ZETApress

hírportál

Királynő a Margitszigeten

Július 3-án pénteken és 5-én vasárnap látható hosszú idő után újra hazai színpadon Goldmark Károly legismertebb operája, a Sába királynője. A Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház közös produkcióját Káel Csaba rendezi a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A bemutatóhoz kamara-kiállítás és borkóstoló is kapcsolódik.

A Sába királynője az operairodalom egyik legmonumentálisabb zenedrámája, amely 140 évvel ezelőtti bécsi ősbemutatójakor meghozta a keszthelyi születésű zeneszerző számára a világhírt. Az egzotikus nagyopera, melyet 1875-től a XX. század első harmadáig a világ összes jelentős dalszínháza műsorra tűzött a legjobb karmesterek és énekes szólisták közreműködésével, a beteljesületlen szerelemről és a kultúrák találkozásáról mesél. Az antik mesék tanúsága szerint Sába királynője a bölcsesség megszállottja volt, s azért utazott a kor legbölcsebbnek tartott uralkodójához, Salamonhoz, hogy próbára tegye tudását. A Bécsben élő, vallásos zsidó családba született, német anyanyelvű, de magyarságát híven őrző Goldmarkot egyik tanítványának szépsége ihlette a különös, bibliai tárgyú szerelmi történet megírására.

A napjainkban ritkán játszott, expresszív erejű, wagneri hatású művet a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház a zeneszerző születésének 185. és halálának 100. évfordulójáról megemlékező Goldmark Év kiemelt eseményeként közösen mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Káel Csaba rendezésében, német nyelven, magyar felirattal. Németh Anikó Manier fényűző jelmezei a szecessziót, Szendrényi Éva látványos díszlete az orientalizmus stílusjegyeit idézi meg. A főbb szerepeket Kelemen Zoltán, Gál Erika, Sümegi Eszter énekli, az előadás külföldi sztárvendége a kiváló hangi adottságokkal rendelkező fiatal thai tenor, Nutthaporn Thammathi lesz, aki néhány héttel ezelőtt nagy sikerrel debütált Salamon szerepében Freiburgban. Az előadás karmestere és zenei vezetője Héja Domonkos. Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara ? az Opera együttese, a Magyar Állami Operaház Énekkara, a Magyar Nemzeti Balett, a Budapesti Stúdiókórus és a Honvéd Férfikar.

A Sába királynője a Budapesti Nyári Fesztivál nagy operabemutatója, melyhez tematikus programok is kapcsolódnak. Július 3-án, a bemutató napján nyílik meg a Goldmark-kiállítás a Víztorony-udvarban, ahol dokumentumokat ? múlt század eleji kottákat, műsorlapokat, könyveket, fényképeket ? mutatnak be a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtárának gyűjteményéből. A kamara-tárlat egy hétig látogatható a Margitszigeti Víztoronynál, és ízelítőt ad a keszthelyi múzeum szeptemberben nyíló Goldmark Emlékkiállításából.

A bemutató alkalmából a burgenlandi Deutschkreutz városában működő Goldmark Egyesület és Emlékház jóvoltából borkóstolót is tartanak. A helyi Reumann sztárborászat jubileumi vörös borát kínálják az érkező vendégeknek, melynek palackján a zeneszerző arcképe látható. Érdemes igénybe venni az előadások kezdési és befejezési időpontjához igazított Színházi hajójáratot, mely ezen a hétvégén a Vigadó tér, Szent István park és Víztorony kikötő útvonalon közlekedik, a Batthyány téren nem áll meg ? tudatta Jánosi Katalin sajtófőnök. A próbán készült fotók Nagy Attila felvételei. Bővebb információ idekattintva olvasható.

Nehéz kezdet, világsiker

Goldmark Károly szegény kántor családból származott, korai éveiben sokszor autodidakta módon volt kénytelen tanulni a művészetét. Mégis maradandót alkotott és világhírnévre tett szert. Gyermekként kántor apja énekes kollégájának köszönhette, hogy lehetősége volt zenét tanulni, később pedig féltestvére, Goldmark József fizette a képzését. Azonban még így is anyagi gondjai volta, és csak sok erőfeszítés árán tudott bejutni a bécsi konzervatóriumba. Színházi zenészként kezdte a pályáját, majd 1865 hozta meg a várva várt fordulatot és a nemzetközi ismertséget az életében: ekkor mutatták be Sakuntala című nyitányát Bécsben. Ezt követően döntötte el, hogy operát fog komponálni. És mint utólag kiderült, nagyon jól tette: első operájának, a Sába királynőjének 1875-ös bemutatója óriási siker lett. És nem csak Bécsben. Ugyanis az éppen 140 éve bemutatott mű a XIX. század egyik legnagyobb közönségsikere lett egész Európában.

Megismételhetetlen remekmű

Goldmark ezt követően még öt operát (Merlin, A házi tücsök, A hadifogoly, Götz von Berlichingen, Téli rege) komponált, azonban a Sába királynőjének sikereit soha többé nem tudta megismételni. Azazhogy majdnem soha. A Téli rege Goldmark Károly 1908. január 2-án bemutatott utolsó operája volt, mellyel a szerző ? ha nem is érte el a Sába királynőjének sikereit ? egy korokon és stílusokon kívül helyezhető gyengéd, öregkori művet alkotott. Több mint harminc évnyi sikertelen próbálkozás után Goldmarknak úgy sikerült lezárnia életművét, ahogy a Sába királynőjével elkezdte: hangos sikerekkel kísérve, ünnepelt szerzőként. 1914-ben, a háború kitörésekor az idős zeneszerző nagy érdeklődéssel figyelte az eseményeket, és roppant büszke volt unokájára, aki önkéntesnek jelentkezett. A 85 éves mester lelkesedése azonban nem tartott sokáig, ugyanis hamarosan jött a hír: szeretett Károly unokája hősi halált halt a harcokban. Az esemény Goldmarkot annyira megviselte, hogy rögtön ágynak esett, másnap pedig ? épp száz évvel ezelőtt ? elhunyt.

De ki is volt Sába királynője?

A szépségéről és éles eszéről híres legendás királynőt a Biblia és a Korán is említi. A Szentírás szerint Sába királynője hallott Izrael akkori királyának, Salamonnak a kivételes bölcsességéről, és felkerekedett, hogy próbára tegye a királyt. Ajándékokkal megrakodva érkezett meg Salamon udvarába, ahol nagyon hosszú időt töltött el azzal, hogy találós kérdéseket tegyen fel az uralkodónak. Lehettek azonban bármilyen furmányosak is a kérdések, Salamon mindegyikre választ tudott adni. Ezt követően a királynő visszatért hazájába, és a Biblia szerint itt vége is a történetnek. (A Koránban szereplő változat nagyon hasonlít ehhez, annyi a különbség csupán, hogy Sába királynője a találkozás hatására elhagyta pogány hitét, és egyistenhívővé vált.) Az etióp legendák között is szerepel ez a történet, ott azonban nem ér véget a legenda a találós kérések megválaszolásával: úgy tartják, hogy mély érzelmi kapcsolat volt közöttük és I. Menelik, Etiópia első császára Salamon király leszármazottja. A rejtélyes szerelmi történet nem csak Goldmarkot ihlette meg. Számos irodalmi műben, színházi előadásban és mozifilmben megjelent már a szépséges királynő és a bölcs király románca.

Szóljon hozzá!