ZETApress

hírportál

Karácsonyi éjfélóra

Bodza Klára plakátjaBodza Klára Eötvös József-díjas dalénekes december 12-én szombaton 18 órakor a Horánszky utcai Párbeszédek Háza Dísztermében Karácsonyi éjfélóra címmel neves művészek társaságában énekel. Közreműködik: Dunai Tamás. Az adventi hangulatban bizonyára sok embernek szerez örömet. Belépés díjtalan!

Aki a múlt évben itt tartott műsorát látta és hallotta, biztosan egyetért velem. A művésznő elmondta, hogy a műsor összeállítása szívügye és minden egyes részlete nagyon fontos számára. ? 1968-ban 26 évesen nyerte a Nyílik a rózsa népzenei vetélkedőt! Erre hogyan emlékszik vissza? ? kérdezte tőle Szarvas István, akinek több könyvbemutatóját is ünnepé varázsolta énekével.

BK: Ez az év életem fordulópontját jelentette, hiszen ettől kezdve 180 fokos szögben megfordult az életem és a vendég-látóipari pályát művészpályára váltottam. Az igazság az, hogy egyáltalán nem számítottam győzelemre, mert igen sok tehetséges fiatal vett részt a versenyen, s nem gondoltam, hogy a népdallal ilyen szép eredményt érek el. Az is igaz, hogy nagyon kemény munkával csak később sikerült elismerést kivívnom a népzenei világban, mert eleinte pontosan a Nyílik a rózsa vetélkedő miatt nem akartak befogadni. A tiszta, eredeti forrásból származó népdal iránti hűségemet, elhivatottságomat több éves komoly és kitartó munkával kellett bizonyítanom.

? Mi késztette arra, hogy könyveket írjon?

BK: Több mint tíz éves világjáró körutamon olyan tapasztalatot gyűjtöttem a hiteles népdal-előadásmód titkairól, hogy úgy éreztem, ezeket a tapasztalatokat tovább kell adnom a következő generációnak, hogy ők már könnyebben boldogulhassanak, és tökéletes munkát végezhessenek a hagyományőrzés, a paraszti kultúra ily módon történő átörökítése terén. Ezért elhatároztam, hogy eddigi tapasztalataimat tankönyv formájában rögzítem. A könyv megszerkesztéséhez nagyszerű társat találtam Dr. Paksa Katalin zenetudós személyében. Így született meg a Magyar Népi Énekiskola öt kötete.

? A megjelent lemezei közül melyik áll legközelebb Önhöz?

BK: Ez nehéz kérdés, mert mindegyiket egyformán szeretem (Bodza Klára és a Tátika énekegyüttes, Lélekvirágok, Fúdd el, jó szél fúdd el? balladák, végül az Ó, áldott Szűzanya című lemez), de a kedvencem mégis a legutolsó: az Ó áldott Szűzanya szakrális lemez, mely nemcsak azért kedves és fontos számomra, mert kicsit összefoglalja eddigi munkásságomat, hanem azért vagyok erre a legbüszkébb, mert 72 évesen készítettem el és hittem abban hogy az égiektől elég erőt kapok a felénekléshez. Úgy érzem, nemcsak a lemezhez, de az élő bemutatóhoz is megkaptam ezt az erőt, ezt a bemutató koncerten lévő hallgatóság is érezhette.

? Mikor fordult az egyházi zene felé?

BK: Az egyházi zene már gyerekkorom óta életem részévé vált, hiszen Édesanyám vallásosan nevelt bennünket (nyolcgyermekes család lévén), és bizony a nagy katolikus ünnepeken és jeles napokon egymás kezét fogva mentünk a templomba és önfeledten énekeltünk. Ezt a jó szokásunkat mai napig megtartottam. E mellett már régóta forgatom Erdélyi Zsuzsanna híres gyűjteményét, a Hegyet hágék, lőtöt lépék című kiadványt, valamint Reményik Sándor versesköteteit, így a lemez szerkesztésekor a szakrális dalok mellé nem volt nehéz kiválasztani a legszebb archaikus imádságokat és verseket. Végül, az egyházzene felé fordulás idősebb korban már szinte természetes, már többet imádkozunk, befelé fordulunk, elcsendesedünk ? én is ezt teszem.

? Hogy látja a népdal helyét, helyzetét Magyarországon és a világon?

BK: Hála istennek ebben a modern eurós világban végre fontos helyet kapott a magyar népdal. Hiszen mivel védekezzenek az etnikumok saját értékeik megőrzésére az uniformizálás ellen. Például a mi esetünkben a népdalok, népzene, néptánc, népi iparművészet, a magyar paraszti kultúra hagyományainak őrzésével, mely egyben magyarságunkat is erősíti. Végül a világban úgy érzem kezdünk érdekessé válni, gazdag kultúránk által ismernek minket és szeretnek, amit számtalan külföldi nemzetközi népzenei találkozón megtapasztaltam már.

Szóljon hozzá!