ZETApress

A pécsi Pannon Filharmonikusok voltak, akik elsőként a vidéki zenekarok közül Budapesten bérletsorozatot indítottak. Ez a kezdeményezés hamarosan sikert aratott. Így van mostanság is. A Pécs2010 EKF program egyik nagyköveteként, a Pannon Filharmonikusok ezúttal öt hangversenyt adnak a Művészetek Palotájában, kitűnő szólistákkal.

Az első és második koncerten a világhírű karmester, a PFZ új zeneigazgatója, Peskó Zoltán vezényelte sikerre a zenekar. A mai, harmadik hangverseny dirigense Oliver von Dohnanyi, a vendégszólista Hadady László oboaművész lesz ? tudtuk meg Rozs Borbálától.

A romantika egyik nagy zeneszerzője Smetana kevésbé ismert szimfonikus költeménye és Antonin Dvořák népszerű szimfóniája között egy Haydn-nek tulajdonított versenymű, a C-dúr Oboaverseny hangzik föl.

Az első műsorszám a cseh zene klasszikus megteremtőjétől, azonban csak nálunk ritkán játszott Oehleschläger dán író drámájának témájára született. A mű a hatalmas Haakon Jarl és a vele szembeállított gyengeakaratú Olaf király jellemének ellentétére épül. A tematikus szembeállítottságnak az egy tőről fakadó zenei gondolat kontrasztjával való ábrázolásban világosan kitűnik a barát, Liszt Ferenc hatása, aki ? miután Smetana és általában Csehország zenéjét rosszindulatú támadás érte ?, baráti méltatással védte meg szerzőtársát: Íme, itt van a komponistájuk, akinek szíve valódi cseh és emellett istenáldotta mester.

A cseh zene másik nagy reprezentánsának, akire nagy hatással volt Wagner és Schumann, igen invenciózus, szintén világszerte elismert és sikeres szerző, Dvořaknak az egyik legismertebb műve, az 1893-ban New Yorkban komponált (innen az Újvilágból név) e-moll szimfóniája szólal meg. A mű a szerző egyik legnépszerűbb és legismertebb darabja. Kedveltsége a bemutatója óta töretlen. Lendületes dallamossága, lassú tételének líraisága, a cseh folklorisztikus fordulatok és az Újvilágban szerzett élményanyag kettőssége minden kor valamennyi emberének örömöt és emelkedettséget okoz.

Az est szólistája Hadady László, a napjainkban Franciaországban élő oboaművész 1979-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Kurtág György tanára volt rá a legmélyebb hatással. A Magyar Állami Hangversenyzenekar után szerződött Pierre Boulez kamarazenekarához Párizsba, majd művészi pályája mellett 1995-től a Párizsi Zeneakadémia kamarazene és pedagógia tanára lett, és számos országban tart mesterkurzusokat.

Rendszeresen fellép a Párizsi Opera Zenekarával, a Francia Rádió Szimfonikus Zenekarával, de gyakran látott vendég a Liszt Ferenc Kamarazenekarnál és a Budapesti Fesztiválzenekarnál is. Külföldi karrierje a világ 45 országában több mint 2000 koncertet számlál olyan zenekarok szólistájaként, mint a Londoni Filharmónia Zenekar vagy a Chicagoi Szimfonikus Zenekar. Hangszere az oboisták Stradivarijaként emlegetett Lorée Royal.

A március 7-i koncerten Oliver von Dohnanyi vezényel meghívott karmesterként. Dohnanyi Trencsén városában született, hegedű-művészetet, zeneszerzést és vezénylést tanult a Pozsonyi Konzervatóriumban és a Zeneakadémián, később Vaclav Neumann és Otmar Suitner tanítványa volt Bécsben. Számos kiemelkedő díjat nyert, így például a siennai Resphigi Versenyen, a Prágai Tavasz Talich Versenyén, a Magyar Televízió díját 1985-ban, valamint az 1989-es Salzburgi Fesztiválon egy különleges kitüntetést Juraj Filas: Memento című operájának televízió felvételéért a Prágai Szimfonikus Zenekarral.

1979 és 1986 között a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere volt Pozsonyban, 1986-tól 1991-ig pedig a Szlovák Nemzeti Operaház zeneigazgatója. Művészeti igazgatóként irányította a Károly Egyetem Művészeti Együttesét, a Canticorum Iubilo Kamaraegyüttest Prágában, és karmestere volt a Csehszlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának. 2004-ben lett a Prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója, 2005-ben a Szlovák Szimfonietta Kamaraegyüttes vezető karmestere. 2006-ban nevezték ki a Morva-sziléziai Nemzeti Színház operaigazgatójává, majd 2007-ben a Szlovák Nemzeti Operaház igazgatójává. Így nőnap előestéjén kellemes kikapcsolódást nyerhetünk.