ZETApress

hírportál

Visszatekintés a kezdetekre

A csütörtöki nyitóelőadás után beszéljünk a múltról! A ?90-es évek közepén, amikor még minden bizonytalan, sok esetben kilátástalan volt, született meg a döntés, hogy a MACIVA cirkuszfesztivált rendezzen Budapesten.

Ez jó példa annak érzékeltetésére, hogy a bizonytalanságból előre menekültek a szakma képviselői, és egy nagyszabású rendezvénnyel próbálták ? mintegy segélykiáltásként ? felhívni a pénz elosztásáról döntő politikusok figyelmét a művészeti ágra.

Ekkor már a világ számos országában és nagyvárosában, így Monte Carlóban, Párizsban, Veronában, Wiesbadenben is rendeztek cirkuszfesztiválokat. Ezekre a rendezvényekre egyfelől a specializálódás volt a jellemző (Monte Carlo a beérett művészek, Párizs a fiatalok, a pálya kezdetén lévő kísérletező művészek, Wiesbaden az artistaiskolák fesztiválja lett), másfelől óhatatlanul kialakult közöttük egy presztízsbeli rangsor. Ebbe az előkelő körbe akart bekerülni a budapesti cirkuszfesztivál.

Kezdetben a magyar szervezők munkáját és a felmerülő problémák megoldását Eduardo Murillo segítette. Tapasztalata, biztatása, és praktikus ötletei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a budapesti team egyre jobban hitt abban, hogy elképzelésük megvalósítható. Murillo úr ezen túl egy japán szponzori támogatás megszerzésével is segítette az első fesztivál (1996) megvalósulását.

A tervezett budapesti rendezvényt be kellett illeszteni a már meglévő fesztiválok sorába, meg kellett határozni a profilját, az időpontját és a kereteit. A koncepció alapja az volt, hogy mivel Budapest félúton van kelet és nyugat között, egy találkozási pont vagy ?híd? szerepét töltheti be az artistákat képző kelet és a foglalkoztatásukat biztosító nyugat között. Számoltak azzal is, hogy fővárosunk vonzereje és infrastruktúrája hozzájárul ahhoz, hogy a cirkuszigazgatók, a menedzserek, a szaksajtó képviselői és a cirkuszbarátok szívesen jöjjenek hozzánk az eseményre, a fellépő művészek számára pedig a fesztivál a bemutatkozás lehetőségét kínálta.

A program összeállításában a döntéshozók nem arra törekedtek, hogy csak nagy attrakciók lépjenek fel, magas színvonalú produkciókkal kezdők jelentkezését is szívesen vették. Számukra a budapesti fesztiválon való szereplés komoly előrelépés volt az áhított hírnév felé vezető úton.

A budapesti fesztivál elsődleges célja mindemellett természetesen az, hogy bemutassa a magyar cirkuszművészek legkiválóbbjait, a szó legnemesebb értelmében versenyeztetve a nemzetközi mezőnnyel. Ezért is rendezik a fesztivált kétévente, hiszen legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy egy-egy új szám felkészülhessen és eredményes legyen a megmérettetés során. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi szereplőgárda hatással van a magyar artisták szakmai fejlődésére is.

A mai cirkuszművészetben nem elég a jó trükk, a nehéz elemek puszta bemutatása, el kell tudni adni a produkciót. Eddig a magyar artistaképzésben alapvetően a számok tartalmára koncentráltak, kevésbé a kivitelezésre, pedig látnunk kell, hogy milyen sokat számítanak a koreográfia, a zene, a kosztüm és a mosoly, a színpadi mozgás és az egyes elemeket összekötő mozdulatok.

A külföldi artisták, a szakemberek és a cirkuszbarátok egyaránt szívükön viselték a fesztivál ügyét. Szurkoltak, hogy jól sikerüljön és teremtsen hagyományt ez a kezdeményezés. A meghívott vendégek számára a fesztivál találkozóhely és ?piac? is egyben.

Fesztiváljaink növekvő népszerűsége és elismertsége minden várakozást felülmúlt. A kultúráért felelős politikusok is egyre bátrabban foglaltak állást, a cirkusz műfaja mellett védnöki szerepet vállaltak, díjakat ajánlottak fel, és szerepet vállaltak a díjkiosztó gálaelőadásokon. Erről is szó lesz majd a hétfői konferencián, a Benczúr Hotelben.

A külföldi és hazai tévétársaságokkal kötött forgatási és forgalmazási szerződések (japán, olasz, kínai) jelentős, szinte elengedhetetlen bevételi forrást képeztek, ráadásul a produkciók profi minőségben kerültek filmszalagra. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok a fesztiválok maradtak életképesek és váltak hagyományossá, amelyek mögött egy-egy tévétársaság vagy csatorna áll.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Oroszlánok a porondon | ZETApress

Szóljon hozzá!