Fővárosi év Budapesten!
A Pannon Filharmonikusok hangversenysorozata folytatódik a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A Pannon Filharmonikusok, a Pécs2010 EKF Program nagykövete idén is saját bérletsorozattal van jelen Budapest koncertéletében: ezúttal öt hangversenyt ad kitűnő szólistákkal.
A második koncertre most pénteken kerül sor, amelyet ismét a világhírű karmester, a PFZ új zeneigazgatója, Peskó Zoltán vezényli a zenekart. A koncertet már a bemutatták Essenben, ahol is nagy sikert arattak. Horváth Zsolt igazgató így nyilatkozott erről: ? Két éve lehetőség adódott arra, hogy két- három koncertet adjunk a német közönség előtt évente, az az akkori intendáns halotta a Filharmonikusokat itthon játszani. Vezető váltás után is meghívtak bennünket, így adtunk most 2 hangversenyt Essenben a közel kétezer főt befogadó az Alfried Krupp Saalban. Erre az ottani bérletsorozaton belül került sor. Essenben a publikum a legnevesebb zenekarokat hallhatja Ez azért is nagyjelentőségű a kibővített zenekar számára és egyben kihívás is, mert együtt léptek fel a bérletsorozatban Bécsi Filharmonikusokkal, Német Filharmonikusokkal, az Amsterdam Concertgebouw Zenekarával és a Budapest Fesztivál Zenekarral.
A közönségnek módja van összehasonlítani a fellépőket és a zenei minőségeket. Az első koncerten Liszt, Schumann és Bartók művei csendültek fel. Várdai István működött közre gordonkán. A tehetséges fiatal művész sikerét jelezte, egyben a zenekarét is, hogy rövid idő után a nézők lapozták a füzetüket, hogy ki is ez a gordonkán játszó művész. A második fellépésükön Wagner és Bartók művek hangzottak fel. Bartók: A kékszakállú herceg vára magyarul. Közreműködött Meláth Andrea mezoszoprán, Peter Mikulas basszus.
A magyarországi bérlet csütörtöki pécsi és a budapesti második hangversenyén Wagner: Trisztán és Izolda ? előjáték és Izolda szerelmi halála, Wagner: Siegfried ? idill, Bartók: A kékszakállú hercegvára. Vezényel: Peskó Zoltán.
A XIX. század közepén születik meg Richard Wagner Trisztán és Izoldája, amely ? mint később kiderült ? mérföldkő lett Európa romantikus muzsikájában. A feloldhatatlan harmóniák, a híres Trisztán-akkord állandó jelenléte már előre vetíti azt az utat, amely a XX. század elején a szimbolizmus belső világába vezet. A felhangzó mű tulajdonképpen a hatalmas opera előjátéka és befejezése. Hangversenyre és nem operába szánt darab a Siegfried ? idill, amely a hasonló című Wagner opera néhány motívumának feldolgozása. A mű megírását saját Siegfriedjének, fiának 1870-es születése ihlette.
Ma már szinte könyvtárnyi kötet foglalkozik Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operájának zenéjével és szimbolikájával. Az európai irodalomban Perraut (XVII. sz.) nyomán évszázadokon keresztül sokféle feldolgozásban köszön vissza a történet. Balázs Béla szövegkönyve felkeltette a fiatal Bartók érdeklődését. Zenei eszköztárának szinte teljes birtokában olyan művet alkotott, melynek drámaiságát önmagában, színpadi eszközök és játék nélkül is tökéletesen átélhetjük. Az egyes kapuk mögé rejtett látványt a zenekar eleveníti meg. Érzékelhetővé válik egy férfi, egy nő, vagyis egy ember belső világa, történeteik azonossága, emberi és a világgal való szoros kapcsolatrendszerük a lélegzetelállító műben. A Pannon Filharmonikusok budapesti következő bérletes koncertjére március 7-én kerül sor ? tudatta Rozs Borbála.
