ZETApress

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség Idegenforgalmi és Kulturális Központja május 9-re nagyszabású koncertet szervez, amelynek helyszíne a Vasúttörténeti Múzeum Orient Csarnoka lesz.

A koncerten Verdi: Requiemje a program, amelyet rendhagyó formában gondolt újra egy neves amerikai karmester, Murry Sidlin. Az esemény tájékoztatóján ? ahol Lantai József fényképezett ? a részleteket Zoltai Gusztáv (Mazsihisz), Steiner Pál (országgyűlési képviselő), Ámon Betti (Duna TV) és Vadas Vera (ZSIKK) ismertette.

A koncertet az esemény fő médiatámogatója, a Duna Televízió élőben közvetíti. A koncertre a belépés ingyenes, a részvételhez regisztráció szükséges. Részletes információk a weboldalukon találhatók. A helyszínre a MÁV ingyenes vonatokat indít a Nyugati pályaudvarról.

A tájékoztató befejezéseként a Zsidó negyed kapuja program keretében megvalósult Jewinform pavilon átadására került sor. A koncertre a pavilont felkeresve személyesen is lehet regisztrálni. A helyszínen Steiner Pál volt az első regisztráló. (Forrás: Mazsihisz)

A rövid történet

A náci Németország által megszállt Csehországban, az akkori Theresienstadtban működött az a koncertrációs tábor, amelyet kirakatként mutogattak a világ felé. Az odahurcolt emberek, amikor lehetőségük volt, színdarabokat, zeneműveket adtak elő, ezzel kapcsolódva valamikori emberi mivoltukhoz.

1943-44-ben összesen 16 alkalommal hangzott el a terezini gettóban Verdi Requiemje a táborba deportált művészek előadásában. A karmester, Rafael Schaechter és a művészek többsége Auschwitzban, gázkamrában végezte. Sokukat már a próbák folyamán elvitték. Az ő emlékükre született egy különleges, multimédiás produkció, amelyet Murry Sidlin amerikai karmester a Theresienstadt-i koncentrációs tábor történetébe ágyazva hozott létre.

A koncerten korabeli film és interjúrészleteket vetítenek, illetve az egyes tételek között prózai szövegek hangzanak fel. Néhányan még élnek azok közül, akik a hajdani koncerteken énekeltek és többek között a velük készült interjúkat is lehet majd látni. A produkciót több alkalommal előadták Terezinben valamint az Egyesült Államokban is.

A budapesti produkcióban közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, a százhúsz fős kórus pedig nemzetközi összetételű lesz, hiszen negyven fő Amerikából érkezik. A Washingtoni Katolikus Egyetem Énekkarához csatlakozik a Honvéd Férfikórus és az Angelica Leánykar. A szólistákat a legkiválóbb magyar művészek közül választották ki. A szoprán Sümegi Eszter, a tenor Fekete Attila, az alt Meláth Andrea, a basszus pedig Bretz Gábor lesz.

A május 9-i produkció tisztelgés a terezini gettóba elhurcolt sok ezer ember emléke előtt és egyben a II. Világháború végét jelentő győzelem napjának 65. évfordulója, ezért az előadásra a belépés ingyenes lesz. A rendhagyó előadás prózai összekötő szövegei pedig két olyan legendás művész tolmácsolásában hangzanak el, mint Törőcsik Mari és Garas Dezső.

Murry Sidlin gondolatai

A karmester ? aki nem jött el a sajtótájékoztatóra ? videoüzenetet küldött: 1943 októberétől 1944 júniusáig, a terezini koncentrációs táborban raboskodó zsidó foglyokból összeállított 150 fős kórus készült Giuseppe Verdi Requiem című oratóriumának bemutatójára. A kórus karmestere, Rafael Schaechter azzal öntött lelkierőt a rabokba, hogy Verdi muzsikájában megnyilvánuló drámai kifejezőerő és isteni akarat eléneklése egyfajta ellenállás a náci bebörtönzés ellen. Ennek a fenomenális zenének az eléneklése a létező legcsodálatosabb, leghumánusabb válasz volt az emberiség ellen elkövetett legszörnyűbb tett ellen.

Tizenhat előadás született az emberfeletti erőfeszítésekből, miután rabszolga módjára 12-14 órákat dolgoztak végig az ?előadók?, szinte étlen-szomjan, legtöbbjük betegen sínylődve a túlzsúfolt, járványoktól sújtott barakkokban. A zene volt számukra a reménysugár és nem voltak hajlandók megadni magukat a nácik által megtervezett végkifejletnek.

A Lázadó Requiem ennek a küzdelemnek a története. Az előadás alapja Verdi csodálatos zenéje. Az egyes tételek között kirajzolódik a történet, amit az egykori kórustagok videobejátszásai egészítenek ki. A Lázadó Requiem egy drámai előadás a reményről és az akaratról, arról, hogyan lehet emberi méltóságunkat megőrizve, igaz és lelkesítő választ adni a barbár és embertelen bánásmódra a szeretet nyelvén. A kórustagok, akik túlélték a náci tábor borzalmait, soha nem azt kérdezték maguktól: hol volt Isten? Mindig csak azt: hol volt az Ember? A Lázadó Requiem mindannyiunkat emlékeztet majd erre a kérdésre.

Murry Sidlin

Karrierjét a Baltimore-i Szimfonikusoknál kezdte, ahol Sergiu Commissiona asszisztense volt, majd a Washingtoni Nemzeti Szimfonikusoknál négy évig Doráti Antallal dolgozott. A New Haven-i Szimfonikusoknál 12 évig, a californiai Long Beach Szimfonikusoknál pedig 8 évig volt zeneigazgató. 2008-ban ünnepelte 30. jubileumát az Aspeni Zenei Fesztivál művészeti vezetőjeként, ahol a vezénylés mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat és kollégájával, David Zinmannal három évvel ezelőtt megalapították az Aspeni Amerikai Karmester Akadémiát.

2000 nyarán fantasztikus kritikákat kapott, amikor először vezényelte Kelet-Európában Bernstein Miséjét a Vilniusi Fesztiválon, ahová 2003-ban ismét meghívást kapott. 2002 tavaszán az Oregoni Szimfonikusokkal mutatta be először a Lázadó Requiem című koncert drámát, amellyel elmesélte, hogyan és miért hangzott el Verdi Requiemje a terezini koncentrációs táborban 1943-44-ben. Több mint 220 televíziós csatornán közvetítették a különleges produkciót, amelyet 2006-ban Terezinben is bemutattak.