ZETApress

hírportál

Néri Fülöp a színpadon

2019. január 11-én pénteken 19 órakor lesz Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok című – az olasz fimből írt – színdarabjának a bemutatója a Pesti Magyar Színházban. Főbb szerepekben: Pavletits Béla, Telekes Péter, Gregor Bernadett, Végh Péter, Nemes Wanda, rendező: Nagy Viktor – tudatta Sándor Erzsi. Fotóink Juhász Éva felvételei.

A Legyetek jók, ha tudtok című olasz film a bemutatása óta Magyarországon a legnépszerűbb, idén karácsonykor is látható volt az egyik tévécsatornán. A történet szerint az árván maradt gyerekek közé befogadja a kis tolvaj Cirifischiot, az éles eszű, melegszívű fiút, akit azonban mégsem sikerül megvédenie a saját sorsától, a körülményektől, amit hívhatunk akár a Sátán rontó hatalmának is, bár így kivonjuk belőle az emberek és a társadalom felelősségét. Részletek idekattintva olvashatók.

Az esemény látszólag egy tragikus szerelem története, de a valódi főszereplő mégis Fülöp atya, a magával ragadó személyiségű bohóc-pap, akit Eperjes Károly játszik. A történet különlegessége az a kapcsolat, amely az utcagyerekek és az atya között szövődik, amelyben nem a felnőtt tekintélye, hanem az egyenlőségből, az elfogadásból, a tanításból fakadó szeretet a mérvadó. – A fantázia nem maszatolhat bele a valóságba. Ennek a darabnak nagyon sok vígjátéki eleme van, hiszen a gyerekek viccesek, kedvesek, természetesek. Utcagyerekek, akik gátlástalanok és a maguk szegénységében szabadok is, hiszen alig van vesztenivalójuk. Mindez a darab nyelvezetében is megjelenik – kezdte a beszélgetést Nagy Viktor rendezővel Kozma János.

N.V: Ez a vidámság és az őket ért igazságtalanságokból fakadó gondolatok, helyzetek váltogatják egymást. Mondhatom, hogy a legjobb csomagolásban.

Fülöp atya bohókás figurája nagyon hálás szerep, de mégis jelentős színészi kihívás. Kétségtelen, hogy a közönség hálája lesz majd ezért az igazi fizetség.

N.V: Ám itt nem csak arról van szó, hogy egy elhivatott ember pártfogásába vesz elhagyott gyerekeket, segít a társadalom perifériájára szorultakon, tanítja, neveli őket, hanem itt igazi eszmei mondanivalóról is szó van a magában való karitatívkodáson túl. Ilyenkor – rendezőként – annak a felelősségével is meg kell küzdenem, hogy vajon a mostani emberek, a mostani közönség milyen gondolatokkal és érzésekkel áll majd fel az előadás után, hiszen valódi, egykor élt emberekről valaha volt igazi történetet mesélünk el. A fantázia nem maszatolhat bele a valóságba. Árnyalhatja, de nem írhatja át.

A hit igazán problémás dolog, a hittel kapcsolatban mindenkinek vannak kérdései és néha válaszai. Materiális világban élünk és nem hiszünk szinte semmiben csak az anyagban. Amit megeszünk, amit megveszünk, amit megfogunk, ami a tulajdonunk, a pénzünk, a fizetésünk, a karrierünk. Nagyon ritkán hiszünk másban és legkevésbé hiszünk valami fensőbb lényben, nevezzük akár Istennek. Nekünk most ezt a tétova hitű, vagy éppen hit nélküli technokratát kell felébresztenünk azzal, hogy hahó! van itt más is, mint amit megeszel és megszerzel magadnak. Vigyázz, mert kiderülhet, hogy embernek lenni többet is jelenthet!

Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher

Történelmi figurát megformálni, hitelesen és mégsem unalmasan, nehéz lehet. Élvezi? – kérdezte Bányász Árpád Eperjes Károly főszereplőt.

E.K: Szép feladat, igazi kihívás. Játszottam már papot, szentet is az életemben, de olyat, aki egyszerre humoros, lírai, finom és szociálisan érzékeny, nagyon ritkán. Igazi öröm. Szeretem a figura humorát, játékosságát, bohócságát, amivel megpróbálja elkerülni a személyét övező, túlzó tiszteletet. Néri Fülöpnek volt ereje nem a hatalmat, hanem a szegények és a szenvedők igazságát választani. Az sohasem pénzben fizetődik ki, hanem szeretetben. Nem véletlen, hogy mai napig tudjuk a nevét. Ha csak a hatalmát fitogtatta volna, nem lenne szent és eltűnt volna a süllyesztőben, a többi gátlástalan, pénzéhes zsivánnyal együtt. De ő nem ilyen volt.

A klasszikus ifjúsági filmhez képest sokat változtattak?

E.K: A filmet Vajda Katalin írta színpadra, és biztosan állítom, hogy ez így egy világszám. Nincs ebben semmi túlzás. Vajda Kati színházi-színpadi és dramaturgiai ismerete nem tévedt el egy pillanatra sem. Gyönyörű és emberi színdarab lett a kedves, szirupos filmből.

Dolgozott már Nagy Viktorral, a rendezővel?

E.K: Ez az első közös munkánk, nagyszerűen egymásra hangolódtunk, és szeretem, hogy a lelkével is rendez.

A darab címében benne van a mondanivalója. Ennyire egyszerű lenne?

E.K: Legyetek jók, ha tudtok! – ez a darab mondanivalója a gyerekek és a felnőttek számára is. Ha jól játsszuk, akkor meg tudjuk mutatni az ember elé kerülő választások kísértéseit. Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher, ezért van a címben, hogy inkább legyetek jók, ha tudtok.

A filmnek vagy a színdarabnak van erősebb hatása?

E.K: A premierig már biztosan nem nézem meg a filmet, de egyáltalán nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a színdarab erősebb, mint a film maga, ezért is akartam olyan nagyon, hogy ez az előadás itt, Budapesten is megszülethessen. A színház személyes varázsa mindig más és mindig jelenidejűbb a filmnél. Nagyszerű alkalom a játékra, a gondolkodásra, a szeretetre és az együttérzésre, amire nagyon nagy szükség lenne. Különösen most, hogy itt a tél.

Szóljon hozzá!