Élet-halál kérdés a Centrálban
Pénteki bemutatójára készül a Centrál Színház társulata. Brian Clark: Mégis, kinek az élete? ? című darabja kerül színre. A főpróbán Lantai József járt és fényképezett.
Az 1972-ben íródott szövegkönyv hosszú utat tett meg, mire sikeres lett. Eredetileg tévéfilmhez készült, be is mutatták a televízióban, majd több színpadi feldolgozás következett, és talán mondhatni az igazi átütő sikert a Richard Dreyfuss és John Cassavetes főszereplésével 1980-ban készült film hozta meg.
A Mégis, kinek az élete? ? című darab egy baleset következtében mozdulatlanságra ítélt életművészről szól. Ken Harrison, a fiatal sikeres szobrász súlyos autóbalesetet szenved, szerencsésen túléli, de egész életére örök tehetetlenségre ítélve nyaktól lefelé megbénul. Ken számára a munka, a nők, a szerelem és a célok jelentették az életet, ezért állapota reménytelenségét és kilátástalanságát belátva befejezné életét, a halált szeretné választani.
A főorvos megtagadja tőle a segítséget, inkább pszichiátriai vélemény alapján a beszámíthatatlanságát, depresszióját akarja bizonyítani. ? Mondjuk, van egy ember, aki olyan biztos az igazában, hogy nem tűr ellentmondást. Ha ez az ember egy béna szobrász, akkor paranoiásnak nevezzük, ha viszont főorvos az illető, akkor vérprofinak ? mondja Ken, aki ügyvédhez fordul, és bíróság előtt szeretné elérni a halálhoz való jogát. Megítéli-e a bíróság az önkéntes halálhoz való jogot?
Egy ember, aki harcba száll az élete és halála fölötti rendelkezés jogáért. A darab ennek ellenére mégsem komor. Rudolf Pétert, kortárs nagy nevettetőink egyikét életében először egy olyan szerepben láthatjuk, melyben mindvégig mozdulatlan marad, ám beszélni nagyon is tud, sziporkázik, sztorizik, fecseg, felesel, udvarol és küzd. A további szerepekben többek között Bálint András, Nagy-Kálózy Eszter és Oroszlán Szonja. A rendező Puskás Tamás szavait idézve: miközben azt figyeljük, hogy valaki azért küzd, hogy meghalhasson, mi magunk beleszeretünk az életbe.
Küzdelme az élet szeretetét ébreszti fel bennünk. Újra érezzük: élni jó ? még akkor is, ha Ken Harrison hozzáteszi: nem minden áron. Humorral és érzelmekkel teli ez a komoly témát feldolgozó színdarab. A Centrál Színház új bemutatója nem melodramatikus hangon, hanem nagy adag humorral meséli el a mozdulatlanságra ítélt hős történetét. Végezetül talán megkockáztatnám, hogy ezt a darabot mindenkinek meg kellene néznie, hogy gondolatokat ébresszen az ÉLETRŐL.
