Véget ért a 38-ik Magyar Filmszemle
Tegnap este a Jövő Háza Teátrumban köszöntötték a díjazottakat. Névsoruk a Filmszemle honlapjáról elolvasható. A kétórás ünneplés után a díjazottakat és az újságírókat a szomszédos C épületben látták vendégül. A szendvicseket és pogácsákat a fehér és vörös borokkal számolatlanul öblíthettük le, míg az üdítőkért és kávéért pénzt kértek. Nesze neked józan élet, éljen az alkoholizmus!
Az Országos Diákzsűri szemleértékelő fóruma
Közepes színvonalú szemléről beszélhetünk. Nem volt egy olyan típusú origófilm sem az idei Szemlén, mint tavaly például a Taxidermia. Nem láttunk kiemelkedő alkotást, kezdte Besze Flóra, a dokumentumfilmes zsűri koordinátora a 38. Magyar Filmszemle értékelését.
Az Országos Diákzsűri szekciókra lebontva értékelte a versenyben lévő alkotásokat. Besze Flóra dokus koordinátor szerint kevés olyan film volt a dokumentumfilmek között, ami eltért volna a hagyományos ábrázolásmódtól. A formai követelményeknek való megfelelés viszont nagyon erősen jelen volt minden munkában.
Akadtak olyan portréfilmek, amelyekben a rendező nem az embert, hanem a témát találta meg, azonban ellenpéldaként említették Sós Ági Akartam volna mutatni című alkotását, ahol a rendező szinte együtt lélegzett a főhőssel. Kovács Ágnes bírálta azokat az alkotókat, akik kihasználva a szereplők helyzetét a dokumentumfilmre nem jellemző hatásvadászatra törekedtek.
A versenyben lévő két elsőfilmes alkotás értékelésekor Turi Gábor elmondta, hogy ezek a filmek megállják a helyüket nagyjátékfilmek között. A zsűri tagok kitértek Bogdán Árpád Boldog új élet című alkotásának szuggesztív, megkomponált ábrázolására, ahol a képiség a zenével együtt erősítette a témát. A zsánerfilmek közé sorolható Konyec azonban olyan szituációkat mutat be, melyek nem találkoznak a hitelességgel, és a megjelenített mesevilág sem válik elfogadhatóvá a néző számára. A kritikák ellenére azonban mindkét film a jó alkotások közé tartozik.
A nagyjátékfilmes zsűri több kategóriába osztotta a filmeket. A színpadias, naplószerű filmek (Töredék, Az emigráns – Minden másképp van, Emelet) mellet vannak megélhető munkák, mint az Iszka utazása, a Kythera, és a Konyec. Vannak még kommersz, közönségfilmek, 56-os témájú alkotások, de Szőke András Hasutasok című munkája inkább a sajátos műfaj erősítésének egy darabjának számít a zsűri tagjai szerint.
Hertlik Balázs szerint a Lora című Herendi Gábor film létező és kritikus problémát vet fel és bátor politikai inkorrektség jellemzi, mert az elfogadást sehol nem segítő gesztus helyett közelebb hozza a nézőhöz a bemutatott a kérdéses helyzeteket.
Szász János Csáth adaptációját, az Ópium – Egy elmebeteg nő naplóját egy átörökített, démonikus folyamatként értékelték, melyet egyfajta elrajzoltság jellemez. A kísérleti és kisjátékfilmes zsűri tagjai szerint nem volt túl erős a mezőny felhozatala. Legnagyobb problémaként a dramaturgiai és technikai eszközök hiányát említették. A filmeket azonban nem értékelték egyenként a filmek sokasága miatt.
Február 10-én délelőtt 10 és este 6 óra között kedvezményes áron, 350 forintért tekinthetők meg a díjazott filmek az Odeon Lloyd és a Cirko-Gejzír mozikban, ahol láthatóak lesznek a tavalyi fesztivál-kedvencek, és a Duna Műhely alkotásai is. A Zöld Holló díjak átadására aznap este fél héttől kerül sor.
