ZETApress

hírportál

Bravó, Alföldi!

Alföldi Róbert ismét az Armel Operaverseny rendezői között. A Nemzeti Színház igazgatója meseoperát rendez Norvégiában – kaptuk a hírt még augusztus elején Kund Laurától. Alföldi az elmúlt két évben az Operaverseny New York-i produkcióit rendezte, ezúttal a fülledt nyárból az enyhe télbe utazott, a norvégiai Bergenbe.

Fantasztikusan érzi magát a varázslatos norvég városkában. Mindössze egy hónapra mondott búcsút hazánknak, hogy egy különleges, XXI. századi jelenségekkel – gyermekmunka, prostitúció – átszőtt, népmesei hagyományokból táplálkozó operát állítson színpadra az Armel Operaverseny és Fesztivál keretében. A Veslefrikk próbái egy hete zajlanak Norvégiában.

A darab mindössze egy éve készült el egy norvég fabula – A Veslefrikk és a hegedű – nyomán. Knut Vaage norvég zeneszerző operája a zene varázslatos erejéről és az emberségről szól és különleges, sosemvolt tájakra repít minket. A gonosz babagyár-tulajdonos, Don O’Day hű csatlósaival, a varjakkal tartja rettegésben Alkonyfölde lakóit. Munkásait – köztük a hősnőt, Veslefrikket – túszként kezeli, ám a fokozott ellenőrzést kijátszva a kislány mégis megszökik, hogy valóra váltsa álmát. Egy hegedűt szeretne, hogy azon muzsikálva jókedvre derítse az embereket. A darab ősbemutatójára hazánkban az Armel Operafesztiválon kerül sor, november 3-án és 4-én Szegeden. A főszerepeket az Operaverseny döntősei, a román Iulia Vacaru és az orosz Alexander Polkovnikov éneklik.

Idáig az augusztusi hír és most a bemutató után az örömteli eredmény: Alföldi sikere a sarkkörön túl, a Veslefrikk teltházas a norvégiai Tromso-ben! Alföldi Róbert közel egy hónapon keresztül próbálta a kortárs norvég zeneszerző, Knut Vaage operáját. Nem volt könnyű dolga, a norvég társulaton túl egyszerre kellett szót értenie főszereplőivel, az alattomos-bájgúnár Don O’ Day-t alakító Alexander Polkovnikovval és – a címszereplővel – a moldáviai születésű, francia Iulia Vacaruval. A darab premier előtti bemutatójára múlt kedden került sor az Észak Párizsaként emlegetett, 80 ezer lakost számláló norvég városkában. A családi-, illetve meseoperaként aposztrofált Veslefrikk története olyan XX-XXI. századi problémákat érint, mint a gyermekmunka, az elnyomás és a prostitúció, mindezt – első ránézésre – bájos-mesés közegben.

A norvég szülőket azonban sem a történet, sem az opera bármiféle cukormázat nélkülöző plakátja nem riasztotta el. A teltházas előadások nézői között meglepően sok volt az óvódás és a kisiskolás, akik szemmel láthatólag egy pillanatig sem unatkoztak a felnőtteket is lebilincselő, egyszerre mozgalmas, börleszkesen vicces és szívbemarkoló másfél órás előadáson. S a siker egyéb velejárói? Álló ováció? Beszámolók a másnapi napilapok címpapján? Megvolt, de Alfölditől nem is szoktunk meg mást. Gratulálunk! – dicsérte Lantai József a rendezőt.

Szóljon hozzá!