ZETApress

hírportál

Elefántgyász

Gyászos ünnep az Elefántok Nemzetközi Napja ? tudatta Molnár-Baji Éva PR-menedzser, WWF Magyarország. Augusztus 12-e az Elefántok Nemzetközi Napja, az ormányos óriások ünnepe. Ünneplésre azonban már évek óta nincs lehetőség, ugyanis csak Afrikában évente közel harmincezer elefántot mészárolnak le az orvvadászok.

Ennek oka az egyre intenzívebb illegális elefántcsont-kereskedelem, melynek becsült értéke évi hét és tízmilliárd dollár között mozog. A világ elefánt-populációja először a XIX. században fogyatkozott meg óriási mértékben. Az afrikai elefánt populáció az ezredfordulóig megfeleződött, és az elefántok száma azóta is folyamatosan csökken. Az ázsiai elefántok számát már csak alig 33 ezer példányra becsülik. Mindez a faj élőhelyeinek megszűnése mellett az egyre intenzívebb orvvadászat következménye: a fegyveres banditákból álló csapatok egész elefántcsordákat ölnek le, hogy levágják az állatok agyarait, amikből elefántcsont-ékszerek és dísztárgyak készülnek.

Az elmúlt évtizedekben az illegális elefántcsont-kereskedelem óriási méreteket öltött: becsült értéke évi hét és tízmilliárd dollár között mozog (5,37 és 7,67 milliárd euró). Elefántcsontra a kereslet legnagyobb Kelet- és Délkelet Ázsiában: legnagyobb felvevő piacai Thaiföld és Kína, ahol hagyományosan közkedveltek az elefántagyarból készült dísztárgyak és ékszerek. Az orrvadászatokat és az agyarak csempészetét irányító bűnözők nagy része ázsiai illetőségű állampolgár, akik afrikai országokban található bázisokon tevékenykednek. Sikereiknek köszönhetően gyorsan terjeszkednek, és céljuk eléréséhez nem riadnak vissza a korrupció vagy a megfélemlítés eszközeitől sem.

A nemzetközi elefántcsont-kereskedelmet a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) tagállamai tiltották be 1989-ben. Azóta az ENSZ is elismerte, hogy egyes elefántcsont kereskedelemmel foglalkozó bűnhálózatok az illegális kereskedelemből befolyó összeggel terrorista szervezetekhez köthető afrikai csoportokat finanszíroznak. A probléma globális voltát mutatja, hogy Barack Obama amerikai elnök vezetésével az Amerikai Egyesült Államok 10 millió dollárral (7,7 millió euróval) támogatja a veszélyeztetett fajok valamint a belőlük készült termékek illegális kereskedelmének megfékezését Afrikában. A kérdéskört Hillary Clinton, egykori illetve John Kerry jelenlegi amerikai külügyminiszter, valamint Gabon elnöke, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke, az Egyesült Királyság kormánya illetve Thaiföld miniszterelnöke is prioritásként kezeli.

Az illegális kereskedelem és az orvvadászat legjelentősebb szereplői Thaiföld, Kína, Kenya, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Uganda, Tanzánia és Vietnám. Mozambik legnagyobb, Tanzániával közös populációjából az elmúlt 3 évben 2500 elefántot pusztítottak el. A világ legnagyobb, szabályozatlan elefántcsont-kereskedelmi piaca pedig Thaiföld. Bár a jelenlegi thai szabályozás tiltja mind az afrikai, mind az Ázsiában vadon élő elefántok agyarának kereskedelmét, a háziasított thai elefántok agyarának országon belüli kereskedelme engedélyezett. Ezt kihasználva nagy mennyiségű, Afrikából becsempészett elefántcsont kerül a thai belső piacra, immár ?tisztára mosva?, mint thai háziasított elefánt agyar. A cél, hogy jogszabály tiltsa be a háziasított thaiföldi elefántokból származó elefántcsonttal folytatott kereskedelmet is, ezzel bezárva a jogi kiskaput.

A WWF és a veszélyeztetett fajok kereskedelmét ellenőrző TRAFFIC folyamatosan próbálnak nyomást gyakorolni Thaiföld miniszterelnökére, hogy mielőbb sikerüljön megfékezni a mértéktelen orvvadászatot valamint az illegális elefántcsont-kereskedelmet. Thaiföldön mindössze 2500 vadon élő elefánt maradt. Ez pontosan annyi egyed, amennyi elefántot 2012-ben Afrikában havonta legyilkoltak. Thaiföld, Kína, Kenya, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Uganda, Tanzánia és Vietnam komoly elkötelezettségről tett tanúbizonyságot, amikor a CITES Állandó Bizottsága által kitűzött határidőre idén május 15-én benyújtották Nemzeti Elefántcsont Akciótervüket. Ennek a nyolc országnak sürgős intézkedéseket kell hoznia, hogy az akciótervben szereplő lépéseket a gyakorlatba is átültessék, ugyanis 2014 júliusában a Bizottság felülvizsgálja annak végrehajtását.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Béke az iskolapadban | ZETApress

Szóljon hozzá!