy erre a célra vannak ott még bivalyok és egyéb őshonos állatfajok. Természetesen a lovakat boldogan fogadtuk itthon. Tesco azonnal visszakerült korábbi helyére a csacsiménesbe. Mondanunk sem kell, hogy a kis-csávónak egy pillanatig nem volt gondja a visszatéréssel, a beszokással. Ő a mi kicsi pónink. Kölyök jelenleg bekerült az istállóba, a nagy ménesbe holnap kezdjük visszaszoktatni.