ZETApress

A Magyar Nemzeti Cigány Művészegyüttes próbáján jártunk ma délelőtt a Könyves Kálmán körúti Törekvés Művelődési Központban, ahol Giochino Rossini, Johannes Brahms, Johannes Strauss, John Williams, Grigoras Ionica Dinicu, valamint tradicionális orosz, zsidó, francia és magyar csárdások hangzottak el.

Magyarországon ma mintegy 800 ezer cigány, roma ember él, akik három al-réteget képviselnek: nevezetesen a rom ungrok (a magyar cigányok), az oláh cigányok és a beás cigányok. A magyar cigányok mintegy 78 százalékát teszik ki a Magyarországon élő cigányságnak. Ebben a kategóriában a történelem során a legmeghatározóbb a cigány muzsikus társadalom volt, akik mindig is követendő életmintát tudtak nyújtani a mögöttük maradt cigány testvéreiknek.

A mai modern világban a fiatal cigányságnak egyre több szimbólumra, eszményképre, példaképre és követendő életmintára van szükség, hogyha egyenjogú, egyenrangú állampolgára kíván lenni a magyar társadalomnak. Belátva azt, hogy a kultúra a legnagyobb tudatformáló erő és hogy a kultúra nemcsak a műalkotások összessége, hanem légkör, morál, készség és képesség a megértésre, a toleranciára és a szolidaritásra. A kultúra áthatja az ember életviszonyának minden pillanatát. Így beszélhetünk öltözködési-, utazási-, tanulási-, munka-, vita-, egészségügyi kultúráról.

Ezért hoztuk létre közel egy évtizede a Művészeti, Oktatási, Kulturális és Közéleti Alapítványt, a MOKKA-t, ahol nagyon sok cigány kulturális művészeti rendezvényeket, fesztiválokat rendeztünk. Látva a fájdalmas tényt, hogy a világhírű cigány-muzsikusaink munkanélküli emberként tengetik az életüket, elveszítve emberi méltóságukat és karakterüket. Alapítványunk fontosnak tartja, hogy ezeknek a művészeknek hitet, reményt, életerőt adjunk, mert ők csak ehhez értenek, hiszen egész fiatalságukat a zenetanulásra fordították és eddigi életüket a muzsikálásra.

Raduly József alapítványi elnök-zenekari igazgató és Balogh Dezső klarinét- és tárogatóművész, az együttes művészeti vezetője év elején életre hívta a magyarországi cigány muzsikus társadalom legkiválóbbjaiból a Magyar Nemzeti Cigány Művészegyüttest, amely három művészeti ágat ölel át: a cigányzenekart, a tánckart, az énekkart szólistákkal. Egy nagy-formátumú együttest, amely 150 főt számlál. Cigányzenekaruk nyilvános bemutatkozó próbáját többek között Kállai Kiss Ernő klarinétművész mellett Hatvani Kiss Gyöngyi, Bokor János és Farkas Bálint nótaénekesek is megtekintették. Fotóink Lantai József felvételei.

Amíg a két felvonás közötti szünetben a sajtómunkások a távoli könyvtárszobában pogácsával és ásványvízzel várták az egy órával korábbra meghirdetett sajtótájékoztató kezdetét, a színházterem előtt a meghívott vendégek és a hívatlan büféújságírók főtt virslivel és márkás üdítőkkel csillapították éhüket, szomjukat. Amikor rájöttünk, hogy hiába várunk, az előtérben már minden elfogyott. Annyi baj legyen, a csodás cigányzene mindenért kárpótolt!