ZETApress

Kerekasztal-beszélgetést rendeztek a dokumentumfilmek forgalmazásáról a 38. Magyar Filmszemlén. Az esemény szervezője Szalay Péter rendező, a Magyar Filmművész Szövetség Dokumentumfilmes Szakosztályának titkára volt.

Az este első felében külföldi fesztiválok szervezői, forgalmazási szakemberek beszéltek a magyar dokumentumfilmek külföldi szerepléseiről és lehetőségeiről. A moderátor Kocsis Tibor filmrendező, a Filmszemle Tanács tagja volt. A meghívottak között szerepelt Jadwiga Glowa, a Krakkói Filmfesztivál képviselője, Andrej Khalpakhchi, a Kijevi Nemzetközi Fesztivál igazgatója, Nicolas Féodoroff a Marseilles-i Filmfesztivál képviselője és Ron Holloway német filmkritikus, Catheriene Portuges filmesztéta.

A külföldi szakemberek egyöntetűen megállapították, hogy évről évre egyre több magyar alkotás kerül ki a külföldi szemlékre. Bár az idei szemlén még csak ez volt az első napjuk, máris több alkotás elnyerte tetszésüket. Kiemelték Varga Ágota Szemünk fénye, Kincses Réka Balkán bajnok, Forgács Péter Miss Universe 1929, Almási Tamás A mi kis Európánk, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatójának, Jung Lídiának a filmjét. A filmek tematikájával kapcsolatban elmondták, hogy idén számos film foglalkozik érdekes emberi sorsokkal, hátrányos helyzetű emberekkel. Kritikaként hozzátették: sok az úgynevezett ?beszélőfejes? dokumentumfilm, dinamikusabb filmeket várnának, illetve egyre több a riportfilm. A filmek hosszával sincsenek kiegyezve, szerintük a rövidebb film a siker forrása. A forgalmazással kapcsolatban kijelentették: a jövő az online forgalmazásé.

Az esemény második felében Vészi János (filmrendező, producer) beszélgetett Babiczky Lászlóval (rendező, a Magyar Televízió Értékmentési vezetője), Füredi Zoltánnnal (rendező, a DocuArt alapítója), Kovács András Bálinttal (a NAVA szakmai igazgatója), Ungváry Rudolffal (az MMK Dokumentumfilmes Szakkollégiumának elnöke), valamint Jung Zsuzsannával (T-online képviseletében).

A beszélgetésből kiderült, hogy a helyzet katasztrófális, hiszen a rendszerváltás óta több ezer társadalmi, történelmi témájú dokumentumfilm készült, de ennek a mennyiségnek csak a töredéke jutott el a közönséghez. Melyik irányba lehetne továbbhaladni? – vetődött fel a kérdés.

Szóba kerültek a közelgő digitális televíziózás műszaki és jogi hátterével kapcsolatos kérdések, valamint a szélessávú letöltésekben rejlő dokumentumfilmes lehetőségek. A problémával kapcsolatban Jung Zsuzsanna elmondta: a T-online nyitott arra, hogy a platformjain bizonyos dokumentumfilmek ingyenesen letölthetők legyenek. Többekben felmerült egy dokumentumfilmekre szakosodott csatorna gondolata is. Megoldás lehetne egyfajta kulturális terjesztés, fogalmazta meg Ungváry Rudolf, azaz a filmek eljuttatása az ország különböző könyvtáraiba, de ehhez a köteles példányszámot kéne növelni, amelyhez állami támogatásra lenne szükség

Kovács András Bálint felvázolta, hogy a NAVÁ-nál digitálisan tárolják a magyar televíziókban sugárzott magyar gyártású és vonatkozású produkciókat, illetve léteznek különgyűjtemények, amelyeket meg lehet tekinteni. Ilyen külön gyűjteményt képez a 100 nagyjátékfilm, az 590 háború előtti hangos híradó, a Mediawave kétszáz órányi anyaga, 20-30 főiskolás vizsgafilm, valamint a Mindentudás Egyetemének összes műsora. Füredi Zoltán a DokuArt dokumentumfilm-gyűjteményére hívta fel a figyelmet, amelyet folyamatosan bővítenek.

Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmek finanszírozásáról és gyártásáról

A dokumentumfilmes szakma összeült, hogy megvitassák a dokumentumfilmek finanszírozási kérdéseit. A kerekasztal-beszélgetést Kocsis Tibor filmrendező vezette, a meghívottak között szerepelt Szomjas György, a Filmművész Szövetség főtitkára, Tóth Erzsébet, az MMKA főtitkára, Pörös Géza, a Duna Televízió alelnöke az NKA képviseletében, valamint Dömény Péter az ORTT részéről.

A beszélgetésen megjelentek a legnagyobb szervezetek képviselői, mint Vészi János a Fórum Filmtől, Buglya Sándor a Dunatáj Alapítványtól, Kisfaludy András a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületétől (MADE), Muhi András az Inforg Stúdiótól, valamint számos filmrendező. A találkozás célja az volt, hogy az idei évnek a pályázási lehetőségeit, az éves keretfelosztást, tehát az egyes területekre jutó összegeket átbeszéljék.

Tóth Erzsébet bejelentette, hogy idén az MMKA-nál a dokumentumfilmes területre 180 millió Forint jut. A vita egyik alapproblémája ebből adódott, ugyanis ez az összeg tartalmazza az idén először bevezetett normatív támogatási keretet is, így a szelektív, pályázható összeg sokkal kevesebb lett. A Filmtörvény bevezetése óta még soha nem volt ilyen kevés a szelektív támogatás.

Pörös Géza a Duna Televízió 2007-es szerepvállalásáról beszélt és örömteli hírrel szolgált: a Duna II-es csatorna, másnéven az Autonómia Tv, 2007-től a dokumentumfilm szolgálatába áll. Dömény Péter elmondta, hogy az ORTT finanszírozásával kapcsolatos kérdésekről tavaly decemberben döntöttek, ennek értelmében 170 millió forint jut a dokumentumfilmekre, hatvanmillió az ismeretterjesztő filmekre.

A beszélgetésen megjelenő dokumentumfilmesek és producerek egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan a dokumentumfilmekre szánt keret játékfilmekkel szembeni aránytalansága és nem történt előrelépés a szakma sarkalatos kérdéseiben a műhelytámogatást, a filmterjesztést és filmelőkészítést illetően.